Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi számít magas vérnyomásnak?

Érdekességek2018. március 15.

A magas vérnyomás olyan rizikófaktor, amely számos szív- és érrendszeri megbetegedésre hajlamosíthat, és potenciálisan halálos kimenetelű kórképek, pl. szívinfarktus, agyvérzés kockázatát fokozza.

A vérnyomás mérése a háziorvosi vizitek szinte elmaradhatatlan velejárója. Nem véletlenül. Többéves vizsgálatok eredményei támasztják alá, hogy a magas vérnyomásos betegek vérnyomását minél alacsonyabb értékre kell visszaszorítani. Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy pl. a 180/100 Hgmm igen magas vérnyomásnak számít. Ha gyógyszeresen ezt 140/90-re szorítjuk vissza, már sokat tettünk a beteg egészségéért. Amennyiben azonban még nagyobb mértékben csökkentjük a vérnyomást, pl. 122/82-re, akkor még kifejezettebben csökkentjük a kockázatát annak, hogy az adott beteg valamilyen szív- és érrendszeri betegségben megbetegszik, vagy akár meghal.

Új protokoll: 130/80 Hgmm a limitérték

Korábban a normális és a magas vérnyomás közötti határértéknek a 140/90 Hgmm számított. A legújabb tudományos eredmények és az azokból nyilvánvalóvá vált szív- és érrendszeri kockázatok ismeretében neves szakmai szervezetek, így az Amerikai Szív Társaság (AHA) és az Amerikai Kardiológiai Kollégium (ACC) úgy látják célravezetőnek, hogy a betegeknél az életmód-változtatást és az esetleges antihipertenzív gyógyszeres terápiát már hamarabb, alacsonyabb vérnyomásértékeknél el kell(ene) kezdeni, mint az az eddigi gyakorlatban jellemző volt. Ezzel összhangban az eddigi 140/90 Hgmm helyett a jövőben 130/80 Hgmm lesz a vérnyomásban a limitérték.


A határérték változtatása azt is jelenti, hogy hirtelen 72 millióról 103 millióra nő a magas vérnyomásban szenvedő amerikai lakosok száma, azaz az USA-beli felnőtt lakosság 46%-ának magas a vérnyomása. Továbbá az 55 és 74 év közöttiek körében a magas vérnyomás négyből három főt érint. Az új irányelvekben nincsenek megadva külön hipertónia-határértékek az idősebb korosztályra vonatkozóan, azaz a korosabbak esetében sem megengedőbb a szakmai szervezet; így a 65 év fölöttiek esetében is a 130/80 Hgmm-es határ- és célérték a mérvadó.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.

A tej - élet, erõ és egészség

2026. augusztus 12.

Miért jó, ha rendszeresen fogyasztunk tejtermékeket?

A tej a hús és a gabonafélék mellett legfontosabb táplálékunk, mi több: hosszú ideig az emlõsök kicsinyének egyedüli tápláléka.

Nem véletlenül, hiszen rengeteg fontos, az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen elemet tartalmaz.

A tej iránti vonzódást az õsember valószínûleg szó szerint az anyatejjel szívta magába, más emlõsök tejének fogyasztását pedig az állatok kicsinyeitõl leshette el. Nálunk a legelterjedtebb a tehéntej, de szûkebb környezetünkben a kecske és a birka is a jól tejelõ állatok közé sorolható. Az õsmagyarok gyakran fogyasztottak kancatejet, s ha egy kicsit kitekintünk, azt láthatjuk, hogy Ázsiában a jakot fejik, északon pedig a rénszarvast.

Ha szétveti a méreg...

2026. augusztus 11.

Az agresszió féken tartása rajtunk múlik!

Elönti az epe? Elsápad a méregtõl? Szétfeszíti a düh, szétveti a méreg? Rágja magát, eszi a fene? Még egy csepp, és kicsordul a pohár? Legszívesebben a "fejéhez vágna" valamit a másiknak? Ha gyakran érez így, valószínûleg rosszul kezeli a konfliktusokat!

Fontos felismerni, sérelmünk "vélt-e vagy valódi", haragunk jogos-e vagy inkább jogtalan? Mi vagyunk a hibásak a történtekért, vagy tényleg áldozatai vagyunk egy másik ember figyelmetlenségének, nemtörõdömségének, tapintatlanságának, szemtelenségének stb...

A nõk dolga valamivel nehezebb, számukra a verbális agresszió-levezetési csatornák sokkal inkább lezártak, mint a férfiak elõtt. Képzeljen el egy kedves, csinos vállalati vezetõnõt, aki vörös arccal, tajtékozva osztja ki beosztottait, amikor a határidõn túl sincs még kész a megbízó által megrendelt anyag. Ugye, majdhogynem elképzelhetetlen. A társadalmi normák által elõirányzott szerepstruktúrában a nõ szelíd, halk szavú, türelmes. A mérgelõdést, dühöngést, mint nõietlen megnyilvánulást, a köz elítéli. A nõk így szocializációs alapon inkább lenyelik mérgüket. Ha pedig kicsordul a pohár, akkor megkaphatják a "hisztérika" minõsítést. A férfiaktól azonban elvárt a határozottság, és sokkal inkább elfogadott az agresszió. A hangerõ és a testi erõ némelyek szemében a férfiasság bizonyítéka. Ha õk káromkodnak kiabálva, azon kevesebben akadnak fenn.