Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi élünk! És ti?

Érdekességek2025. október 11.

A digitális eszközök és virtuális világ

Figyelem, ennek a cikknek (és a sorozatnak) nem az a rendeltetése, hogy a digitalizációt tudományosan elemezze. Nem kifejezetten az a célja, hogy az előnyeit felsorakoztassa, és persze az sem, hogy azokat kétségbe vonja. Csupán arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a digitális eszközök kellékek, amiket lehet és érdemes is felelősségteljesen használni. Ez esetben hasznos erőforráskímélő fegyverek lehetnek. Máskülönben azonban értéktelen személyi tartozékká válnak. Olyanokká, amik ráadásul túlhasználat esetén akár képesek függőséget is okozni.

Fotó: peshkova © 123RF.comDigitális eszközök és virtuális világ.… jó ideje tanulmányozom már a témát. S azt tapasztalom, mintha egyéni és társadalmi szinten is kutyaszorítóba kerültünk volna. Egy közel húsz éve tartó információs technikai robbanás tanúi lehetünk. A fejlesztéseknek köszönhetően mára eljutottunk odáig, hogy a világon több embernek van telefonja, mint fogkeféje.

Vannak, akik beletanultak, mások beleszülettek az okoseszköz-használatba. A közös bennünk az, hogy mind kiválóan értjük és kezeljük mindegyik fajtáját. Élvezzük, hogy könnyebbé, gyorsabbá, praktikusabbá vált az életünk. Hogy egy kattintással intézhetjük el a dolgainkat. És hogy időt, energiát, pénzt spórolhatunk magunknak. Csak arról feledkezünk meg, hogy ezek az eszközök, mint egy bódító varázsszer, lassan tömegek felett kezdik átvenni az irányítást. S bár nyilván segítik az egyén és a közösség működését, azért vannak aggasztó mellékhatásai is.

Most egy pillanatra képzeljétek el, hogy egy forgóajtóban sétáltok körbe-körbe. Tudjátok, olyanban, mint amilyenek a modern szállodák bejáratai. A szerkezet többfülkés, mozgásérzékelős, üvegfalú. Használata egyszerű, nem kell sem csengetni, sem kopogtatni, hogy átjussatok rajta. De még nyitogatni sem kell az ajtaját, elég csak belépni és elegánsan áthaladni. Az üvegfal egyik oldalán a megszokott külvilág, a másik oldalán egy másik ismeretlen változat. Az automata ajtó szédülten pörög körbe és ti ott szálltok ki, ahol éppen akartok.

Nos, valahogy így közlekedünk a valóságos és a virtuális világ között. Az egyik pillanatban itt vagyunk, a következőben már ott, feltűnünk, majd eltűnünk egy gombnyomásra. A helyszínváltás sebessége csak azon múlik, hogy éppen mi ragadta el a figyelmünket.


Mindannyian tapasztaljuk a modern lét kihívásait. Életünk megosztott lett, erőforrásaink átrendeződtek, figyelmünk meg apró fecnikre szaggatott. Hiába lett az életünk könnyebb, a teljesség vágyott érzését egyre ritkábban éljük át. Megpróbáljuk a lehetetlent, azaz egyszerre jelen lenni a valóságos és a virtuális térben. őrülten hajszoljuk magunkat, nehogy véletlenül lemaradjunk valamiről. Aztán a nagy lendület közben végül éppen a lényeget veszítjük el. Nem könnyű így tervezetten és szervezetten élni. Erőforrásainkat egyensúlyban tartani. Túldigitalizált világunk újfajta tudatosságot igényel. Cikkem ehhez próbál most némi segítséget adni.

