Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi köze a szívünknek a szerelemhez?

Érdekességek2017. április 29.

Minden fejben dől el?

Gyomrunk összeszorul, lábunk remegni kezd, tenyerünk izzad, butaságokat beszélünk és szívünk tényleg majd kiugrik a helyéből – igen, ez van, amikor meglátjuk a kedvest. Azt érezzük, hegyeket mozdíthatunk, bármire képesek vagyunk, kicsattanunk az energiától, valahogy egészen más állapotba kerülünk, ha szerelmesek vagyunk, de mi is történik ilyenkor tulajdonképpen?  A szerelem, mint olyan, régről tudott, nem a szívben rejtezik, még ha a szívünkre úgy is tekinthetünk, mint a pici agyunkra, amely nem csak a vért pumpálja szét a testünkben, hanem itt születik meg a szerelem, az álom, ami éltet, a vágy, ami boldoggá tesz. Ugyan a kutatók még 1991-ben 40 ezer olyan sejtet fedeztek fel a szívben, amelyek nagyban hasonlítottak az idegsejtekhez. Ezek a szívsejtek képesek voltak emlékeket megőrizni, és az agytól függetlenül működtek. Mégis: bármennyire kiábrándító is, a mellkasunkban lüktető élénkvörös maroknyi szerv bizony nem több biológiai motornál, a szerelem helye a fejben van.

A szív valóban csak a szerelem ártatlan szenvedője

„Mert tényleg azt érezzük, hogy majd kiugrik a helyéből, de ez egyszerű fizikai tünete az izgalmi állapotnak, amit ilyenkor történetesen a szeretett személy látványa, hangja, illata okoz. Megemelkedik a szimpatikus tónus, mediátorok szabadulnak fel, a szív valóban szaporábban ver: azt ugyanis, hogy a szív milyen gyorsan ver, és milyen erősen húzódik össze, többek között a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer szabályozza. Amikor a szív gyorsan ver, a szimpatikus rendszer az aktívabb” – mondja prof. dr. Tóth Kálmán, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. Vagyis azt: a szívünk legfeljebb reagál, fizikai tüneteket produkál, de bármennyire kiábrándító is: nem érez. ,,Az idegsejtek döntően az agyban és a gerincvelőben vannak, ezek nyúlványai eljutnak a szívünkbe is. Tehát az izgalom okozta idegrendszeri reakciók így kerülnek ide, ennek következtében ver hevesebben a szív és tartja ebben a felfokozott állapotban a szervezetetI" – folytatja a kardiológus, aki ugyan igyekszik megnyugtatni mindenkit, de azt azért hangsúlyozza: bizony a beteg szívnek nem biztos, hogy jót tesz a túlzott izgalom.   
Az emberiség számos gondolkodója törte már a fejét a szerelem mikéntjén, még többen a hogyanján, egy része máig is rejtély, érzelmek, érzések, de a tudósok szerint mindent vissza lehet vezetni egyszerű kémiára.


Akkor mi is zajlik ilyenkor a testünkben?

A dopamin felelős az agyban a kellemes érzések kiváltásáért – szerepet játszik például a drogfelhasználóknál is. Amikor szerelembe esünk, dopamin szabadul fel, energikusnak és felajzottnak érzi magát az ember. A dopamin-rendszer működésbe lép, csak arra a személyre fókuszálunk. Ez okozza a nagyon célirányos viselkedést, melyet valamennyien jól ismerhetünk: amikor semmi sem számít, csak az új partner. A dopamin jelen lehet a szerelem korai szakaszában, de hosszútávon is a szervezetben. A másik jelentős kémiai anyag az oxytocin, amely nyugtató hatással van a szerelmesekre, és az intimitás kialakításában is nagy szerepe van: az érintés, az ölelés, a csók IDEelindítójaIdez.  Az oxytocin szintje emelkedik meg az újdonsült anyukáknál, hozzájárulva a tejtermelődéshez és ahhoz, hogy törődjenek gyermekükkel. Tehát ha csak arra vágyunk, hogy otthon összebújjunk esténként a párunkkal, az oxytocint kell okolnunk. 
Bár a tesztoszteront főként a „macsó hormonként" emlegetik, ez segít mindkét nemnek tűzbe jönni. A szex felturbózza a tesztoszteronszintet. A férfiaknak persze magasabb a tesztoszteronszintjük, és a nyálban is jelen van.

