2024. szeptember 12.
A szorongás sokkal több, mint egyszerű mentális állapot; gyakran fizikai tünetekben is megnyilvánul, amelyek jelentős hatással lehetnek a mindennapi életünkre. Sokan nem ismerik fel, hogy az állandó feszültség, fejfájás vagy gyomorpanaszok mögött a szorongás állhat. Ebben a cikkben bemutatjuk a szorongás leggyakoribb fizikai tüneteit, és megmutatjuk, hogyan lehet ezeket felismerni és kezelni.
Miért jelennek meg a szorongás fizikai tünetei?
A szorongás a testünk stresszre adott természetes reakciója, amelyet az evolúció során fejlesztettünk ki a veszélyhelyzetek kezelésére. Amikor szorongunk, a testünk készenléti állapotba kerül, és ennek számos fizikai következménye lehet. A szervezet ilyenkor adrenalin és kortizol hormonokat termel, amelyek felkészítenek minket a „harcolj vagy menekülj” reakcióra. Ha azonban a szorongás állandósul, ezek a fizikai reakciók krónikussá válhatnak, és negatívan befolyásolhatják egészségünket.
A szorongás leggyakoribb fizikai tünetei
1. Gyors szívverés és mellkasi fájdalom
A szorongás gyakran okoz gyors szívverést vagy szívdobogásérzést. Ezt a testünkben áramló adrenalin okozza, amely felkészít minket a cselekvésre. Néhányan akár mellkasi fájdalmat is tapasztalhatnak, amit gyakran összetévesztenek szívproblémákkal. Ha ezeket a tüneteket rendszeresen tapasztalod, fontos, hogy beszélj egy orvossal, hogy kizárja a szívbetegségek lehetőségét.
2. Légszomj és légzési nehézségek
A szorongás egyik legijesztőbb fizikai tünete a légszomj vagy a nehézlégzés. Ez gyakran pánikrohamokkal is társulhat, amikor úgy érzed, hogy nem kapsz elég levegőt. A légzési nehézségek mögött a szorongás által kiváltott hiperventilláció állhat, ami azt eredményezi, hogy túl gyorsan és mélyen lélegzel. 3. Feszültség és izomfájdalom
A szorongás gyakran vezethet krónikus izomfeszüléshez, különösen a nyak, a vállak és a hát területén. Ez a feszültség idővel izomfájdalommá alakulhat, ami tovább fokozza a diszkomfort érzést és a szorongást.
2024. szeptember 12.
A nagy hőséggel beköszöntött a fagyiszezon is, sokaknál azonban a tejből készült hideg finomság a pillanatnyi élvezet után akár keserves órákat okozhat a hasfájás, haspuffadás, hasmenés miatt. A rosszullét oka lehet laktózérzékenység is, ami a táplálkozástól és attól is függhet, hogy földrajzilag hol élünk. Szerencsére ma már modern orvosi készülékekkel gyorsan és fájdalommentesen kideríthetjük, valóban erről van-e szó – ilyen például az a hidrogén monitor, amelyet a 2023-as K&H gyógyvarázs pályázat keretében kapott az egyik kelet-magyarországi kórház gyermekosztálya.
Világszinten egyre több embernél diagnosztizálnak tejcukor érzékenységet, vagyis amikor a szervezet nem termel elég laktáz enzimet a laktóz (tejcukor) lebontásához. Átlagosan a népesség 65 százalékára jellemző ez, de jelentős szerepet játszik, hogy honnan származunk. Afrikában és Dél-Amerikában 80 százalék fölött van azok aránya, akiknek a szervezetében nincs jelen elég laktáz enzim, míg az észak-európai, évszázadok óta pásztorkodással foglalkozó nemzeteknél csupán pár százalék. Magyarországon ez a szám 30 százalék körül mozog.