A képernyőn keresztül ajtót nyittok egy másik világra. Csak egy mozdulat, és máris a színes, vibráló, nyüzsgő térben találjátok magatokat. Élvezitek, hogy bármikor és bárhol teret válthattok. S úgy közlekedhettek a virtuális világban, mint egy ViPvendég, akit minden luxus megillet. Nincs több kétely, unalom vagy magány. Csak tudás, szórakozás és persze mindehhez online társaság. Látszólag minden a ti igényeitek szerint történik. Minden információ, áru és szolgáltatás a rendelkezésetekre áll. Az irányítás kizárólag a ti kezetekben van. S bármikor felhajthattok egy kis dopaminfröccsöt. Mit számít, hogy csak mesterséges, a lényeg, hogy jó ütős legyen.

Talán észre sem vesszük, de párhuzamosan két dimenzióban zajlik az életünk, ahol az egyetlen közös pont mi magunk vagyunk. Mivel egyszerre nem tudunk két helyen lenni, minden pillanatban döntenünk kell, hogy melyiket válasszuk. Miközben pedig a két világ között bolyongunk, nem árt tudatosítani magunkban, hogy valódi életfeladataink a valóságosba rendelnek minket. Alapszükségleteink ténylegesen ott teljesülhetnek. Hatékony tanulás ott tud megtörténni, saját tapasztalatszerzés közben. Valós kapcsolatokat ott tudunk kiépíteni. Alkotó munkát ott tudunk végezni. És az igazi létélmények is ott várnak minket.

A való világban igazi tárgyak, épületek és emberek vesznek körül titeket. Ha bankban, vagy postán van dolgotok, egyszerűen beballagtok az ügyintézőkhöz. Az üzletekben is igazi eladók szolgálnak ki benneteket. Tudtok nézelődni, próbálgatni vagy akár segítséget is kérni. Amikor pedig elfáradtatok, be tudtok ülni akár egy kávézóba is. sokfelé megfordultok, sok érdekességgel találkoztok. Útközben pedig még akár egy rég nem látott ismerőssel is összefuthattok… Vagy éppen egy kedves idegennel… A virtuális térben egy kicsit másként mennek a dolgok… Ott appok segítségével tudtok ténykedni. Bárhol, bármikor és bármit elérhettek, ki sem kell mozdulni a szobátokból. Egy mozdulattal tudtok levelezni, bankolni, vásárolni vagy meetingelni. De például barátokkal, maximum a közösségi oldalakon kiposztolt fotókon találkozhattok.

A digitális tér eredeti rendeltetése az információ tárolása, feldolgozása és megosztása volt. A technikai fejlődésnek köszönhetően az információáramlás felgyorsult, a munkafolyamatok pedig leegyszerűsödtek. Erőforrásainkat megkímélve tudtunk kommunikálni és kooperálni. Miközben a feladatok tervezése, szervezése, megoldása és a döntéshozatal megmaradt a gondolkodó agynak. A digitalizációval jelentős időt, pénzt és energiát spóroltunk magunknak, lehetővé téve, hogy felszabadult erőforrásainkat aktív, teremtő közösségi tevékenységekre fordítsuk. De ahelyett, hogy még tartalmasabbá tettük volna az életünket, elkényelmesedtünk és sokkal passzívabbá váltunk. Tisztelet a kivételnek…

A forgóajtó szélsebesen forog, olyan gyorsan, hogy a valóságos és a virtuális világ határai kezdenek elmosódni. Szeretnétek kicsit megpihenni, de amint a kezetekbe kerül egy okoseszköz, legyen az mobil, laptop, táblagép vagy számítógép, máris pördültök tovább a másik dimenzióba. Zenével, videoklippekkel pezsdültök, podcastokkal okosodtok. Streamelve filmeztek, shorts-okkal és mémekkel zsibbasztjátok agyatokat. Shoppingoltok online piactereken. Ismerősök fotóit lesitek meg a közösségi oldalakon, vagy idegenekét a társkeresőkön. Haverokkal chateltek vagy akár a mesterséges intelligenciával társalogtok. Esetleg épp vadul lövöldöztök valami szörnyháborúban. Bármelyikkel vagytok lefoglalva, eltűntetek a valóságból. Lazulhatnátok akár a Maldív-szigeteken egy luxusszálloda poolbárjában mojitót kortyolgatva egy vadító pasi (vagy csaj) társaságában, háttérben a végtelen óceánnal. Valójában mégsem lennétek ott!

