Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi óvja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól?

Érdekességek2021. június 06.

Fotó: pixabay.com

Egy védelmező genetikai mechanizmus óvhatja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól – állapították meg a Dél-Ausztráliai Egyetem kutatói, akik szerint a kávéfogyasztási szokások a szív egészségének állapotáról árulkodnak.

Az egyetem, valamint a Dél-Ausztráliai Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet (SAHMRI) szakemberei a brit biobank adataira támaszkodva elemezték több mint 390 ezer ember adatait – olvasható a Medicalxpress című orvostudományi hírportálon.

A kutatók megvizsgálták az alanyok kávéfogyasztási szokásait, majd összevetették az adatokat a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékekkel, valamint a pulzusszámmal. Az okozati kapcsolatot a mendeli randomizáció technikáját alkalmazva mutatták ki.

Megállapították, hogy a magas vérnyomással, koszorúérgörccsel vagy szabálytalan szívműködéssel küzdő emberek nagyobb valószínűséggel fogyasztottak kevesebb kávét, koffeinmentes változatot vagy kerülték a kávéfogyasztást, mint azok, akik nem küzdöttek ilyen tünetekkel, és arra jutottak, hogy mindezek hátterében a gének állnak.

A vizsgálatot vezető Elina Hyppönen szerint az eredmények azt mutatják, hogy a gének aktívan szabályozzák, hogy az ember mennyi kávét iszik, megakadályozva a túlfogyasztást. “Az emberek különböző okokból kávéznak, egyesek élénkítőszerként használják, amikor fáradtnak érzik magukat, mások szeretik az ízét vagy épp a napi rutinjuk része” – mondta a professzor. Hozzátette: “amit azonban nem veszünk észre, az az, hogy az emberek tudat alatt szabályozzák a saját maguk számára biztonságos mennyiségű koffeinbevitelt az alapján, hogy milyen magas a vérnyomásuk, ami valószínűleg egy védelmező genetikai mechanizmus eredménye”.

“Vagyis ha valaki nagyon sok kávét iszik, az valószínűleg genetikailag toleránsabb a koffeinnel szemben, mint az, aki kevés kávét fogyaszt. Egy nem kávézó embernél pedig, vagy valakinél, aki koffeinmentes kávés iszik, nagyobb eséllyel jelentkeznek a koffein káros hatásai és hajlamosabb a magas vérnyomásra” – magyarázta Hyppönen.


A magas vérnyomás kockázati tényezője lehet egyebek között az agyi érkatasztrófának, a szívelégtelenségnek és a krónikus vesebetegségnek.

Hyppönen szerint az, hogy az ember mennyi kávét iszik, valószínűleg a szíve egészségi állapotáról árulkodik. A szakember szerint a tanulmány azt mutatja, hogy a génjeink úgy irányítják döntéseinket, hogy védelmezzék a szívünk egészségét.  “Ha a szervezetünk azt mondja nekünk, hogy ne igyuk meg azt a plusz bögre kávét, akkor annak valószínűleg oka van. Hallgassunk a testünkre, jobban össze van hangolva az egészségünkkel, mint azt gondolnánk” – jegyezte meg Hyppönen.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk egészségünk megőrzése érdekében 65 éves kor felett?

2025. december 29.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy rendszeres testmozgással sokat tehetünk életminőségünk szinten tartásáért. A fizikai aktivitáson túl azonban fontos, hogy figyelmet szenteljünk a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, a szellemi aktivitásnak és nem utolsó sorban a támogató közösségi kapcsolatoknak is.

A szellemi frissesség megtartása mindennapi odafigyeléssel

A szellemi hanyatlás nem törvényszerű. A rendszeres mentális aktivitás akár 30–40 százalékkal lassíthatja a memória romlását. A keresztrejtvény, az olvasás, a nyelvtanulás, a memóriafejlesztő játékok vagy a digitális eszközök használatának elsajátítása mind hatékony edzésformák az agy számára.

Már napi 15 perc keresztrejtvény-fejtés vagy egy könyv pár oldala is serkenti a koncentrációt és a logikus gondolkodást. Aki heti 3 alkalommal logikai feladatokat végez, vagy rendszeresen tanul új készségeket – például fotózást vagy kézműves technikákat –, annak hosszú távon jelentősen frissebb marad az elméje.

A társas kapcsolatok szerepe a lelki egyensúlyban

A magány a legnagyobb rizikófaktorok közé tartozik időskorban. Aki tartósan egyedül él, nagyobb eséllyel tapasztal szorongást, lehangoltságot vagy akár testi tüneteket is. Heti 2–3 közösségi alkalom – legyen az családi ebéd, templomi találkozó, klubfoglalkozás vagy séta a barátokkal – már jelentősen javítja a hangulatot.

A közösségekhez való tartozás biztonságot ad, visszaállítja az életkedvet és növeli a fizikai aktivitást is, hiszen sok program természetes módon mozgással jár.

A glaukóma hosszútávú gondozása

2025. december 29.

A betegeknek tudniuk kell, hogy nincs „csoda” szemcsepp vagy „csoda” kezelés, a rendszeres kontrollra a páciens élete végéig szükség van. A sikeres gondozáshoz (azaz a látás megtartásához) mind magas szintű eszközök (optikai koherencia tomográfia, OCT és optikai koherencia tomográfia angiográfia, OCTA) mind magas szintű orvos tudás kell. Ezt csak jól képzett szemorvos, lehetőleg specialista biztosíthatja. A szemnyomásmérés közel sem elengedő a betegség ellenőrzésére, gondozására!

Professzor Dr. Holló Gábor legfontosabb üzenete, hogy aki tudja, hogy fokozott kockázata van valamely szembetegség szempontjából, mindenképpen idejében forduljon hozzáértő szakorvoshoz, és rendszeresen vegyen részt jó minőségű, kellő idő ráfordítású ellenőrzéseken!

Mikor és mennyit fürödjünk?

2025. december 28.

Régi időkből hallva nehezen tudjuk elképzelni, hogy őseink milyen kevés időt fordítottak a tisztálkodásra. Ma köztudott, hogy az alapvető személyes higiénia elengedhetetlen az egészséghez.

A magyar nép köztudottan tiszta nép volt. A középkori várakban dézsákban és fából készült kádakban tisztálkodtak az emberek. Ezeknek a szokásoknak két nagy járvány, a pestis és a szifilisz- véget vetett, mivel a kor embere úgy gondolta, hogy ezeket a járványokat a víz terjeszti. Ennek eredményeképpen a tisztálkodás hosszú ideig háttérbe szorult.

Később a higiénia orvosi szempontból is előtérbe került.  Gondoljunk csak a kolera, pestis járványokra, Semmelweis munkásságára, ahol a fertőzések ellen vívott harcban a tisztaságot egyre inkább a betegségek megelőzésével kötötték össze. Ekkor terjedt el ismét a rendszeres fürdés, a kézmosás szokása. A szappan tömeggyártása is beindult, majd megjelentek a modern testápolási termékek: tusfürdők, samponok, dezodorok. A tisztálkodás már nemcsak higiéniai szükséglet, hanem az önkifejezés és a divat része is lett. Az illatszerek, krémek és kozmetikumok mind hozzájárultak ahhoz, hogy a testápolás személyes és kulturális jelentőséget kapjon.

A modern ember számára a tisztálkodás egyszerre szolgálja a testi egészséget, a lelki feltöltődést és a társadalmi elvárásoknak való megfelelést. Egyfajta hidat képez múlt és jelen között. A vízhez való ősi kapcsolatunkat ma is őrzi, miközben a technológia és a kultúra formálja.