Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi kell az egészséges tesztoszteron termeléshez?

Érdekességek2021. október 05.

A férfiak esetében az egyik leginkább emlegetett hormon a tesztoszteron. Kapunk tőle jót, és kevésbé jót is, de tény, hogy ha nincs elég tesztoszteron a szervezetben, akkor bizony a családalapítás vágya is messzire úszhat tőlünk. A témában Ratkó Tünde szülésznő, termékenységi szakember van a segítségünkre.

A fotó illusztráció: pixabay.comA tesztoszteron

Az androgén hormonok közt a legismertebb, az egyszerűen csak férfihormonként emlegetett tesztoszteron. Mint azt említettük, ettől a hormontól kapunk jót és rosszat egyaránt, még akkor is, ha szinte teljesen normális a testben.

A tesztoszteron okozza a férfiakra sokkal inkább jellemző agresszivitást, az uralkodási, birtoklási vágyat, a versengés késztetését. A hormon kockázatvállalásra sarkallja az erősebbik nemet, legyen szó szerencsejátékról, vagy akár a közlekedési helyzetek megoldásáról – ráadásul ez a férfiak számára természetes, vagyis nem tűnik fel.

De a tesztoszteron adja a libidót is, az egészséges szexuális vágyat, sőt, a termékenységről is gondoskodik többedmagával. A tesztoszteron adja a férfi nemi jellegeket, az izomtömeget, a zsíreloszlást, az arcszőrzetet, sőt, hatására alakulnak ki a férfi nemi szervek is.

Ha sok, ha kevés

A túlságosan magas tesztoszteron szint inkább a nők esetében okoz egészségügyi gondokat, persze a férfiak számára sem kellemes. A hormon túltermelése egyrészt endokrinológiai probléma, mely igen ritkán korlátozódik egyetlen hormonra, valamint jelentősen növeli az agresszióra való hajlamot is.

Ha kevés a tesztoszteron a szervezetben, az az izomtömeg csökkenésével, a mell duzzadásával, a csontsűrűség csökkenésével járhat. Ezeknél előbb jelentkezik a szexuális vágy csökkenése – akár drasztikus mértékben -, erekciós problémák, fáradékonyság, depresszió. A tesztoszteron jelentős szerepet játszik a megfelelő mennyiségű és minőségű spermium előállításában is, vagyis hiányában mind a mennyiség, mind a minőség csorbát szenved. Előbbi a családalapítást nehezíti meg, akár ellehetetleníti azt, míg utóbbi a genetikai rendellenességek kialakulásának kockázatát, a koraszülés, vetélés, vagy sorozatos vetélés kockázatát növeli meg jelentősen – emeli ki Ratkó Tünde.

Pótlás?

A hormon pótlása ugyan megoldható, de igen sok kockázatot és mellékhatást rejt magában. A szervezet a tesztoszteron képzéséhez cinket és D-vitamint használ nagyobb mennyiségben, vagyis a megfelelő szint elérésében nagy segítség ezeknek az anyagoknak a pótlása. Pótlásról beszélünk, hiszen ma már tudjuk, hogy az emberiség negyede tápanyaghiánnyal küzd, illetve az is tény, hogy a férfiak spermiumszáma tendenciálisan csökken, az egész világon.

A tápanyagpótlásban nagy segítség lehet a férfivitamin, de csak abban az esetben, ha megfelel néhány kritériumnak: A D-vitamin esetében fontos, hogy D3-formában legyen jelen a készítményben, hiszen hasznosulása így a legjobb. A cink esetében cink-citrát kötési formát érdemes keresni, szintén a hasznosulás fokozásának érdekében.


Természetesen nem csak ez a két anyag szükséges a normál termékenység fenntartásához, így a készítmények közt is azokat keressük, melyek komplexek. Ezzel ráadásul további lökést adhatunk a felszívódásának is, hiszen az egyes anyagok segítik mások hasznosulását – mint a cink és a réz, a D-vitamin és a kalcium vagy a C-vitamin és a vas esetében is.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.