A szerelem még egy lehetséges „összetevője" a noradrenalin, melyet még mindig tanulmányoznak. Ez a stresszhormon növeli a pulzusszámot, emiatt érezzük magunkat forrónak és idegesnek, amikor a nekünk tetsző személy megjelenik. Ez felelős a "pillangók-érzésért"a gyomorban, de az izzadt tenyérért, a szájszárazságért és azért is, hogy hirtelen nem jutnak eszünkbe a szavak.

A szerelem olyan, mint a drog?

Kutatók szerint a szerelem szorosan összefügg az agyban található természetes stimulánsok mennyiségével. Ha valaki szerelmes lesz, az agyban található dopamin és norefedrin szint megemelkedik. A stimulánsok jelenlétével és magas értékével magyarázható, hogy a szerelmes ember étvágytalan, gyakran aludni is nehezen tud. A kemikáliák ereje olykor igen elképesztő dolgokra veheti rá az embert, de ezt mindenki tudja, aki volt már szerelmes. A vizsgálatok során kiderült, hogy a friss romantikus szerelmes a kábítószerfüggők tüneteit is produkálja. A szerelmes ember izgatott, esetenként provokatív, és ha a nagy ő nincs a közelben bánatos is – akárcsak a szenvedélybeteg. Kísérletek bizonyították, hogy a kábítószerélvezőknek kevesebb dopamin receptoruk van, a drog hozzásegíti őket ahhoz, hogy a dopamin szint ideális legyen. A szenvedélyes szerelem és a kábítószerfüggőség a tudósok szerint hasonló mechanizmusok alapján működik.

Ma: félre a tudománnyal!

Na, de vissza az ünnephez. Valentin eredetileg a szerelmesek, a lelki betegek és az epilepsziával élők védőszentje. Világszerte, de főleg az angolszász országokban február 14-én tartják a Bálint-nap (angolul Valentines Day) ünnepét, amely Magyarországon az 1990-es évektől kezdődően vált ismertté és népszerűvé. De ezen a napon ne törődjünk a tudományokkal, szeressünk, ahogy jól esik, élvezzük ki a bódító érzés minden pillanatát és vegyünk nyugodtan kis, vagy nagy szívecskéket bármilyen formában annak, akit szeretünk. Hiszen, mint tudjuk, ez is úgyis csak az agyban dől el.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mely szövődmény a legveszélyesebb a cukorbetegekre?

2023. március 21.

Minden negyedik magyar halála közvetve vagy közvetlenül összefügg a cukorbetegséggel és becslések szerint hazánkban éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár.

A legtöbben a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) szövődmények miatt veszítik életüket, ami annak fényében nem meglepő, hogy a 2-es típusú cukorbetegség a koszorúérbetegség és stroke előfordulási gyakoriságát 2-4 szeresére, a szívelégtelenség előfordulási esélyét 2-6-szorosára emeli. Éppen ezért – a nemzetközi orvosszakmai ajánlásokkal összhangban – a magyar egészségügyi szereplők is arra törekednek, hogy – a prevenció mellett – minél hamarabb elsődleges szempontként jelöljék meg a kardiológiai és vese szövődmények megítélését a diabétesz kezelésében – hangzott el a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége és a Magyar Diabetes Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

A 2-es típusú cukorbetegség a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása: hazánkban korábbi vizsgálatok alapján a 2-es típusú cukorbetegség és annak előállapotai akár a felnőtt lakosság 15%-át is érintheti és becslések szerint éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár.

A nélkülözhetetlen életmódváltás még mindig nem általános

Bár egyértelműen bizonyított, hogy az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód nagyban hozzájárul a betegség kialakulásához, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége által a hazai diabéteszes betegek körében végzett országos kutatás eredményei azt mutatják, hogy az orvos által javasolt szénhidrát diétát csak mindössze a betegek fele tartja. Rendszeres testmozgást minden negyedik diabéteszes végez, korábbi életmódján a diagnosztizált betegek 7%-a egyáltalán nem változtatott.

Ezen elszomorító eredmények azért jelentenek kiemelt problémát, mert a jól ismert szövődmények, mint például a vakság és az alsó végtagi amputáció mellett, a betegség számos egyéb szövődménnyel társul. A kardiovaszkuláris betegségek jelentik ugyanis a cukorbetegségben a leggyakoribb szövődményeket és halálokot.  

