Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi lehet a székrekedés oka?

Érdekességek2019. október 23.

A gyerekeknél viszonylag gyakori problémának számít a székrekedés, mely elsősorban a nem megfelelő étkezés és a kevés folyadékfogyasztás eredménye, amit gyakran csak tetéz a sokakra jellemző mozgáshiány.  A székrekedés azonban van, hogy hormonproblémára, azon belül is pajzsmirigy alulműködésre utal. Dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek és felnőtt endokrinológusát kérdeztük a témában.

Fotó: 123rf.comSzékrekedés gyermekkorban

A székrekedés nem ritka panasz gyerekeknél, mely miatt gyakran fordulnak velük orvoshoz a szülők. A probléma igen kellemetlen, sőt, fájdalmas is lehet számukra, ráadásul szövődményeket is okozhat. Hátterében lelki és fizikai okok is állhatnak- természetesen első körben a szervi problémákat kell kizárni.

Gyermekek – főleg a kisebbek- esetén igen gyakori, amikor egy-egy rossz székletürítési élmény miatt az érintett fél, nem szeretne székelni, visszatartja azt, ami csak tovább ront a panaszon. Előfordulhat az is, hogy túl gyorsan, nem a gyerek tempójában próbálta a szülő szobatisztaságra szoktatni őt, ami szintén székletürítési zavarokat, székrekedést okozhat. 

Érdemes tudni, hogy az anyatejjel táplált csecsemők esetén nem beszélhetünk székrekedésről akkor, ha a baba 1 hétig nem ürít, ám a közérzete jó, hasa nem kemény, nem fáj. Ennek oka, hogy az anyatej szinte 100%-ban hasznosul. Tápszerrel táplált csecsemők esetén azonban napi minimum egy széklet ürül. A hozzátáplálással az széklet jellege megváltozik, keményebbé válik, és napi 2-3 és a 2-3 naponkénti széklet is normálisnak számít.


Gyakran az étkezés a bűnös

A normális széklethez és emésztéshez elengedhetetlen a megfelelő táplálkozás. Nagy figyelmet kell fordítani a rostban gazdag étkezésre, mindennapos zöldség/gyümölcs fogyasztásra, valamint a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra. Emellett sokat segít a székrekedésen a rendszeres testmozgás is.

Pajzsmirigy alulműködés is okozhatja

Előfordulhat, hogy a székrekedés pajzsmirigy alulműködésre hívja fel a figyelmet. Ekkor ugyanis az anyagcsere lelassul, ami olyan tünetekben nyilvánulhat meg, mint a székrekedés, csökkent hidegtűrés, normál étkezés melletti hízás, fáradékonyság, depresszió, nagyobb lányoknál menstruációs zavarok, hajhullás. Hogy kiderüljön, ez áll-e a háttérben, vérvételre van szükség, ahol ellenőrzik a pajzsmirigyműködést szabályozó hormonok (TSH, T3, T4) és antitest (ATPO) szintjét. Mindezt kiegészítheti a pajzsmirigy UH- vizsgálata is, ahol fény derülhet göbök, strúma jelenlétére is.  Amennyiben kiderül, hogy pajzsmirigy alulműködés okozza a székrekedést, úgy gyógyszeres kezelésre van szükség a hiányzó hormonok pótlása céljából- mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek és felnőtt endokrinológusa.

Nagyon fontos, hogy bár a pajzsmirigy alulműködéssel teljes életet lehet élni, gyógyszerrel sikeresen kezelhető, főleg 2 éven aluliaknál, ha nem derül rá fény idejében és nem kezdik el kezelni, akkor súlyos gondokat okozhat. A pajzsmirigy hormonokra ugyanis szükség van a növekedés, az idegrendszer fejlődése szempontjából is, így kezeletlenül növekedési zavarokat, valamint egyéb testi és szellemi visszamaradottságot, fogyatékosságot okozhat. A gyermek nem képes a korának elvárt mozgásokat végrehajtani (pl. ülés, állás, mászás, stb), nem formál szavakat, nem kezd beszélni. A kezelés hatására mindez javul, ám minél tovább várat magára, testi-szellemi fejlődési zavart okoz.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.