Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért érdemes probiotikumot szedni nyaralás előtt?

Érdekességek2023. június 26.

Fotó: 123rf.com

A nyaralás alatt, vagy hazaérkezés után kezdődő hasmenés felnőtteknél többnyire inkább csak kellemetlen, de gyermekeknél, időseknél akár kórházi kezelést igénylő kiszáradást is okozhat. A megelőzésben a probiotikumok szedése is segíthet.

Rossz higiéniás viszonyok
Külföldi tartózkodás során, elsősorban a fejlődő országokban gyakori a betegség előfordulása, de nem feltétlenül kell kizárólag a higiéniás körülményeket okolni a tünetek megjelenéséért. Hasmenést a szennyezett étel, vagy ivóvíz mellett egy nem megfelelően elmosott gyümölcs, vagy zöldség, félig átsült húsok, halak, vagy tejtermékek is okozhatnak. A hasmenések kiváltó oka többféle mikroorganizmus lehet: baktériumok, vírusok, élősködők egyaránt előidézhetik a betegséget.

Átlagosan egy hét alatt múlnak el a tünetek
Az utazók hasmenése az utazás, nyaralás alatt kezdődhet, de előfordulhat, hogy a tünetek csak a hazaérkezést követően jelentkeznek. A hasmenéshez társulhatnak egyéb panaszok is: hasfájás, puffadás, hányinger, hányás, gyengeség, láz – sorolja dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.

A betegek többségénél átlagosan 6-7 nap alatt rendeződnek a panaszok, de előfordulhat ennél hosszabb lábadozási idő is. Különösen kisgyermekekre veszélyes, ha a hasmenés nagyon intenzív, vagy mellette hányás is jelentkezik, ilyenkor akár kórházi tartózkodásra, infúzió adására lehet szükség a kiszáradás kezelésére.

Probiotikumok a megelőzésért
A probiotikumok olyan jótékony baktériumok, melyek számos kedvező hatással bírnak
. A szervezetbe jutva, a bélben segítik az egészséges bélflóra kialakítását, ezáltal játszanak fontos szerepet többek közt az utazási hasmenés megelőzésében is. A probiotikumok kettős védelmet biztosítanak: egyfelől gátolják a káros baktériumok megtelepedését a bélben, másrészt fokozzák a bélhártya védelmét biztosító nyák, a mucin nevű összetett fehérje termelését.

A probiotikumok kedvező hatásait már egy 1989-es kutatás is igazolta – magyarázza dr. Polgár Marianne. A randomizált dupla vak, placebo kontrollált vizsgálatban megállapították, hogy az utazók hasmenésének gyakoriságát csökkentette a négy különböző Lactobacillus törzs együttes alkalmazása: aprobiotikumot szedő csoport tagjainál a készítmény 40 százalékkal csökkentette a hasmenés előfordulását. Egy másik, 2011-es kutatás pedig azt igazolta, hogy a preventív hatás gyermekek esetében még hatványozottabban érvényesül.


Fotó: 123rf.com

Hetekkel az utazás előtt érdemes készülni!
A megfelelő védelem kialakításának érdekében a legjobb, ha kúraszerűen alkalmazzuk a készítményeket, átlagosan 3 hónapig. A legjobb, ha szimbiotikumot választunk, amikor probiotikus kúrát kezdünk. A szimbiotikumok azok a készítmények, melyek prebiotikumokat – a probiotikumok táplálékát – és probiotikumokat is együttesen tartalmaznak.

Fotó: 123rf.com

Táplálkozásunkkal is fokozhatjuk a hatást: a tejtermékek közül a joghurtok tartalmaznak probiotikumokat a legnagyobb mennyiségben. Mivel a probiotikumok természetes társai, kísérői életünknek, így a folyamatos, mindennapos fogyasztás sem okoz semmiféle kárt a szervezetünkben.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.