Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi okozhat fájdalmas nyelést?

Érdekességek2023. szeptember 07.

Fotó: 123rf.com

Elhúzódó panaszok esetén a beteg akár látványosan le is fogyhat, hiszen nyelési panaszai miatt az evés is nehezére esik. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniátert, a Fül-orr-gégeközpont orvosát a nyelési zavarok okairól kérdeztük.

Fájdalmas, vagy nehéz?

Attól függően, hogy melyik érzéssel van dolgunk, két betegséget különböztetünk meg. Odynophagia esetén a nyelés fájdalmas, dysphagia esetén pedig fájdalommal nem járó nyelési nehézségről beszélünk. A kettő együtt, de akár önálló tünetként is jelentkezhet, illetve gyakran összekeverik egy nagyon gyakori, ám az eddig felsoroltaktól különböző kórképpel: a globus sensation – jelentése „gombócérzés” a torokban – mely azonban direkt módon a nyelési mechanizmust nem befolyásolja.

Az odynophagia okai

Mindannyian tapasztaltuk már a légúti fertőzésekkel járó erős torokfájás érzését. Ilyenkor minden falat szúrós kaktuszként szántja fel a torkunkat, még egy korty tea lenyelése is fájdalmas lehet. Ezt az érzést nemcsak légúti betegségek, vagy a torok gyulladása okozhatja, de gyomorégés, reflux betegség, a száj-torok- és nyelőcső területét érintő gombás fertőzés jele is lehet. Kialakulásában szerepet játszhat egy sérülés – például éles felületű magok lenyelése – túl forró vagy jeges italok fogyasztása, de a dohányzás, alkohol fogyasztás nyálkahártya irritáló hatása is okozhatja. A fájdalmas nyelés súlyos betegségekre, az immunrendszer legyengülésére és az algarat, garat vagy nyelőcső rákos megbetegedésére is figyelmeztethet!


Mikor forduljon orvoshoz?

A fájdalmas nyelés az esetek egy részében magától is elmúlik, a kiváltó ok függvényében 1-2 héten belül. Ilyenkor rendszerint egyéb, légúti betegséget jelző tünet is jelentkezik: fáradtság, láz, fejfájás, kimerültség, rossz közérzet. Ha azonban ennél tovább tart, a fájdalom miatt az evés és az ivás is nehezen megy, javasolt orvoshoz fordulni! Az elhúzódó panaszokkal nemcsak a súlyosabb betegségek túl kései felismerését kockáztatjuk, de megnő a fogyás, kiszáradás veszélye is, illetve a nyelési gondok miatt félrenyelés is előfordulhat, ami akár tüdőgyulladáshoz is vezethet.


A vizsgálati eljárások is finomodtak (Fotó:L 123rf.hu)

Hogyan kezelhető?

A nyelési panaszok okainak diagnosztizálásához fül-orr-gégészeti vizsgálatra van szükség. Ilyenkor az orvos alaposan kikérdezi a beteget: mikor kezdődtek a panaszai, jelentkezett-e egyéb tünete is, pontosan mit érez, milyen gyógyszereket szed, milyen egyéb betegségei vannak. Ezt követően megvizsgálja a beteget, majd szükség esetén laborvizsgálatokat javasolhat. Az eredmények birtokában lehet meghatározni a kezelést, ami a kiváltó ok függvényében jelentheti antibiotikum, gyulladáscsökkentő vagy gyomorsav csökkentő készítmények szedését, vagy műtéti kezelést. A gyógyulási időszakban javasolt a kezelőorvos tanácsait betartani, mint például az irritáló hatású erős, fűszeres ételek kerülése, a könnyen rágható, nem sértő ételek fogyasztása, a dohányzás, a szénsavas italok és az alkohol mellőzése.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...