Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi okozhatja a reggeli magas vérnyomást?

Érdekességek2020. február 12.

A vérnyomás hullámzása természetes a nap folyamán és reggelente általában emelkedést mutat, dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a kiugróan magas reggeli vérnyomás okait fontos megkeresni.

IlyFotó: 123rf.comen a vérnyomás természetes hullámzása

A vérnyomás a nap és az éjszaka folyamán is emelkedik, süllyed egy természetes ritmusban, amit olyan általános faktorok is befolyásolnak, mint a fizikai aktivitás, az étrend, az aktuálisan átélt stressz és a tartós szorongás. Mindezek eredményeként a vérnyomás az alvás során általában 10-30 %-kal alacsonyabb és felébredéskor megemelkedik.

Azonban ha ez az emelkedés nagyobb mértékű, akkor reggeli hypertenzióról, magas vérnyomásról beszélhetünk. Ha csak egyedi kiugrás jelentkezik, az esetleg lehet a stroke vagy a szívinfarktus jele is, hiszen egyes felmérések szerint a komoly szív-érrendszeri események gyakran az ébredés utáni 4-6 órában lépnek fel. Ugyanakkor számos más ok is okozhatja a reggeli magas vérnyomást.

– Gyógyszerelés 
Egyes, magas vérnyomás kezelésére rendelt gyógyszerek vezethetnek kiugró reggeli vérnyomáshoz, illetve olyan kérdéseket is tisztázni kell a kardiológiai kivizsgáláson, nem túl alacsony-e a dózis, nem hasznosabb-e a rövid- vagy középtávon ható gyógyszerek helyett hosszútávú gyógyszerelést választani, illetve nem érdemes-e az egyes gyógyszerek helyett kombinációs kezeléssel próbálkozni – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

A gyógyszerszedés időpontját is érdemes végiggondolni. Vannak, akik azt tapasztalják, hogy ha este veszik be a gyógyszert, elkerülhető a reggeli kiugrás, másoknál a megosztott reggeli és esti bevétel működik jól, megint más esetekben új gyógyszerrel kell próbálkozni. A vérnyomásmérés pontos kivitelezését is fontos megtanulni, hiszen például kevesen gondolnak arra, hogy üres hólyaggal kell mérniük. Ezt és még számos tényezőt a kardiológussal kell megbeszélni.


Egyes betegségek

Bizonyos betegségek eleve megemelhetik a vérnyomást. Ilyenek elsősorban a szív-érrendszeri betegségek, valamint a magas koleszterinszint, az obstruktív alvási apnoé, a cukorbetegség, a pajzsmirigy rendellenességek, a Cushing-szindróma, a lupus, a scleroderma és a vesebetegségek. Az erre utaló tünetek gondos kivizsgálást igényelnek.  

Életmód tényezők

A dohányzás, az alkoholbetegség, a sóban és telített zsírsavakban gazdag étrend, a mozgásszegény életmód és az elhízás szintén okozhatnak magas vérnyomást és akár reggeli kiugrásokat. 

Ezért is fontos a diagnosztizálás és kezelés

Mivel a reggeli magas vérnyomást tapasztalók nagyobb kockázattal rendelkeznek a szív-érrendszeri események szempontjából, nagyon fontos, hogy kivizsgáljuk és kezeljük a jelenséget. Ehhez egyrészt nagyon hasznos a páciens személyes beszámolója, a kikérdezés, ideális esetben a vérnyomásnapló. Mindezek alapján elrendelhetünk többek közt laborvizsgálatokat, végezhetünk EKG-t, szívultrahang vizsgálatot és hasznos lehet a 24 órás vérnyomás monitorozás is – hangsúlyozza Sztancsik doktornő.

– Az eredmények, leletek és a kikérdezés alapján dönthetünk arról, elég lehet-e esetleg az életmód orvoslása, szükség van-e a gyógyszerelés módosítására, illetve fény derül-e olyan betegségre, amelynek kezelésével rendezhető a reggeli magas vérnyomás is.  


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.