Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi történik a diabetológiai vizsgálaton?

Érdekességek2025. szeptember 21.

Miben különbözik egy háziorvosi vizsgálattól? Mire számítson a beteg, amikor a diabetológiai szakambulanciára érkezik? Mi is a célja tulajdonképpen a cukorbetegség kezelésének? A szűrővizsgálatok időszakos megismétlése miért fontos és mik ezek? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe, hogy ön is tisztában legyen azzal, mikor és miért érdemes diabetológussal konzultálnia.

Fotó: nadyaburavleva © 123RF.comTablettával kezelt számos cukorbeteget gondozhat az alapellátás. legalább évente vérvételes kontroll, időszakosan vérnyomás-ellenőrzés, EKG és évente-kétévente szemészeti kontroll javasolt. Azoknak a tablettás cukorbetegeknek, akiknek a diabétesze nincs egyensúlyban, vagyis a háromhavi átlagot tükröző hemoglobin A1c-értékük a számukra kitűzött célértéken felüli, mindenképpen tanácsos egy diabetológiai ambulanciát felkeresni. Nem érdemes évekig halogatni az orvosi vizitet, mert a tartósan rossz szénhidrátanyagcsere-állapot a szövődmények kialakulásának veszélyével jár!

Szövődmények

Sajnos 10 diabéteszes betegből 8-nál kardiovaszkuláris esemény (szívinfarktus, szívelégtelenség, malignus kamrai ritmuszavar) a halál oka, és a cukorbetegek életkilátásai is rosszabbak, kb. 5-10 évvel csökken a várható élettartam. Ezenkívül a felnőttkori vakság kialakulásának vezető okát adja, a felnőttkorban kialakuló végstádiumú veseelégtelenség mintegy 35–44%-áért felel.

A várhatóan legeredményesebb vércukorcsökkentő kezeléssel tartósan jó anyagcserehelyzet (közel-normoglikémia) elérésére kell törekedni a szövődmények megelőzése érdekében.

Egy megkésett vércukorcsökkentő terápiával a véglegesen kialakult szövődményeket már nem lehet helyrehozni!

A metabolikus örökség révén a jó anyagcserehelyzet elérésének nemcsak aktuális előnyére, hanem késői kedvező utóhatására is számítani lehet.


A vizsgálat menete

Tabletta vagy inzulin?

Gyakori, hogy a monoterápiás gyógyszeres kezelés nem biztosít megfelelő anyagcserekontrollt, ilyenkor kombinációs kezelés megkezdése szükséges. A 2-es típusú cukorbetegek antidiabetikus kezelési lehetőségei az elmúlt években több új hatástani csoporttal bővültek, és a jelenlegi kutatási eredmények alapján valószínűsíthető, hogy ez a terápiás paletta tovább szélesedik a következő években. Napjainkban a nem inzulinszerű készítmények (GlP-1-mimetikumok, SGlT-2-gátlók) a kezelés korszerű lehetőségét jelentik, melyeknek célszervvédő hatásuk is igazolódott. Legtöbbször nem kap rögtön inzulint a páciens, az akut anyagcsere-kisiklás esetét leszámítva.

A betegség előrehaladtával, indokolt esetben, a betegek egy részénél a terápiás bővítés az inzulint is magába foglalja. Számos inzulintípus és kezelési rendszer közül lehet választani. A kezelőorvos mindig mérlegeli az illető életkorát, várható életkilátásait, diabéteszes betegségtartam hosszát, hipoglikémia kockázatát, diabéteszes szövődmények és társbetegségek fennállását, továbbá a beteg életvitelét, életkörülményeit. Miután a 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedők fő megbetegedési és halálozási okát a nagyérszövődmények jelentik, a kezeléssel a célunk a szövődmények kialakulásának megakadályozása, illetve késleltetése, a progresszió lassítása. Ezt csak tartósan egyensúlyban lévő szénhidrátanyagcserével lehet elérni, illetve rendszeres orvosi és szűrővizsgálati kontrollokkal.

Dr. Gyöngy Andrea
belgyógyász, diabetológus
adjunktus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.