Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi okozza és mit tegyünk székrekedéskor?

Érdekességek2020. február 25.

A székrekedés minden életkorban, így csecsemő- és gyermekkorban is előfordul. A székrekedés gyermekkorban nem is ritka, a szülők 3-5%-a ilyen panaszok miatt keresi fel a gyermekorvost. A 6-12 év közöttiek mintegy egyharmadának van időszakos székelési problémája, de az első tünetek rendszerint 2-4 éves kor között jelennek meg.

Fotó: gettyimages.comA székrekedés sokszor nagyobb problémát okoz a szülőnek, mint az érintett gyermeknek. A legtöbb esetben a székrekedés hátterében nincs semmiféle organikus megbetegedés, és az étkezési vagy székelési szokások változtatása sokszor megoldja a problémát, máskor azonban gyógyszeres beavatkozásra van szükség.

Mi a normális bélműködés?

Az élet első hetében az újszülött napi három-négyszer ürít puha, pépes székletet, az anyatejjel táplált csecsemők többször, mint a tápszerrel tápláltak.
Az első három hónapban a székletek száma átlagosan napi három, és ezek konzisztenciája általában puha. Az anyatejes csecsemőknél gyakori, hogy minden étkezés után kakilnak, de az is normális, ha hetente csak egyszer van puha, kenőcsös székletük. A szoptatás alatt ritka a székrekedés. Ilyenkor inkább arról van szó, hogy az anyatej kevés salakanyagot tartalmaz, és szinten egészében felszívódik, ezért ritka a székelés. Mindaddig, amíg a kicsi közérzete szemmel láthatólag jó, nincs ok aggodalomra, és nem kell beavatkozni sem.
Tápszerrel való táplálás esetén a székletek száma valamivel kevesebb, napi 2-3. A székletek konzisztenciája a változó, ez a tápszertől függ, a tehéntej vagy szója alapúak esetén gyakoribb a kissé keményebb széklet.
A vegyes táplálás bevezetése után napi 1-2-szeri székletürítés a szokásos, de a kétnaponta egyszeri is normális.

A székrekedés “anatómiája”

A székelés akkor indul be, ha nagyobb tömegű széklet kerül a végbélbe. A végbélnek két záróizma van, a belső, amely autonóm, vagyis tudatosan nem befolyásolható kontroll alatt áll és a külső, amelyet tudatosan befolyásolhatunk. Ha a gyermek visszatartja a székletét, akkor ezt a külső záróizmot zárja akaratlagosan, és a székletet mintegy visszanyomja a végbél felsőbb szakaszába.

Tartós székrekedése esetén, a végbél kitágul, az izomzat ellazul. A széklet lassan egyre keményebbé válik, mert a végbél vizet szív vissza a székletből, körülötte azonban hígabb széklet is felgyűlik, amely az ellazult záróizmon keresztül „kifolyhat”. Ilyenkor a gyermek alsóneműje gyakran bepiszkolódik, bekakil.  Ezt a folyamatot hasmenéssel is össze lehet keverni, holott ennek pont az ellenkezőjéről, székrekedésről van szó.


Mikor beszélhetünk abnormális bélműködésről?

A székrekedéses csecsemő széklete kemény, a csecsemő székelési inger, székelés alkalmával sír, megfeszül. Székrekedésre utal, ha az addigi székelési frekvencia változatlan táplálás mellett megváltozik, ritkább lesz. Az, hogy a kisbaba megfeszül, kivörösödik székelés közben – ha ez csak néhány percig tart – nem a székrekedés jellemzője, a jelenség oka az, hogy a csecsemők hasizma még gyenge, a préseléshez minden izmát igénybe veszi. Ha a széklet puha, a székletürítés nem fájdalmas, vagy nehéz, nem beszélhetünk székrekedésről, még akkor sem, ha csak néhány naponta van széklet. Ugyanakkor székrekedésről lehet szó akkor is, minden nap van székletürítés, de a széklet kevés, kemény, a végbél nem ürül ki.
A fájdalmas, kellemetlen székeléstől való félelem a kisbabákban különös reakciókat válthat ki, ív alakban megfeszülnek, összeszorítják a combjukat, sírnak.

Nagyobb gyerekek ide-oda hintáznak, lábujjhegyre állnak, tekergőznek, izegnek-mozognak, elbújnak egy sarokban vagy furcsa testhelyzeteket vehetnek fel. Mindez nem arra utal, hogy kakilni akarnak, hanem ellenkezőleg, visszaszorítják a székletet. A székelés visszatartásának oka lehet, hogy a székelés fájdalmat okoz (kemény széklet, a végbél berepedt, orvosi szóval: fissura alakult ki), az, hogy nincs olyan hely, amely alkalmas a székelésre, vagy egyszerűen a gyerek nem akarja tudomásul venni az ingert, mert mással (pl. játékkal) van elfoglalva. A széklet rendszeres visszatartása persze csak növeli a problémát, a székrekedés egyre súlyosabbá, krónikussá válik, ezért fájdalom vagy kemény széklet esetén minél előbb segíteni kell a gyereknek.

