Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi fenyegetheti az újévi fogadalom betartását

Érdekességek2020. január 01.

A naptári év hajnalán legtöbben újévi fogadalmat teszünk: megfogadjuk, hogy lemondunk bizonyos káros szenvedélyeinkről, vagy épp elhatározzuk, hogy új, hasznos szokásokat teszünk magunkévá.

A célunk ilyenkor az, hogy életünket ezt követően új keretek között élhessük.
Az újévi fogadalmakat tehát megtölti és áthatja a változás, a változtatás iránti vágy. Egy vágy, mely legtöbbször valami miatt mégsem teljesül.

ÚJ ÉV, ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ ÉLET
Természetes vágyunk a megújulásra, az újrakezdésre, a tiszta lappal történő indulásra mindig sokkal erősebb naptári fordulópontok idején. Nincs ez másként újév napján sem.
Ekkor hajlamosak vagyunk új fényben látni a jövőnket, s olyan célokat megfogalmazni, melyek elérésére már régóta vágyunk. 
Az újév az újrakezdés lehetőségével csábít, az újévi fogadalom pedig ezt a vágyat segíti célként kitűzni. Attól azonban, hogy valamit kimondunk, még nem válik valósággá. Az újrakezdéshez ugyanis tartós változásra van szükség, mely legtöbbünket idővel megadásra késztet.


MITŐL ÁLLANDÓ A VÁLTOZÁS?
A változás az élet természetes velejárója. El kell fogadnunk, hogy körülöttünk semmi sem állandó, semmi nem szól örökre. Mi magunk is csupán meghatározott időt töltünk el a világban, melyet ismerünk.
A változás tehát áthatja az életünket és folyamatosan alakítja életterünket. Ennél fogva jobb azt nemmegadóan elszenvedni, hanem aktívan a képünkre formálva inkább előnyként megélni.
Rugalmassággal, és nyitottsággal jobb eséllyel tudunk alkalmazkodni az életünket végigkísérő változásokhoz. Ehhez azonban az kell, hogy a változásban mindig a lehetőséget lássuk, és ne a félelmet keltő ismeretlent.

HOGYAN HAT RÁNK A FÉLELEM?
Az, ami új, egyben ismeretlen is. Ami pedig ismeretlen, sok esetben félelmi reakciót vált ki. A félelem azonban bénítóan hat, és megakaszthatja a cselekvés gépezetének fogaskerekeit.
Az újévi fogadalmunkat kísérő lelkesedés így idővel veszíthet a lendületéből.
Ugyan világosan látjuk, mit kellene tennünk, mégsem tesszük. Halogatjuk, hogy ténylegesen belevágjunk, vagy megmagyarázzuk magunknak az időszakos visszaesések okát, esetleg elhessegetjük magunktól a szemrehányó gondolatokat, végül pedig sikeresen meggyőzzük magunkat arról, hogy tulajdonképpen jó nekünk úgy, ahogy eddig volt.
Mindez persze csupán önámítás.

MI A MEGOLDÁS?
Az, amitől félünk, egyrészt csak addig tűnik félelmetesnek, még szembe nem nézünk vele Másrészről a félelmünk tárgya addig-addig fog valamilyen formában visszaköszönni az életünk egyéb más területein, míg egyszer meg nem oldjuk, és tovább nem lépünk rajta.
A félelem ilyen jellegű megközelítésben tehát kijelöli a fejlődés irányát.
A sikeres megküzdés, a tartós változás büszkeséggel ajándékozza meg azt, aki kivívta magának ezt az eredményt. Nem csupán a cél elérése növeli azonban az önbecsülést.
Az út maga, a változás folyamata önmagában gazdagítja önismeretünket. 
A számos új képesség, és érték ugyanis, melyet az utazás során felfedezünk magunkban mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ezt követően ne aváltozástól való félelmeink,ill. önámító hiedelmeink irányítsák az életünket, sokkal inkább az önbizalommal teli, jól átgondolt döntéseink sora.

Milyen változásra vágysz az újévben?
Mit mondasz magadban, amikor erre gondolsz?
Milyen érzések járnak át közben?
Hogyan teheted sikeressé a változás folyamatát?

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.