Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi kerüljön húsvétkor az ünnepi asztalra?

Érdekességek2022. április 12.

Fotó: 123rf.comHúsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Krisztus feltámadása. A magyar és az európai keresztény hagyományban a húsvéti időszak alatt kiemelt jelentőséget kapnak az elfogyasztott ételféleségek. Ma már a húsvéti ételeket, alapanyagokat (bárány, tojás, sonka) szimbolikájuk mellett elsősorban az ízük és a hagyományok miatt fogyasztják. A családi összejövetelre, illetve a vendégeknek kínált ételek összeállításához az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet ad hasznos tanácsokat.

Előre tervezzük meg milyen ételeket, italokat szeretnénk készíteni, ennek megfelelően állítsuk össze a bevásárló listát. Ez idő és költségkímélő is egyben.

A felhasználandó alapanyag friss és jó minőségű legyen, ezért csoportosítsuk a megvásárolandó élelmiszereket: a friss zöldségek, gyümölcsök beszerzését hagyjuk az utolsó napokra.

Olvassuk el a termékek címkéjét! A gyorsan romló élelmiszereknek fogyaszthatósági határidejük, a hosszabb ideig eltartható élelmiszereknek minőség-megőrzési időtartamuk van. Az élelmiszerek minőség-megőrzési időtartama az az időtartam, ameddig az élelmiszer a tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megőrzi.

Az üzletekben nyers, vagy hőkezelt sonkák közül választhatunk. Ha nyers sonkát vásárolunk, az elkészítésénél vegyük figyelembe, hogy alaposan, lassú tűzön kell főzni, általában annyi órán át, ahány kilós.

Ügyeljünk arra, hogy a sonkafélék és a húskészítmények sótartalma magas. Az ünnepek alatt jellemzően fogyasztott nyers sonkák sótartalma maximum 7% lehet, a hőkezelt sonkáké 4,5%.  A napi ajánlott sóbevitel maximum 5 gramm! A nyers sonkában lévő só mennyisége csökkenthető, ha a főzővizet többször cseréljük. A sonkához kínált zöldségeket, salátákat egyáltalán ne, a köreteket csak mértékkel sózzuk!

A snidling, az újhagyma, a friss zöldpetrezselyem, a torma, a póréhagyma és más egyéb fűszerek (borsikafű, majoránna, hagyma, fokhagyma, kakukkfű) ízletessé teszik az ételt és jelentősen csökkentik a felhasznált só mennyiségét.

Értékes összetevőik (pl. vitamin- és ásványianyag-tartalmuk) hozzájárulnak ahhoz, hogy az ünnepi menü egészségesebb legyen. Ilyenkor is törekedjünk naponta legalább 40-60 dkg zöldség- és gyümölcsmennyiség elfogyasztására. Újhagyma, különböző salátafélék, retek, zöldköretek, cékla, alma segítségével, négy-ötszöri étkezésre elosztva megvalósítható az ajánlás.

A gyermekeknek szánt nyuszi-, bárány- és tojásfigurák kiválasztásánál törekedjünk a jó minőségű csokoládéáruk vásárlására. Válasszunk valódi ét- és tejcsokoládéból készült figurákat. A fehér csokoládéból előállított termékek cukortartalma magasabb. Az ünnepi sütemények mellett a csokifigurákban, csoki tojásokban található cukor hozzájárul a túlzott cukorfogyasztáshoz.


Az ünnep alatti súlygyarapodás elkerülése érdekében próbáljuk csökkenteni az egyes fogások energia- és zsírtartalmát. Törekedjünk a mértékletességre: többször keveset együnk. Az előkészítés során a látható zsírt távolítsuk el a húsokról, húskészítményekről, így is csökkentve a telített zsírok bevitelét. A köretek egy részét helyettesítsük friss salátával, kefirből vagy joghurtból házilag készített öntettel.

Fotó: 123rf.com

Sütemények készítésénél a finom- vagy rétesliszt egy részét helyettesítsük teljes kiőrlésű liszttel vagy búza-, illetve zabkorpával. Dúsítsuk süteményeinket gyümölccsel, és/vagy sovány tejkészítményekkel, túróval.

Az ünnepek után a maradék sonkából számtalan étel készíthető, amit a hétköznapokban ebédre vagy vacsorára is kínálhatunk. Tehetjük tésztába, rakott ételbe, pizzára, sós süteménybe, levesekbe. Például: rakott sonkás tészta, sonkás pizza, sonkával sült zöldségek, sonkás kifli, ezeket friss salátával is tálalhatjuk.

A húsvéti vendégjáráskor, locsolkodáskor az ünnepi kínálatból mértékkel fogyasszunk: egy gyomorrontás beárnyékolhatja az ünnepeket.

Hasonló mértéket tartsunk az alkoholos italok fogyasztásánál, és a gyerekeket ilyenkor se kínáljuk meg ezekkel!

Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...

Szénanátha, légúti allergiák, gyulladások ellen

2026. június 17.

A légút érzékeny nyálkahártyáját folyamatosan érik támadások a beszippantott különféle porok (pl. virágpor), cigaretta és városi füstök, valamint a szinte mindenütt jelen lévõ vírusok és baktériumok által. Immunrendszerünk nyújt védelmet a káros hatásokkal szemben, ha azonban a szervezet legyengült, az immunrendszer nem képes megfelelõen ellensúlyozni a légutat ért káros hatásokat.

Torma, fokhagyma, gyömbér és antioxidánsok

A légút nyálkahártyája az irritációk és az immunreakciók eredményeként gyulladásba kerül, ami váladékozást, valamint a légutak tisztítását célzó reflexfolyamatot, köhögést eredményez. Elõfordul, hogy az immunrendszer túlzott mûködésbe jön. Például a szénanátha esetében, melyet virágporok, pollenszemcsék váltanak ki. A szervezet ellenreakciója olyan heves lehet, hogy légúti és szempanaszokat: köhögést, viszketésérzést, könnyezést, orrfolyást, görcsöt eredményezhet.