Fotó: 123rf.com

Organikus, szervi eltérésre akkor kell gyanakodni, ha már az első néhány napban elmarad, vagy nehezen megy az első széklet (az ún. mekónium) ürítése, ha a kisbaba széklete véres, nyálkás, ha hány, étvágytalan, nem hízik, hasmenés váltakozik székrekedéssel, ha a has feszül, felfújódott. Ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni. A székrekedések többsége azonban szerencsére nem ilyen, hanem nem szervi un. funkcionális eredetű. Ennek kezdete többnyire a fájdalmas székeléstől való félelem, vagy a nem megfelelő körülmények (piszkos, nem zárható WC, a privátság hiánya, sietség stb.), vagyis nagyon sok pszichés faktor.
 

Mely életkorban gyakori a székrekedés?

Három olyan periódus van a kisgyerekek életében, amikor a székrekedés különösen gyakran okoz problémát. Az első az az időszak, amikor a kizárólagos tejtáplálásról áttérnek a vegyes táplálkozásra. A második időszak a szobatisztaságra nevelés ideje, míg a harmadik a közösségbe kerülés vagy az iskola megkezdésének időszaka.

Mit tegyünk a fiatal 1-4 hónapos csecsemők székrekedésekor?

Mint a fentiekben már kifejtettük, puha, kenőcsös széklet esetén nem beszélhetünk székrekedésről, még akkor sem, ha csak hetente egyszer kakil a csecsemő. Ha egy kisbaba születésétől kezdve nehezen kakil, felmerül, hogy valamilyen anatómiai ok, vagy betegség okozza a székrekedést. Ezért ilyen esetben mindig érdemes a gyermekorvost felkeresni.

Mit tegyünk a 4 hónaposnál idősebbek székrekedése esetén?

Fotó: 123rf.comSzobatisztaságra nevelés

A szobatisztaságra nevelés időszakában gyakran fordul elő, hogy székrekedés alakul ki. Első szabály, hogy ezzel csak akkor kell kísérletezni, ha a kisgyerek már maga is jelzi, hogy kész erre. Székelési inger esetén ültessük a kisgyereket a bilire, WC-re (de csak akkor, ha lábát meg tudja támasztani) és még akkor is dicsérjük meg, ha nem sikerül székletet produkálni. Soha ne siettessük vagy büntessük a gyereket, próbáljunk egy rutint kialakítani. Ha a szoktatás alatt alakul ki székrekedés, függesszük azt 2-3 hónapra fel, és csak aztán kezdjük újra.

Székrekedés közösségbe járás esetén

Sok gyerek idegen helyen visszatartja a székletet, nem megy ki a WC-re, így alakul ki a székrekedés. Próbáljuk meg a gyereket arra szoktatni, hogy még otthon, a közösségbe indulás előtt intézze el a dolgát, és persze e mellett figyeljünk az étkezési szokásokra, diétára is. Minden reggel az étkezés után fél órán belül hagyjunk 5-10 percet arra, hogy nyugodtan leülhessen a WC-re.  A reggeli étkezés után normálisan mindig megindul a bél perisztaltikája, ezért ez a legalkalmasabb időpont (persze ehhez reggelizni is kell!).  Amennyiben ez reggel nem oldható meg, a déli vagy esti étkezés utáni időpont is megfelelhet. Sokat segít, ha siker esetén valamilyen apró ajándékot (pl. matrica) kap a gyerek, ha csak a székelés idején használhatnak bizonyos játékokat, vagy például ez idő alatt felolvasunk, énekelünk nekik.

Mit tegyünk akkor, ha fentiek nem segítenek?

Krónikus székrekedés esetén szükség lehet gyógyszeres kezelésre. Erre különböző hashajtók állnak rendelkezésre. A krónikus székrekedés kezelése előtt jól ki kell üríteni a belet (hashajtóval, beöntéssel, kúppal) majd heteken, hónapokon keresztül annyi hashajtót kell adni, hogy napi egyszeri, puha székletet ürítsen a gyerek. Számos recept nélküli hashajtó kapható, de ezek alkalmazását mindig beszélje meg előbb a gyermekorvossal vagy a védőnővel.

Az effektív és kevés mellékhatással járó hashajtók közé az ásványi olajok (paraffin), sorbitol, lactulose, bisacodyl, poliethilén glycol, senna és a különböző magnézium tartalmú hashajtók tartoznak.

Természetesen ezek mindegyikének vannak mellékhatásaik is, de ha a kezelési utasításnak megfelelően használjuk őket, akkor némelyik nyugodtan alkalmazható akár éveken keresztül is. Ha egyszer elkezdtünk hashajtót használni, ne hagyjuk abba hamar, mert a visszaesés ilyenkor szinte biztos. Csak akkor érdemes óvatosan és lassan elhagyni a hashajtót, ha már legalább fél éven keresztül normális a székletürítés.