A joghurt oké, a tejföltől viszont rosszul lehetünk
Csecsemő korunkban még képesek vagyunk a laktóz lebontására, hiszen erre szükségünk van az anyatejes táplálásnál. Ezután azonban egyre kevesebb laktázt termelünk, így 5 éves kor után már megfájdulhat a gyermek hasa a tejes ételek fogyasztása után. Egészen ritka esetben előfordulhat az is, hogy a babának már születésekor sincs laktáz enzime, így neki már kezdettől laktózmentesen kell táplálkoznia. Emellett pedig életünk során több betegség – gyulladásos bélbetegségek, bélfertőzés, csecsemőknél akár rotavírus – miatt is károsodhat az enzim termelése. A laktózintolerancia különböző súlyosságú lehet, tehát lehet, hogy csak nagy mennyiségű tejcukortól kezd puffadni a hasunk. A magas laktóztartalmú tejtől, tejföltől, vajtól rosszul lehetünk, míg a kevés tejcukrot tartalmazó kemény sajtokat, joghurtot, kefirt bátrabban fogyaszthatjuk.
Innovatív eszközökkel gyorsan kiderülhet, mi a probléma
Ha gyermekünk tejes ételek után rosszul érzi magát, legjobb, ha orvoshoz fordulunk, aki modern készülékekkel hatékonyan és fájdalommentesen meg tudja állapítani, valóban laktózintoleranciáról van-e szó. Ilyen, úgynevezett Gastrolyzer Hidrogén monitort kapott Berettyóújfaluban a DEKK Gróf Tisza István Campus Csecsemő- és Gyermekosztálya.
2024. szeptember 11.
Manapság a stressz mindenki életében jelen van. Ez pedig nem más, mint a szervezetünk válasza bizonyos ingerekre. Ez az inger lehet egy fontos vizsga az egyetemen, egy állásinterjú, egy új projekt, de egyre többször a magánéletünkben is előfordulhatnak stresszes helyzetek.
Ezeknek mindenki ismeri a negatív hatásait. Csak hogy néhányat említsek, ilyen a fáradékonyság, ingerlékenység, álmatlanság. De ezeknél súlyosabb következményei is vannak az állandó stressznek, ezért mindenképpen kezelnünk kell ezeket a nehéz helyzeteket.
Szerencsére van rá megoldás! Most csupán három olyan dolgot említek, amik segítségével szinte azonnal érezni lehet majd a változást.
1. Testmozgás
A stressz levezetésének egyik leghatékonyabb módja a testmozgás! Ideje kipróbálni több sportot is, hogy rájöjj, mi az, amiben tényleg örömödet leled, és ki tudsz kapcsolni. A jóga a legjobb stresszkezelő sportok közé tartozik. De ha úgy érzed valami dimanikusabbra vágysz, próbáld ki az aerobicot vagy a zumbát. Bármit, amihez kedvet érzel. És hidd el, már az első alkalom után érezhetően jobb kedved lesz, és este biztosan jobban is fogsz aludni.
Az is nagyon fontos, ha valaki irodai ülőmunkát végez, hogy nap során is többször álljunk fel vagy akár ülve mozgassuk át kicsit a vállunkat és a nyakunkat, ezáltal napközben is nyugodtabbá, felszabadultabbá válhatunk.
A vérnyomás mérése a háziorvosi vizitek szinte elmaradhatatlan velejárója. Nem véletlenül. Többéves vizsgálatok eredményei támasztják alá, hogy a magas vérnyomásos betegek vérnyomását minél alacsonyabb értékre kell visszaszorítani. Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy pl. a 180/100 Hgmm igen magas vérnyomásnak számít. Ha gyógyszeresen ezt 140/90-re szorítjuk vissza, már sokat tettünk a beteg egészségéért. Amennyiben azonban még nagyobb mértékben csökkentjük a vérnyomást, pl. 122/82-re, akkor még kifejezettebben csökkentjük a kockázatát annak, hogy az adott beteg valamilyen szív- és érrendszeri betegségben megbetegszik, vagy akár meghal.
