Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi kerüljön húsvétkor az ünnepi asztalra?

Érdekességek2022. április 12.

Fotó: 123rf.comHúsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Krisztus feltámadása. A magyar és az európai keresztény hagyományban a húsvéti időszak alatt kiemelt jelentőséget kapnak az elfogyasztott ételféleségek. Ma már a húsvéti ételeket, alapanyagokat (bárány, tojás, sonka) szimbolikájuk mellett elsősorban az ízük és a hagyományok miatt fogyasztják. A családi összejövetelre, illetve a vendégeknek kínált ételek összeállításához az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet ad hasznos tanácsokat.

Előre tervezzük meg milyen ételeket, italokat szeretnénk készíteni, ennek megfelelően állítsuk össze a bevásárló listát. Ez idő és költségkímélő is egyben.

A felhasználandó alapanyag friss és jó minőségű legyen, ezért csoportosítsuk a megvásárolandó élelmiszereket: a friss zöldségek, gyümölcsök beszerzését hagyjuk az utolsó napokra.

Olvassuk el a termékek címkéjét! A gyorsan romló élelmiszereknek fogyaszthatósági határidejük, a hosszabb ideig eltartható élelmiszereknek minőség-megőrzési időtartamuk van. Az élelmiszerek minőség-megőrzési időtartama az az időtartam, ameddig az élelmiszer a tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megőrzi.

Az üzletekben nyers, vagy hőkezelt sonkák közül választhatunk. Ha nyers sonkát vásárolunk, az elkészítésénél vegyük figyelembe, hogy alaposan, lassú tűzön kell főzni, általában annyi órán át, ahány kilós.

Ügyeljünk arra, hogy a sonkafélék és a húskészítmények sótartalma magas. Az ünnepek alatt jellemzően fogyasztott nyers sonkák sótartalma maximum 7% lehet, a hőkezelt sonkáké 4,5%.  A napi ajánlott sóbevitel maximum 5 gramm! A nyers sonkában lévő só mennyisége csökkenthető, ha a főzővizet többször cseréljük. A sonkához kínált zöldségeket, salátákat egyáltalán ne, a köreteket csak mértékkel sózzuk!

A snidling, az újhagyma, a friss zöldpetrezselyem, a torma, a póréhagyma és más egyéb fűszerek (borsikafű, majoránna, hagyma, fokhagyma, kakukkfű) ízletessé teszik az ételt és jelentősen csökkentik a felhasznált só mennyiségét.

Értékes összetevőik (pl. vitamin- és ásványianyag-tartalmuk) hozzájárulnak ahhoz, hogy az ünnepi menü egészségesebb legyen. Ilyenkor is törekedjünk naponta legalább 40-60 dkg zöldség- és gyümölcsmennyiség elfogyasztására. Újhagyma, különböző salátafélék, retek, zöldköretek, cékla, alma segítségével, négy-ötszöri étkezésre elosztva megvalósítható az ajánlás.

A gyermekeknek szánt nyuszi-, bárány- és tojásfigurák kiválasztásánál törekedjünk a jó minőségű csokoládéáruk vásárlására. Válasszunk valódi ét- és tejcsokoládéból készült figurákat. A fehér csokoládéból előállított termékek cukortartalma magasabb. Az ünnepi sütemények mellett a csokifigurákban, csoki tojásokban található cukor hozzájárul a túlzott cukorfogyasztáshoz.


Az ünnep alatti súlygyarapodás elkerülése érdekében próbáljuk csökkenteni az egyes fogások energia- és zsírtartalmát. Törekedjünk a mértékletességre: többször keveset együnk. Az előkészítés során a látható zsírt távolítsuk el a húsokról, húskészítményekről, így is csökkentve a telített zsírok bevitelét. A köretek egy részét helyettesítsük friss salátával, kefirből vagy joghurtból házilag készített öntettel.

Fotó: 123rf.com

Sütemények készítésénél a finom- vagy rétesliszt egy részét helyettesítsük teljes kiőrlésű liszttel vagy búza-, illetve zabkorpával. Dúsítsuk süteményeinket gyümölccsel, és/vagy sovány tejkészítményekkel, túróval.

Az ünnepek után a maradék sonkából számtalan étel készíthető, amit a hétköznapokban ebédre vagy vacsorára is kínálhatunk. Tehetjük tésztába, rakott ételbe, pizzára, sós süteménybe, levesekbe. Például: rakott sonkás tészta, sonkás pizza, sonkával sült zöldségek, sonkás kifli, ezeket friss salátával is tálalhatjuk.

A húsvéti vendégjáráskor, locsolkodáskor az ünnepi kínálatból mértékkel fogyasszunk: egy gyomorrontás beárnyékolhatja az ünnepeket.

Hasonló mértéket tartsunk az alkoholos italok fogyasztásánál, és a gyerekeket ilyenkor se kínáljuk meg ezekkel!

Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes növények

2026. február 01.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján elérhetővé vált egy új, veszélyes növényeket bemutató adatbázis, amely a leggyakrabban előforduló mérgező, allergén, irritáló, maró hatású vagy rákkeltő növényfajokat tartalmazza. A gyűjtemény célja, hogy a lakosság könnyen hozzáférhető, megbízható információkhoz jusson azokról a növényekről, amelyek az emberi egészségre potenciálisan ártalmasak, és a hazai lakókörnyezetben leggyakrabban fellelhetők.

Az adatbázis nemcsak az emberre, hanem – ahol megbízható információ rendelkezésre áll – az állatokra gyakorolt mérgező hatásokat is feltünteti.

A gyűjteményben több kép is található az egyes növényekről, így azok könnyebben beazonosíthatók. Emellett részletes leírás olvasható a növény hatásairól – például lenyelés, pollen belélegzése vagy bőrrel való érintkezés tekintetében.

A mérgező hatásra, a várható tünetekre és a szükséges teendőkre – mint például az elsősegélynyújtás, az otthoni megfigyelés vagy a kórházi ellátás szükségessége – vonatkozóan az egészségügyi toxikológiai tájékoztató szolgálat ingyenesen hívható, éjjel-nappal elérhető zöldszámán, a 06 (80) 20 11 99 telefonszámon kérhető tájékoztatás.

Semmelweis HELP, az ingyenes, tünetellenőrző alkalmazás

2026. február 01.

A Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása a Semmelweis HELP. Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, ill. otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek. A hazai szinten egyedülálló fejlesztés bővítésén közel egy évig 14 orvos és 2 kommunikációs szakember dolgozott.

Az applikáció ingyenesen letölthető az appstore-ból és a Play áruházból is, ill. elérhető a https://help.semmelweis.hu címen.

Azoknak, akiknek a telefonján már ott van az alkalmazás, elég csak frissíteniük azt. A fejlesztés egyetemi forrásból, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával valósult meg, a tartalmakat pedig a nemzeti népegészségügyi és gyógyszerészeti központ validálta.

Az ingyenes tünetellenőrző alkalmazás nem mesterségesintelligencia-alapú és nem ad diagnózist, de általa hiteles, orvosszakmailag megalapozott és a laikusok számára is érthető információkhoz juthatunk arról, hogy mi okozhatja az észlelt tüneteket, mivel a felhasználói válaszok (pl. vérnyomás-, pulzusszám-, hőmérséklet-adatok) alapján megmutatja az egyes betegségekkel kapcsolatos tünetegyezés mértékét.

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.