Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi tart össze két embert hosszú távon? A párkapcsolat alappillérei

Érdekességek2024. február 20.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Sokan hisszük, hogy a párkapcsolat elsődlegesen arra a szeretetre épül, amit a benne lévők egymás iránt éreznek. Jóllehet az érzelmek szerepe kiemelt jelentőségű, hosszú távon mégsem ez tart össze két embert. Ahhoz ugyanis, hogy egy pár stabil alapokon nyugvó kapcsolatban élhessen, többre van szükség az egymási iránt érzett szeretetnél.  

A párkapcsolatnak éppúgy megvan a maga fejlődési ciklusa, mint az emberi egyedfejlődésnek. Erre vonatkozóan több elmélet is született, melyek különböző fogalmak mentén írják le ezt a fejlődési ívet. Meglehet, hogy az egyes szakaszokban eltérő egyéni és társas szükségletek jelentkeznek, a tartós és stabil párkapcsolat esetében a puszta fizikai vonzalom, és az egymás iránt érzett szeretet önmagában nem elég.

Két ember hosszú távú kapcsolatának alakulásában az érzelmi és szexuális aspektuson túl számos egyéb szempont is közrejátszik. Annak a fajta harmóniának a kialakításhoz, melyben a felek egységként élhetik meg a kapcsolatukat, minél több hasonlóságra van szükség. Hasonlóságra az értékrendben, a látásmódban, a prioritási sorrendben. Hasonlóságra a tervekben, a célokban, az életvezetésre vonatkozó elképzelésekben.

Kompromisszumok nélkül ugyan egyetlen emberi kapcsolat sem képzelhető el, kölcsönös lemondással járó megoldásokra egyetlen hosszú távú kapcsolatot sem építhető. Lássuk akkor, melyek lehetnek azok a szempontok, melyek esetén a hasonlóság, az egyetértés elősegíthetik a stabil párkapcsolat megvalósulását.

Értékrend és kultúra

Számos konfliktus forrásává válhat, ha a pár tagjai lényeges kérdésekről eltérő nézeteket vallanak. Minél hasonlóbb tehát két ember értékrendje, annál harmonikusabb lehet az együttélésük, hiszen a számukra fontos kérdésekről hasonló véleményen vannak. A közös kulturális gyökerek szintén ennek a valószínűségét növelik.


Érdeklődés és szabadidő

Minél több a közös pont az érdeklődési területek esetében, annál több olyan közös programra nyílik lehetőség, mely mindkét fél számára kölcsönösen örömöt jelent. A közös élmények közelebb hozhatnak, kikapcsolódást jelentenek, új színt vihetnek a kapcsolatba. A hétköznapok egyhangúságával szemben lehetőséget adnak a szabadidő konstruktív, közös eltöltésére.

Életvezetés és párkapcsolat

A mindennapi életvezetéssel kapcsolatos elképzelések esetén is szerencsés a minél nagyobb fokú hasonlóság érvényesülése. Ha az életritmusban, az elvárt vagy megélt szociális szerepekben, a munka és magánélet közötti egyensúlyban jelentős az eltérés a pár tagjai között, az hosszú távon akadályokat gördíthet a kapcsolat elé. Ugyanilyen lényeges az is, hogy magáról a párkapcsolatról, annak kereteiről, működéséről, ápolásának szükségességéről és módjáról hasonló nézeteket valljanak a benne élők.

Vonzalom és szexualitás

A rendszeres és örömteli szexuális élet lényeges elemét képezi egy egészséges dinamikájú párkapcsolatnak. Az ezt érintő nyílt és szabad kommunikáció tehát alapvető fontosságú. Az egymás iránt érzett vágy ugyan változhat, a szexuális életre való odafigyelés az idő múlásával sem szabad, hogy háttérbe szoruljon. A benne megnyilvánuló esetleges problémákat érdemes idejében, szükség esetén szakember segítségével megoldani.

Elköteleződés és lojalitás

Az egymás iránt megélt érzelmi elköteleződés jelenti az alapját annak a fajta lojalitásnak, mely képes egymás mellett tartani két embert a közös életvezetés során felmerülő megannyi probléma és akadály ellenében. Az egymással szemben érzett tisztelet, és a kapcsolat iránti megbecsülés képes egymás mellett tartani azokat, akiket a szerelem elmúlása, az érzelmek megfakulása talán már szétválasztana.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Félünk elsősegélyt nyújtani, pedig ez nem egy orvosi vizsga

2025. október 05.

Kampányt indított a Magyar Suzuki és a Magyar Vöröskereszt az elsősegélynyújtási hajlandóság növelése érdekében

Tudjuk, hogy erkölcsi és állampolgári kötelességünk, mégis van még hova fejlődnünk abban, miként kellene elsősegélyt nyújtanunk. A legtöbben attól tartanak, hogy a segítségnyújtással még nagyobb bajt okoznak, pedig a szakértők szerint nem kell orvosi végzettség ahhoz, hogy lélekjelenléttel akár életet mentsünk.

