Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi kerüljön az útipatikába?

Érdekességek2023. június 11.

Fotó: 123rf.com

Végre megérkezett a várva várt nyár, amely sok család életében a hazai vagy külföldi tájakra tett utazást is jelenti. Amikor azonban felkerekedik az egész család, nagyon fontos, hogy a nélkülözhetetlen gyógyszerekből álló csomag is bekerüljön a fürdőruha mellé. Ritkán feledkezünk meg a láz- és fájdalomcsillapítókról, ugyanakkor hashajtót sem árt csomagolni az úti patikába.

A nyári szabadság egyre több ember életében azt jelenti, hogy lakhelyét elhagyva hosszabb-rövidebb időre valamilyen magyarországi vagy külföldi nyaralóhelyre megy. Nyaralásunk helyszíne általában messze esik lakhelyünktől, ezért legtöbbször autóval, busszal közelíthetjük ezt meg. Egy-egy nyaralás azonban olyan kellemetlenségekkel is járhat, amelyekre a tervezgetéskor sokan nem gondolnak. Közéjük tartozik a hosszú utazás, az idegen helyen való alvás vagy a szokatlan ételek fogyasztásából keletkező nehézségek.

Amikor útrakel a család – különösen, ha kisgyerekek is vannak –, fontos, hogy gyógyszereket is vigyünk magunkkal. Jól végig kell azonban gondolnunk, hogy pontosan mi kerüljön az útipatikába. Fontos, hogy legyen velünk hányinger, gyomorrontás, megfázás ellen gyógyszer, ezenkívül vigyünk magunkkal fájdalom- és lázcsillapítót, görcsoldót is. Ne feledkezzünk meg azonban a hashajtókról sem, hiszen az utazással járó stressz, az idegen hely és az ismeretlen ételek mind olyan tényezőt jelentenek, amelyek növelik a székrekedés kockázatát. Ilyenkor még azoknál is előfordulhat székrekedés, akik különben nem küzdenek ezzel a problémával.

Ebben a helyzetben fokozottan oda kell figyelnünk, hogy milyen hashajtót választunk, ezért érdemes néhány szempontot szem előtt tartani ezzel kapcsolatban. Alapvető fontosságú a kiválasztott hashajtó szer hatékonysága. Ugyancsak lényeges szempont, hogy a gyógyszer kíméletes és biztonságos legyen: az előírt adagolás mellett ne legyenek kellemetlen mellékhatásai, ne váltson ki görcsös fájdalmat, ne befolyásolja más gyógyszerek felszívódását, és segítségével szabályozható legyen a székelési inger.


Fotó: 123rf.com

A normális székletet segítik elő az egyénileg adagolható, cseppformájú szerek. Az egyéni adagolás azért is fontos, mert amikor az egész család együtt nyaral, más lesz a hatásos adag a gyermekeknek, és más a szülőknek. A körültekintően megválasztott, hatékony, mégis kíméletes hashajtó is hozzájárulhat ahhoz, hogy a nyaralás valóban pihenés és kellemes kikapcsolódás legyen.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.