Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi okozhat halláscsökkenést?

Érdekességek2022. január 21.

Fotó: gettyimages.com

Hallásromlás több okból is bekövetkezhet és lehet átmeneti vagy tartós… Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gége Központ orvosát a halláscsökkenés gyakoribb kiváltó okairól és kezelésükről kérdeztük.

Ahhoz, hogy hallásunk tökéletes legyen, a külső-, közép- és belsőfül, illetve a hallóidegek összehangolt működésére van szükség. Bármelyik területen is keletkezik zavar, azt a hallás csökkenése jelzi, de egyéb tünetek is kialakulhatnak: sokan fülzúgásról, zajérzékenységről, vagy szédülésről is beszámolnak. Amennyiben a hallójáratban, a dobhártyával, vagy a hallócsontokkal van gond, akkor vezetéses halláscsökkenésről beszélünk, ha mélyebben van a probléma, akkor percepciós, vagy idegi halláscsökkenésről van szó.

Gyulladás, elzáródás a külső fülben

Átmeneti halláscsökkenést okozhat a külsőfül-gyulladás, ami elsősorban a hallójárat felázása, ill. mikrosérülése kapcsán alakulhat ki. Jellemzően a medencék, fürdők vizében található baktériumok okozzák, ezért nevezik ezt a betegséget úszófülnek is. Antibiotikumos tamponnal helyileg jól gyógyítható, így az átmeneti hallásromlás is megszüntethető.

Halláscsökkenést okozhat a hallójáratba kerülő idegen test, vagy a túlzott fülzsírtermelődés miatt kialakult fülzsírdugó is. Ha az eldugult fület szakorvos sérülésmentesen, szakszerűen kitisztítja, a hallás is újra a régi lehet.

Elváltozások a középfülben

A vírusok, vagy baktériumok által okozott heveny középfülgyulladás általában nagy fájdalommal jár, főleg ez viszi orvoshoz a beteget, nem is elsősorban a gyulladás miatt kialakult hallásromlás. Gyógyszeres kezeléssel azonban mindkét tünet megszüntethető. Bonyolultabb a helyzet, ha a gyulladás következtében a dobhártya perforálódik A dobhártya átszakadása nem csak gyulladás következtében alakulhat ki – teszi hozzá dr. Fülöp Györgyi. „Idegentest, vagy erős nyomásváltozás (repülőn), a fület ért ütés vagy hangos durranás kapcsán is kilyukadhat a dobhártya. Jó hír, hogy az esetek többségében magától begyógyul, ha mégsem, akkor műtéti úton helyreállítható a folytonossága, így a dobhártya perforáció miatti hallásvesztés is korrigálható.”

Ép dobhártya mellett is kialakulhat halláscsökkenés, ha a középfülben elhelyezkedő hallócsontocskák sérülnek, elpusztulnak, mozgathatóságuk csökken. Otosclerosis esetén pl. a kengyel talpa becsontosodik a csiga bejáratába, a halláscsökkenés mellett gyakran jár fülzúgással is. Ez esetben is a műtét jelentheti a megoldást.


Amikor a hallókészülékre van szükség

Ha nincs lehetőség a hallás műtéti úton történő korrigálására, akkor hallókészülék jöhet szóba a hallás rehabilitáció érdekében.

Az időskori halláscsökkenés a legtöbb esetben mindkét fülben jelentkezik. Kiváltó oka a belső fülben található csigában lévő szőrsejtek károsodása. Ez műtéti úton, vagy gyógyszerekkel nem kezelhető, ilyenkor csak a hallókészülék jelenthet megoldást.

Hirtelen, erős hanghatás következtében is létrejöhet hallásvesztés. A probléma bizonyos esetekben átmeneti, de ha a kezelések ellenére mégis maradandó a károsodás, akkor ez esetben is a hallókészülék viselése jelenti a megoldást.

Bizonyos esetekben a hallóideg károsodással egy időben középfül tartós betegség is fennállhat, amit kevert halláscsökkenésnek nevezünk. Ilyenkor is a hallókészülék jöhet csak szóba, de nehezebb lehet a megfelelő kiválasztása és beállítása.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!