Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miben más a mammográfia és az emlő MR?

Érdekességek2023. május 31.

Az emlőrák a 40 év feletti nők körében egyike a leggyakoribb daganatos megbetegedéseknek. Az időben történő diagnózis kiemelten fontos a sikeres gyógykezelés szempontjából, ezért rendszeres szűrővizsgálatokra van szükség. A mammográfia és az emlő MR kulcsszerepet játszanak az emlőrák megelőzésében és időben történő felismerésében.  

Képek forrása: FreepikMammográfia: az emlőrák korai felismerésének kulcsa

A mammográfia egy diagnosztikai vizsgálat, ami az emlőket röntgensugárral vizsgálja, lehetővé téve az emlőben esetlegesen található elváltozások, például csomók, ciszták felfedezését. A mammográfia fontos szerepet játszik az emlőrák korai felismerésében, mivel képes kimutatni olyan kis elváltozásokat is, amelyek kézzel nem tapinthatók.

Az emlőrák korai felismerése érdekében a mammográfia rendszeres fizikális vizsgálatokkal együtt javasolt. Ez az eljárás a legjobb módszer az emlőrák okozta halálozás kockázatának csökkentésére. A mammográfia segíthet eldönteni, hogy a mellben lévő elváltozás további vizsgálatot igényel-e, és képes kimutatni azokat a kis csomókat is, amelyek kézzel nem tapinthatók. Az Európai Unióban, beleértve Magyarországot is, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) ajánlása alapján a 35-65 éves nőknek kétévente (de ajánlott az éves szűrés) kell részt venniük mammográfiás szűrővizsgálaton, 65 éves kor után pedig évente. Ha a családban előfordult emlőrák, az orvos javaslatára korábban is el kell kezdeni a szűrővizsgálatokat, és azokat gyakrabban kell végezni.

Emlő MR: kinek és miért érdemes igénybe venni?

Az emlő MR (mágneses rezonancia) vizsgálat egy másik képalkotó eljárás, ami részletes képeket készít az emlőkről mágneses mező és rádióhullámok segítségével. Ez a vizsgálat egyfajta kiegészítő lehetőséget nyújt a mammográfiához, különösen akkor, ha további információkra van szükség a mellben található elváltozásokról, vagy ha a páciensnek magasabb kockázata van az emlőrák kialakulására. Az emlő MR vizsgálatot általában kontrasztanyag alkalmazásával végzik, és az eredmények részletes információkat nyújtanak az emlők szerkezetéről és esetleges elváltozásairól.


Mi a fő különbség a két eljárás között?

A mammográfia és az emlő MR közötti legfőbb különbség az, hogy a mammográfia röntgensugaras technológia, míg az emlő MR mágneses rezonancia technikát alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy a mammográfia röntgensugarakat használ az emlők képeinek elkészítéséhez, míg az emlő MR nem használ sugárzást, hanem mágneses és rádióhullámokat dolgoz fel.

Az emlőrák már akár 2 évvel a klinikai tünetek megjelenése előtt is kimutatható mammográfiai vizsgálattal, a vizsgálatot pedig saját belátás szerint is érdemes elvégezni időközönként. Ellentétben az emlő MR-el, amit orvosi javaslat esetén végeznek el.

 

Képek forrása: Freepik

Magánklinika: ahol a szakértelem és a kényelem összeér

Szeretnél olyan időpontot választani a vizsgálatra, ami a leginkább megfelel neked, amikor például a legkevésbé érzékenyek a melleid, és nem akkor, amikor véletlenszerűen kapod az időpontot az állami egészségügyben. Szeretnél várakozás nélkül és tömött váróterem nélkül szűrésre jelentkezni egy modern, jól felszerelt egészségügyi központban? Akkor a magánklinika lesz a megoldás.

Az Újbuda Medical Centerben gyorsan és kényelmesen foglalhatsz időpontot nemcsak mammográfiai vizsgálatra, hanem számos más diagnosztikai és terápiás szolgáltatásra is. A várakozási idő minimális, a szolgáltatások pedig kiemelkedő minőségben állnak rendelkezésedre. Szakembereink udvarias és páciensközpontú hozzáállással törekednek rá, hogy a lehető legjobb ellátást nyújtsák.

Intézményünkben szövettani mintavétel is elvégezhető, akár aspirációs citológia (vékonytű biopszia), akár Core biopszia (vastagtű biopszia) szükséges. Ha a pontos diagnózishoz emlő MR vizsgálatra van szükség, az sem okoz problémát. A mammográfiai vizsgálathoz pedig egy teljesen új GE mammográfiás készüléket használunk, amelyről az elkészült írásos véleményt 3-5 munkanapon belül megkapják pácienseink.

Képek forrása: Freepik


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.