Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi okozhat halláscsökkenést?

Érdekességek2022. január 21.

Fotó: gettyimages.com

Hallásromlás több okból is bekövetkezhet és lehet átmeneti vagy tartós… Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gége Központ orvosát a halláscsökkenés gyakoribb kiváltó okairól és kezelésükről kérdeztük.

Ahhoz, hogy hallásunk tökéletes legyen, a külső-, közép- és belsőfül, illetve a hallóidegek összehangolt működésére van szükség. Bármelyik területen is keletkezik zavar, azt a hallás csökkenése jelzi, de egyéb tünetek is kialakulhatnak: sokan fülzúgásról, zajérzékenységről, vagy szédülésről is beszámolnak. Amennyiben a hallójáratban, a dobhártyával, vagy a hallócsontokkal van gond, akkor vezetéses halláscsökkenésről beszélünk, ha mélyebben van a probléma, akkor percepciós, vagy idegi halláscsökkenésről van szó.

Gyulladás, elzáródás a külső fülben

Átmeneti halláscsökkenést okozhat a külsőfül-gyulladás, ami elsősorban a hallójárat felázása, ill. mikrosérülése kapcsán alakulhat ki. Jellemzően a medencék, fürdők vizében található baktériumok okozzák, ezért nevezik ezt a betegséget úszófülnek is. Antibiotikumos tamponnal helyileg jól gyógyítható, így az átmeneti hallásromlás is megszüntethető.

Halláscsökkenést okozhat a hallójáratba kerülő idegen test, vagy a túlzott fülzsírtermelődés miatt kialakult fülzsírdugó is. Ha az eldugult fület szakorvos sérülésmentesen, szakszerűen kitisztítja, a hallás is újra a régi lehet.

Elváltozások a középfülben

A vírusok, vagy baktériumok által okozott heveny középfülgyulladás általában nagy fájdalommal jár, főleg ez viszi orvoshoz a beteget, nem is elsősorban a gyulladás miatt kialakult hallásromlás. Gyógyszeres kezeléssel azonban mindkét tünet megszüntethető. Bonyolultabb a helyzet, ha a gyulladás következtében a dobhártya perforálódik A dobhártya átszakadása nem csak gyulladás következtében alakulhat ki – teszi hozzá dr. Fülöp Györgyi. „Idegentest, vagy erős nyomásváltozás (repülőn), a fület ért ütés vagy hangos durranás kapcsán is kilyukadhat a dobhártya. Jó hír, hogy az esetek többségében magától begyógyul, ha mégsem, akkor műtéti úton helyreállítható a folytonossága, így a dobhártya perforáció miatti hallásvesztés is korrigálható.”

Ép dobhártya mellett is kialakulhat halláscsökkenés, ha a középfülben elhelyezkedő hallócsontocskák sérülnek, elpusztulnak, mozgathatóságuk csökken. Otosclerosis esetén pl. a kengyel talpa becsontosodik a csiga bejáratába, a halláscsökkenés mellett gyakran jár fülzúgással is. Ez esetben is a műtét jelentheti a megoldást.


Amikor a hallókészülékre van szükség

Ha nincs lehetőség a hallás műtéti úton történő korrigálására, akkor hallókészülék jöhet szóba a hallás rehabilitáció érdekében.

Az időskori halláscsökkenés a legtöbb esetben mindkét fülben jelentkezik. Kiváltó oka a belső fülben található csigában lévő szőrsejtek károsodása. Ez műtéti úton, vagy gyógyszerekkel nem kezelhető, ilyenkor csak a hallókészülék jelenthet megoldást.

Hirtelen, erős hanghatás következtében is létrejöhet hallásvesztés. A probléma bizonyos esetekben átmeneti, de ha a kezelések ellenére mégis maradandó a károsodás, akkor ez esetben is a hallókészülék viselése jelenti a megoldást.

Bizonyos esetekben a hallóideg károsodással egy időben középfül tartós betegség is fennállhat, amit kevert halláscsökkenésnek nevezünk. Ilyenkor is a hallókészülék jöhet csak szóba, de nehezebb lehet a megfelelő kiválasztása és beállítása.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)