Bár a jogosítvány megszerzéséhez szükség van az elsősegélynyújtás alapvető ismereteinek megszerzésére, mégis, elenyésző azoknak a száma, akik kívülállóként magabiztosan lépnek fel egy közúti baleset alkalmával – ez derült ki a Magyar Suzuki megbízásából, az Ipsos által elvégzett reprezentatív kutatásból[1]. Persze nehéz azzal az érzéssel megküzdeni, hogy tudjuk, rajtunk múlhat egy emberélet. A megkérdezettek döntő többsége, több mint 80 százaléka úgy gondolja, erkölcsi és állampolgári kötelesség segítséget nyújtani. Ugyanakkor hiába ismeri a lakosság kétharmada az elsősegélynyújtás alapjait, mégis bizonytalan, mit kellene tenni; csupán a megkérdezettek egyötöde válaszolta azt, hogy baleset esetén tudná, mi a helyes eljárás a segítségnyújtásra. Azok körében, akik az elmúlt 1-2 évben frissítették elsősegélynyújtó ismereteiket, a felkészültség érzése és a tettrekészség aránya szignifikánsan magasabb az átlagnál.

A bizonytalan sofőröket leginkább a félelem gátolja. Attól tartanak, hogy rosszul csinálnak valamit (46%), illetve a hozzáértés hiányával magyarázták hezitálásukat (21%). Minden ötödik autóst a látvány sokkolja, azért nem segít(ene). Vajon miért gondoljuk azt, hogy az elsősegélynyújtáshoz orvosi végzettség kell? A segélyhívó (112) tárcsázása, a helyszín biztosítása és a sérült nyugtatása is jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy valakinek stabilizáljuk az állapotát. A segítségnek nincs alsó határa – minden apró cselekedet lehet értékes. 

Súlyos vagy visszatérő húgyúti fertőzések

2025. október 05.

Ha valakinél sokadszor tér vissza a húgyúti fertőzés, mindenképpen utána kell járni, miért újulhat ki rendszeresen. Vannak ugyanis életmódbeli hajlamosító tényezők, és olyan betegségek is, amelyek orvosi kezelést igényelnek. Előbbi csoportba tartozik például a nem rendszeres vizeletürítés, a pesszárium használat, a nem megfelelő intim higiénia és nem körültekintő nemi élet, utóbbi csoportnál pedig meg kell említeni a nőgyógyászati gyulladásokat, a hüvelyi szárazságot, a húgyutakat és főleg a hólyagot érintő fejlődési rendellenességeket, sérüléseket, köveket, daganatokat, sipolyokat, a cukorbetegséget és az eleve adott tulajdonságot, a nőkre jellemző rövid húgycsövet – ismerteti dr. Böszörményi-Nagy Géza, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa. A kivizsgálás bakteriológiai vizsgálattal, a kezelés célzott antibiotikum adással történik.

Véres vizelet

Ha látható, jelentős mennyiségű vér jelenik meg a vizeletben vagy ez a jelenség ismétlődik (és nem menstruációhoz kapcsolódik!), mindenképpen orvoshoz kell fordulni. A nőknél jelentkező véres vizelet ugyanis nem csak fertőzések tünete lehet. A háttérben meghúzódhat daganat, kő, vérzéses gyulladás, endometriózis is, ezért csak az alapos kivizsgálás eredményezhet diagnózist és kezelést.

Vese- vagy húgyúti kövek

Ha ezek a kövek elakadnak, erős, görcsös deréktáji fájdalmat, véres vizeletet, hányingert, hányást okoznak. Sürgős orvosi kezelésük nem csak a nagy fájdalom miatt elengedhetetlen, de azért is, mert kezeletlenül elzáródáshoz, fertőzéshez, veseelégtelenséghez vezethetnek.

5 tevékenység a hétvégi otthoni pihenéshez

2025. október 04.

A modern élet rohanós tempója mellett egyre fontosabbá válik az otthoni pihenés és kikapcsolódás szerepe. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyarok 2024-ben átlagosan heti 5-7 órát töltöttek otthoni szabadidős tevékenységekkel, ami jelentős növekedést mutat az előző évekhez képest. Az otthon eltöltött minőségi idő nem csupán költséghatékony megoldás, hanem a mentális és fizikai egészség megőrzésének alapvető eszköze is.



Jóga és meditáció

A jóga és meditáció népszerűsége folyamatosan növekszik Magyarországon. A 2024-es felmérések szerint a hazai lakosság 28%-a próbált ki valamilyen relaxációs technikát az elmúlt évben. Az otthoni jógagyakorlás nemcsak a testi rugalmasságot fejleszti, hanem jelentősen csökkenti a stresszszintet is.