Erőforrásaink végesek… Nagyfokú fegyelmezettség szükséges ahhoz, hogy ezeket jól tudjuk beosztani. Hiába nyerünk időt, energiát, pénzt az okoseszközökkel, ha azokat aztán ugyanúgy elvesztegetjük a képernyő előtt. Tulajdonképpen valódi élményekre és az igazi kötődés megtapasztalására lenne szükségünk. Ezek kellenek ahhoz, hogy létezésünk valódi tartalommal teljen meg. Használjuk a szemünket, fülünket, kezünket, lábunkat. Érintkezzünk a természettel és kapcsolódjunk az emberekkel. És éljük át a pillanatot a maga teljességében. Ez lenne a lényeg! Az okoseszközöknek pedig az lenne a feladatuk, hogy ehhez a minőségi léthez segítsenek hozzá bennünket.

Okoseszköz-etikett

avagy néhány ötlet a „forgóajtó” szabályozására…

Érdemes elsőként magatokon kipróbálni, majd kialakítani egyéni szabályaitokat, hogy aztán személyes példával tanítsátok azokat, akik rátok lettek bízva. (Figyelem, tartalmakra vonatkozó irányelvek itt nincsenek lefektetve).

  1. Jelöljétek ki azokat a helyszíneket, ahol NEM használtok okoseszközöket! A hálószoba például legyen tiltott zóna. Moziban, színházban, múzeumban is illetlenség telefonozni. Akárcsak előadáson, iskolai tanórán, vagy könyvtárban.
  2. Bizonyos tevékenységek közben NE használjatok okoseszközöket! Például mellőzzétek azokat az étkezőasztalnál. Társaságban sem illik telefonozni, ez különösen ciki, ha épp egy randiról van szó. s gondoljatok arra is, milyen veszélyes autóvezetés közben vagy az utcán sétálva a készüléket nyomkodni.
  3. Szabjátok meg a maximális időt, amit a virtuális térben töltötök! Vegyétek figyelembe, hogy kb. 45 perc az az időegység, amíg egy felnőtt ember fizikailag és mentálisan képes egyhelyben ülni és figyelni. Naponta pedig 4 óránál többet nem egészséges képernyő előtt tölteni.
  4. Alakítsatok ki digitálisjelenlét-napirendeteket. Kerüljétek a képernyőhasználatot a felkelés utáni és a lefekvés előtti egy órában! úgy általában némítsátok le az értesítéseket, hogy azok ne zavarják meg a figyelmeteket a napi tevékenységek közben! jelöljetek ki digitális ablakokat, azaz időszakokat, amikor ellenőrzitek az üzeneteiteket.
  5. Jelöljetek ki szünidőt, amikor egyáltalán nem használtok okoseszközöket! Például legyen egy olyan napszak a héten (pl. vasárnap délelőtt), amikor a családban mindenki félreteszi azokat.
  6. Szabályozzátok a valóságos és a virtuális térben töltött idő arányát. Például 20 perc képernyőhasználat után legyen 40 perc aktív időtöltés – séta, biciklizés, futás stb. (Mindig duplázzátok a természetben töltött időt a képernyő előttihez képest!)
  7. Vegyétek észre, ha túl sok! Figyeljetek oda a fizikai és a mentális reakciókra! A túlhasználat káros az egészségre! Ha az alábbiakat tapasztaljátok, álljatok fel a képernyő elől! Tartsatok szünetet!

Fizikai hatások – szemszárazság, nyakmerevség, végtagzsibbadás, derékfájás, fejfájás

Pszichés hatások – koncentráció-, figyelem-, memóriazavar, ingerlékenység, frusztráció

+1. Végezzetek valódi életet támogató tevékenységeket! Válasszatok olyan munkát, hobbit, játékot, sportot, ami tényleges fizikai igénybevétellel jár! Közben pedig kapcsoljátok ki a telefonokat!

Királyfalvi Mira
író


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.