Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi és mennyi van a kozmetikumokban?

Érdekességek2017. július 14.

Lépten-nyomon arról hallani, hogy nem mindegy, hogy mit kenünk magunkra és gyermekünkre. A kozmetikumok egyes komponensei ugyanis száríthatják a bőrt, annak kipirosodásához vezethetnek, netán allergizálhatnak is. Az összetevők milyensége mellett a készítményekben található koncentráció is lényeges; minél magasabb töménységben fordul elő egy nem kívánatos összetevő egy kozmetikai termékben, annál inkább kerülendő a használata.

Egy, az Európai Unióban, így hazánkban is érvénybe lépett szabályozásnak köszönhetően ma már viszonylag egyszerűen és gyorsan lehet arról tájékozódni, hogy melyik összetevő, mekkora mennyiségben lelhető fel egy adott termékben.
Három éves türelmi időszakot követően 2013. július 11-e óta az 1223/2009 rendeletnek megfelelően minden kozmetikai terméken a Kozmetikai Összetevők Nemzetközi Nevezéktanának, vagy röviden az INCI-nek (International Nomenclature of Cosmetics) megfelelően kell feltüntetni az összetevőket.

Mit jelent ez a mindennapi gyakorlatban?

A kozmetikai készítmény valamennyi komponensét fel kell sorolni az összetevők listáján (angolul: Ingredients), mégpedig a koncentrációik csökkenő sorrendjében. Ennek értelmében a lista legelején az adott készítménynek az az összetevője áll, amiből a legtöbbet tartalmaz a termék, míg a felsorolás végén azoknak az alkotóknak a nevei sorakoznak, amiket kisebb mennyiségben adtak a kozmetikumhoz.

Azoknál az összetevőknél, amik 1%-nál alacsonyabb koncentrációban vannak jelen a termékben, a felsorolásra vonatkozóan nincsenek szabályok. Ezeket az anyagokat tetszőleges sorrendben lehet a lista vége felé elhelyezni,- természetesen csak azokat a komponenseket követve, amik 1%-nál nagyobb töménységben vannak a termékben.

A kozmetikumokban esetlegesen előforduló színezőanyagok nevének a feltüntetésére sem vonatkozik a koncentrációk sorrendjét érintő szabályozás. Tény, hogy ezek az összetevők alacsony koncentrációban használva is intenzív színt adhatnak egy-egy terméknek. A színezőanyagok általában CI (azaz színindex, angolul Colour Index) és egy számként pl. CI 17200 kerülnek megnevezésre, feltüntetésre.


Sok termékben nem csak a „közönséges”, desztillált víz (Aqua) található meg, hanem speciális eredetű termálvíz, ásványvíz vagy gyógyvíz (pl. Avene Aqua) netán tengervíz (INCI alapján Maris Aqua) is gazdagítja az összetételüket. A speciális vizeknek a nevét minden esetben külön fel kell tüntetni. Ezeknek a mennyisége általában jóval alacsonyabb, mint a „közönséges” vízé, így a felsorolásban is jellemezően a harmadik-tizedik helyre szorulnak.

Amennyiben az összetevők mérete a nano-tartományba esik, azaz nano-részecskék találhatók az adott kozmetikumban, ezt egyértelműen – a [Nano] feltüntetésével – listázni kell, az INCI-nek megfelelően a következőképpen: pl. Zinc Oxide [Nano]

A sokat emlegetett, potenciális allergénként leírt, konzerválószerként használt parabének nagy családja a következő neveken szerepelhet a termékekben: Methylparaben, Ethylparaben, Propylparaben, Butylparaben. Óvatosságra int az a tény, ha a propil- és a butil-parabének együttes mennyisége meghaladja a 0,19%-ot. Sajnos azonban ez az INCI-nek megfelelő felsorolásból sem derül ki számszerűen.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.