Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi-micsoda? Mi a tofu?

Érdekességek2022. január 25.

Gyakran olvasol számodra ismeretlenk hozzávalókról? Vagy hallottál már róla de nem tudod mi az pontosan? Majd én segítek! Új sorozatunkban minden héten bemutatunk egy ismeretlen ismerős konyhai összetevőt!  

Mi a tofu?

A tofu egy fehérjében gazdag, viszont szénhidrátban szegény szójából előállított húspótló. Fehérjetartalma megfelel a marhahúsénak. A húsmentes(vegetáriánus) táplálkozás egyik alappillére, hiszen teljes értékű fehérjeforrásként pótolhatja a táplálkozásból kimaradó húst és tejterméket.

Honnan származik?

A japán és kínai mitológiákban az öt szent mag közé tartozik a szója. Őshazájában a tofu nagyon elterjed. Bizonyos források szerint i.e. 164-ben, Liu An császár udvarában fejlesztették ki. Amerikában és Nyugat-Európában a 70-es években, nálunk csak a 90-es években terjedt el. Hagyományosan kézzel állították elő ami bizonyos helyeken még ma is tartja magát. Egyszerű az eljárás: az előző nap beáztatott szójababot kinyomkodják, ledarálják és felforralják. Ezután szétválik a szójatejre és a túróra hasonlító tofu alapanyagra. Ezt egy nigari nevezető tengerisó koncentrátummal oltják be és ebből készül a sajtra emlékeztető állagú tofu.

Mit tartalmaz?

A tofu gazdag fehérjében, ezen kívül vitaminokban és ásványi anyagokban. Tartalmaz nátriumot, foszfort, vasat, kalciumot, B1 és B2 vitamint valamint niacint. Jó hatással van a szív-és érrendszeri megbetegedésekre, az anyagcserére és a zsír és cukor felszívódására. Ajánlott koleszterinproblémákkal küszködőknek, hiszen nem tartalmaz koleszterint így fogyaszthatják idősek, szívbetegek de kis gyermekek is.


Mi készüljön belőle?

Szeletekre vágva kirántható, süthető mint bármely húsféle. Elkészíthetjük zöldségekkel raguként, pörköltként, körözött vagy akár sütemény, édes pohárkrém is. Fontos tudni, hogy a tofut erőteljesebben kell fűszerezni, érdemes az elkészítés előtt előre pácolni és pihentetni. Így átjárják a fűszerek és ízletes étel készíthető belőle!

Recept tippek:
Kínai tofus tészta>>
Tofus lecsó>>
Tofus-tepsis>>
Rántott tofu>>


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)