Káros-e az ideálkép?

2023. március 20.

Egy mondás szerint a nő a barátait elfelejti, a szerelmeit soha, a férfi a szerelmeit elfelejti, a barátait soha. Ebből annyi mindenesetre igaz, hogy a nők évtizedek távlatából is képesek nemhogy nagy szerelmeikre emlékezni, de "kis szerelmeik" nevét is föl tudják idézni.  

Fontosabb kapcsolataikra vagy imádottjaikra pedig akár nap-nap után gondolnak. Nincs is ezzel semmi baj addig, amíg nem akadályozza új kapcsolat kialakítását.

Ha az emlékezetes férfiből ideálképet alkotunk, akkor ahhoz már semmilyen hús-vér férfi nem lesz fogható. Vajon miért vannak a nők életében olyan férfiak, akiket sosem felejtenek el, akikből ideálképet alkotnak?

Az apafigura

Több oka lehet az ideálalkotásnak, de alapvetően két tipikus helyzet a gyakori. Az egyik az, amikor a nő életében apafigura volt az emlékezetes szerelem, és ezért még erősebb nyomot hagyott benne. Ilyenkor hasznos onnan megközelíteni a problémát, hogy az illető földolgozza az apjához fűződő viszonyt. Ez a tisztázási folyamat magától is végbemehet, ahogy az ember érettebb lesz.

Ha ez nem történik meg, akkor a megbeszélésre, tisztázásra nem csak az apa, hanem másik apa-figura is alkalmas lehet, akivel a nő nem áll szerelmi viszonyban. Mindenestre önismereti terápia sokat segíthet.

Gyógyszer vagy étrend-kiegészítő?

2023. március 20.

Számos gyógynövény gyógyszerek és étrend-kiegészítők összetevőjeként is forgalomban van, de hogyan állapíthatjuk meg egy termékről, hogy gyógyszer vagy étrend-kiegészítő-e?

Ez sokszor nem könnyű feladat, hiszen mindkét termékkategóriában előfordulnak kapszulák, cseppek, tabletták, porok. Vannak viszont olyan termékformák (pl. végbélkúp, injekció, szemcsepp), amelyek nem lehetnek forgalomban étrend-kiegészítőként.

Étrend-kiegészítőt ugyan is belsőleg csak szájon át lehet alkalmazni. Gyógyszerek esetén az engedély száma (ennek első karakterei OGYI vagy EU) a dobozon és a betegtájékoztatón szerepel.

Formai szempontokon kívül mi a különbség a gyógyszerek és az étrendkiegészítők között?
A gyógyszerek betegségek kezelésére és megelőzésére használhatók, az étrendkiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló, speciális élelmiszerek. Attól speciálisak, hogy koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb anyagokat, ezért első ránézésre inkább tűnnek gyógyszernek, mint élelmiszernek.


Ugyanakkor gyógyhatással, betegség megelőző hatással nem kell rendelkezniük, ilyen célra nem is ajánlhatók, reklámozhatók.


Miből készülhetnek étrend-kiegészítők?

Vitaminokon, ásványi anyagokon kívül számos élelmiszer- és gyógynövény is megtalálható étrend-kiegészítőkben, s több tiszta vegyület is (pl. flavonoidok) található az összetevők között. erős hatású gyógyszerhatóanyag azonban nem lehet az étrendkiegészítők alkotórésze – a gyógyszerek ugyanakkor szintén tartalmazhatnak ásványi anyagokat, vitaminokat, gyógynövényeket.

Mi a különbség a gyógyszerek és étrend- kiegészítők forgalomba hozatala között?
A gyógyszerek csak hatósági engedélyezés után kerülhetnek forgalomba. Ennek során igazolni kell hatásosságukat, ártalmatlanságukat. Az étrend-kiegészítők esetén nincs szükség engedélyeztetésre, nem kell igazolni vizsgálatokkal a hatásosságot, a biztonságosságot, a termékek egy egyszerű bejelentés után piacra kerülhetnek.

A gyógyszerek minőségét szigorú szabályok és ellenőrző rendszerek garantálják, az étrend-kiegészítők esetén ezek a garanciák gyengébbek.