Sajnos a székrekedés ennek ellenére is sokszor újra megjelenik, mert a gyermek visszatér régi szokásaihoz, elhagyja a diétát, nem ül rendszeres időpontban a WC-re, vagy éppen a körülmények nem alkalmasak a székletürítésre. Súlyos, vagy nem javuló székrekedés esetén szakemberhez, gyermekorvoshoz vagy gyermek gasztroenterológushoz (az emésztőszervi betegségek szakorvosához) kell fordulni.
 
Dr. Kardos Gabriella
gyermekgyógyász


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nem figyel a gyerek? Lehet, hogy erről a szülő is tehet!

2026. november 06.

A kiegyensúlyozott táplálkozás, a mikrotápanyagok megfelelő bevitele és a korai fejlődést támogató környezet biztosítása alapvető fontosságú a gyermekek optimális szellemi és fizikai fejlődése szempontjából.



Kognitív folyamatok – többek között – az észlelés, az emlékezés és az információfeldolgozás mentális folyamatai. Ezek során az ember információkat gyűjt, terveket készít, megoldásokban gondolkodik és problémákat old meg.

Az első 1000 nap

A fogantatástól számított első három év kritikus fontosságú az agy fejlődése szempontjából. Ebben az időszakban a megfelelő tápanyagok (pl. a fehérjék, ómega-3 zsírsavak, vas, cink és kolin) alapvetőek a normális agyi fejlődéshez. A tápanyaghiányok hosszú távon kognitív és viselkedési zavarokhoz vezethetnek.

A szoptatás hossza és a gyermekek kognitív fejlődése között összefüggés mutatható ki. Szoptatás során a csecsemők olyan tápanyagokhoz jutnak, amelyek támogatják az agyi fejlődést.

Az iskoláskor

Az iskola megkezdésével az agyi fejlődés felgyorsul, ami kifinomultabb és összetettebb cselekvést, magasabb szintű gondolkodást tesz lehetővé.

A kutatások szerint a vas, a cink, a folsav, a B-vitaminok és a réz kulcsszerepet játszanak, mivel ezeknek a tápanyagoknak a hiánya különböző neurofejlődési zavarokat okozhat. A kognitív folyamatokban bekövetkező zavar esetén pedig tanulási nehézségek is megjelenhetnek.

A tápanyagok időzítése kulcsfontosságú a kognitív fejlődés szempontjából. A kutatások eredményei szerint az egyes életkorokban a tápanyaghiány jelentékeny hatással lehet az agy fejlődésére, ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen fontos, hogy a tápanyagok megfelelő időben és mennyiségben álljanak rendelkezésre a fejlődő agy számára.

Gyógytorna az alfa generációnak

2026. november 06.



Miért ajánlott a mozgásterápia?

A digitális eszközök mindennapos használata, a megnövekedett ülőidő és a mozgásszegény életmód olyan kihívásokat hozott, amelyekre a szakembereknek is új válaszokat kell adniuk. De vajon mit jelent mindez a legfiatalabb generáció, az úgynevezett alfa generáció egészsége szempontjából?

A gyogytornaszom.hu vezető gyógytornászaként segítek körbejárni, hogy miért fontos már tinédzser kortól a gyógytorna és a mozgásszervi problémák prevenciója.

Mik az alfa generáció leggyakoribb mozgásszervi tünetei?



A mai fiatalok már teljesen más környezetben nőnek fel, mint az előző generációk, így főleg a digitalizáció miatt adódnak mozgásszervi problémáik. Sok alfa gyermeknél láthatunk görnyedt testtartást, amelyet az iskolában a hosszú órákig tartó ülés, valamint a hirtelen növekedés is okozhat.


Minden egyes plazmaadás számít!

2026. november 05.

Számos betegség kezelése az emberi vérplazma alkalmazására támaszkodik. Akik plazmát adnak, azok életmentő és életminőséget javító gyógyszerekhez juttatják hozzá embertársaikat. A Haema Plasma Kft.-nél kiemelt figyelmet fordítanak a plazmaadók egészségvédelmére, egészségnevelésére is.

Ön is lehet plazmadonor! Az EU-ban évről évre egyre több betegnél diagnosztizálnak életveszélyes, plazmafehérjékkel összefüggő rendellenességeket, mint például immunhiányos állapotokat, immunmediált perifériás neuropátiákat, hemofíliát és egyéb vérzési rendellenességeket. Ezeknek a ritka, életveszélyes betegségeknek a kezelésére sok esetben a vérplazmából előállított gyógyszerek jelentik az egyetlen lehetőséget.

Gondolta volna?
Egy primer immunhiányos beteg egyéves kezeléséhez 130 plazmaadományra van szükség, egy hemofíliás beteg egyéves kezeléséhez pedig 1200 adomány szükséges?