Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi okozhatja a reggeli magas vérnyomást?

Érdekességek2020. február 12.

A vérnyomás hullámzása természetes a nap folyamán és reggelente általában emelkedést mutat, dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a kiugróan magas reggeli vérnyomás okait fontos megkeresni.

IlyFotó: 123rf.comen a vérnyomás természetes hullámzása

A vérnyomás a nap és az éjszaka folyamán is emelkedik, süllyed egy természetes ritmusban, amit olyan általános faktorok is befolyásolnak, mint a fizikai aktivitás, az étrend, az aktuálisan átélt stressz és a tartós szorongás. Mindezek eredményeként a vérnyomás az alvás során általában 10-30 %-kal alacsonyabb és felébredéskor megemelkedik.

Azonban ha ez az emelkedés nagyobb mértékű, akkor reggeli hypertenzióról, magas vérnyomásról beszélhetünk. Ha csak egyedi kiugrás jelentkezik, az esetleg lehet a stroke vagy a szívinfarktus jele is, hiszen egyes felmérések szerint a komoly szív-érrendszeri események gyakran az ébredés utáni 4-6 órában lépnek fel. Ugyanakkor számos más ok is okozhatja a reggeli magas vérnyomást.

– Gyógyszerelés 
Egyes, magas vérnyomás kezelésére rendelt gyógyszerek vezethetnek kiugró reggeli vérnyomáshoz, illetve olyan kérdéseket is tisztázni kell a kardiológiai kivizsgáláson, nem túl alacsony-e a dózis, nem hasznosabb-e a rövid- vagy középtávon ható gyógyszerek helyett hosszútávú gyógyszerelést választani, illetve nem érdemes-e az egyes gyógyszerek helyett kombinációs kezeléssel próbálkozni – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

A gyógyszerszedés időpontját is érdemes végiggondolni. Vannak, akik azt tapasztalják, hogy ha este veszik be a gyógyszert, elkerülhető a reggeli kiugrás, másoknál a megosztott reggeli és esti bevétel működik jól, megint más esetekben új gyógyszerrel kell próbálkozni. A vérnyomásmérés pontos kivitelezését is fontos megtanulni, hiszen például kevesen gondolnak arra, hogy üres hólyaggal kell mérniük. Ezt és még számos tényezőt a kardiológussal kell megbeszélni.


Egyes betegségek

Bizonyos betegségek eleve megemelhetik a vérnyomást. Ilyenek elsősorban a szív-érrendszeri betegségek, valamint a magas koleszterinszint, az obstruktív alvási apnoé, a cukorbetegség, a pajzsmirigy rendellenességek, a Cushing-szindróma, a lupus, a scleroderma és a vesebetegségek. Az erre utaló tünetek gondos kivizsgálást igényelnek.  

Életmód tényezők

A dohányzás, az alkoholbetegség, a sóban és telített zsírsavakban gazdag étrend, a mozgásszegény életmód és az elhízás szintén okozhatnak magas vérnyomást és akár reggeli kiugrásokat

Ezért is fontos a diagnosztizálás és kezelés

Mivel a reggeli magas vérnyomást tapasztalók nagyobb kockázattal rendelkeznek a szív-érrendszeri események szempontjából, nagyon fontos, hogy kivizsgáljuk és kezeljük a jelenséget. Ehhez egyrészt nagyon hasznos a páciens személyes beszámolója, a kikérdezés, ideális esetben a vérnyomásnapló. Mindezek alapján elrendelhetünk többek közt laborvizsgálatokat, végezhetünk EKG-t, szívultrahang vizsgálatot és hasznos lehet a 24 órás vérnyomás monitorozás is – hangsúlyozza Sztancsik doktornő.

– Az eredmények, leletek és a kikérdezés alapján dönthetünk arról, elég lehet-e esetleg az életmód orvoslása, szükség van-e a gyógyszerelés módosítására, illetve fény derül-e olyan betegségre, amelynek kezelésével rendezhető a reggeli magas vérnyomás is.  


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Mellkasi fájdalom: Jelek, amelyek szív- és érrendszeri eredetre utalhatnak

2025. augusztus 30.

A legfontosabb szabály, hogy a mellkasi fájdalom, szorítás vagy bármilyen panasz eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet. Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szív eredetű. Ezek többek közt:


meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok (elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, koleszterinszint, dohányzás),
szívbetegségek a családban,
légszomj, hidegrázás jelentkezése,
mellkasi fájdalom erősödése, illetve, ha nem múlik gyógyszer vagy masszázs hatására sem.


Ha viszont a fájdalom enyhül, hatékonyan csökkenti a gyógyszer vagy a masszázs, illetve, ha már korábban jelentkezett ilyen fájdalom, aminek más jellegű eredete volt, valószínűleg nem a szívben keresendő a kiindulópont.

Ilyen vizsgálatok lehetnek szükségesek

Kardiológiai vizit

Elsődlegesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén. Ugyanakkor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni. Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de valószínűleg szükség lehet további vizsgálatokra is.

Nagylabor vizsgálat

A vérkép- és vizeletelemzés számos olyan problémára fényt deríthet, amely a tünetek hátterében állhat. A laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.  

Pánikbetegség és magas vérnyomás?

2025. augusztus 29.

A pánikbetegség járhat kiugró vérnyomásértékkel, de lehet önálló betegség is.

Pánikbetegség

Ilyenkor váratlan, visszatérő pánikroham jellemzi az állapotot. jól használható egyetlen anamnesztikus kérdés: „Tapasztalt-e ön olyat, hogy rövid időre, másodpercekre vagy percekre eluralkodik önön a rémület, ill. a pánik, majd heves szívdobogásérzése, légszomja és szédülése jelentkezik?”
Figyelem, nagyon fontos a panaszok kialakulásának a sorrendje!

Először van a szorongás (rémület, pánik), s ezt követik a szívpanaszok, nem pedig fordítva.

Más a jelentősége az időnkénti vérnyomás-emelkedésnek és más a magasvérnyomás-betegségnek. Bizonyos hatások kiválthatnak vérnyomás-emelkedést:


fizikai megerőltetés,
sport,
idegi hatások,
szorongás,
félelem,
düh.


Ezek nem jelentenek magasvérnyomás-betegséget, ezek a szervezet alkalmazkodási reakciói, így normálisnak tekinthetők.

Mikor kell kardiológushoz fordulni a mellkasi fájdalom miatt?

2025. augusztus 29.

A mellkasi fájdalom kapcsán nem feltétlenül tudjuk eldönteni, vajon milyen orvoshoz kellene fordulnunk. Pulmonológus az esetleg tüdő problémák miatt, esetleg gasztroenterológus, ha refluxra gyanakszunk, pszichiáter, pszichológus a szorongás kapcsán vagy kardiológus a szív- érrendszeri eredet miatt? Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa arra adott választ, milyen tényezők miatt lehet fontos a kardiológiai kivizsgálás.

Számos oka lehet a mellkasi fájdalomnak

Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) kísérnek, akkor mentőt kell hívni!
– A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket. Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, a refluxtól kezdve, az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa.