Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért érzem gyakran fáradtnak, betegnek magam?

Érdekességek2021. március 24.

Tavaszra a vitamin raktárak kimerülnek, a D-vitamin szint is lecsökken, emiatt mindenkinél gyakrabban jelentkezhet fáradtság és könnyebben kaphatunk el betegségeket. De mit tegyünk, ha huzamosabb ideje úgy érezzük, hogy rosszulléteink jelentkeznek, vagy még meg sem gyógyultunk, egyik betegséget máris követi a másik? Dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, az Immunközpont főorvosa szerint ennek oka sokszor életmódunkban keresendő, de akár komolyabb orvosi rendellenességet is jelezhet.

Fotó: 123rf.comA szorongás megbetegít

Sokan nem kapcsolják össze a kettőt, pedig idegállapotunk nagyon is befolyásolja a közérzetünket, egészségünket. Egy szorongó ember gyakran szenved gyomorproblémák, hányinger miatt és sűrűbben betegszik meg, mert ez az állapot az immunrendszerét is legyengíti. Emellett fokozott verejtékezés, légszomj, szédülés, magasabb pulzus és remegés is gyakran – vagy bizonyos helyzetekhez köthetően – jelentkezhet. Ha ez az állapot 6 hónapnál tovább tart, akkor generalizált szorongásos zavar gyanúja áll fenn, mely mindenképpen orvosi kezelést igényel.

A krónikus stressz fizikai tüneteket okoz

Bizonyos helyzetekben a stressz normális és hasznos reakció, hiszen veszélyhelyzetekben a gyorsabb reakciót, a menekülést segíti. Ám ha huzamosabb időn át jelentkezik, a szervezet az állandó „készenlétben” kimerül. Ez negatívan befolyásolja az immun-, idegrendszer, a hormonok és a szív egészségét. Energiahiány, emésztési problémák – hasmenés, székrekedés – álmatlanság, szorongás, izomfájdalom és merevség, fejfájás, gyakoribb fertőzések, a társasági élet beszűkülése jelezheti, hogy túl sok a stressz az életünkben.

A túl kevés alvásnak egészségünk látja kárát
Ha keveset, vagy ha időben ugyan eleget, de rosszul – például gyakori ébredésekkel – alszunk, akkor idővel szervezetünk jelezni fog. Az alkohol, koffein és bizonyos gyógyszerek is befolyásolják az alvásunk minőségét, különösen, ha a lefekvés előtti órákban fogyasztjuk.

Az alváshiány tünete a nappali fáradtság, álmosság, a koncentráció csökkenése, ingerlékenység és szorongás, gyakoribb fertőzések.

Nem megfelelő étrend és túl kevés folyadék
Az egyoldalú, vagy kevés értékes tápanyagot tartalmazó étrend nem biztosít elegendő energiát a szervezet számára, emiatt is jelentkezhet krónikus fáradtság, gyengeség, gyakoribb fertőzések és lassabb gyógyulási idő. Sokan elfeledkeznek arról, hogy napközben rendszeresen igyanak, a dehidratáltság pedig a teljesítőképesség romlását, koncentrálási nehézségeket és fejfájást is okozhat.

Rossz higiéniás szokások
Bőrünk az elsődleges védelmi vonal a kórokozókkal szemben, ezért fontos, hogy figyeljünk az egészségére. Rendszeres tisztálkodás, a bőr egészséges baktériumflórájának megőrzése, a száraz, kirepedezett bőr kezelése megfelelő hidratáló készítménnyel, az ágynemű, a ruházat megfelelő tisztítása képes csökkenteni a fertőzések számát. A szájhigiénia szintén fontos eleme egészségünk megőrzésének. A szervezetben kialakuló gyulladások, rendellenességek gyakori kiindulópontjai a krónikus, kezeletlen ínybetegségek.


Vérszegénység miatt is lehet beteges

A vérszegény emberek szervezetében kevés a hemoglobin, a vörösvérsejtek azon része, mely az oxigént szállítja. Ha a szövetek és a sejtek nem jutnak elég oxigénhez, nem tudnak tökéletesen működni. Az érintetteknél fáradékonyság, összpontosítási problémák, sápadtság és légszomj jelentkezhet.

Fotó: 123rf.com

Munkahelyi ártalom?
Ha valaki tartósan tartózkodik olyan környezetben, ahol kórokozók magasabb arányban fordulnak elő, akkor természetes, hogy gyakrabban is lehet beteg. A gyermekekkel vagy az egészségügyben dolgozók, a kollégiumokban, nagyobb közösségekben élők, a tömegközlekedési eszközökön rendszeresen utazók még inkább ki vannak téve a fertőzések veszélyének.

Immunbetegségeket is jelezhet!

Az autoimmun betegségek legyengítik az immunrendszert, emiatt gyakrabban kaphatunk el különböző fertőzéseket és a felépülés is hosszabb lehet. Több autoimmun betegség létezik, melyek ilyen hatást kiválthatnak. Ilyen például a lupusz, a sokízületi gyulladás vagy az autoimmun eredetű pajzsmirigy gyulladás is. Ezek tünetei ugyan szerteágazó tüneteket okozhatnak, ám ha hosszabb ideje fáradtsággal, bőrkiütésekkel, álmatlansággal, gyomor- és bélrendszeri tünetekkel küzdünk, akkor érdemes immunológiai okokat is keresni a háttérben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Méregtermelő tengeri élőlények: A medúzák

2025. szeptember 06.

Ez a puhatestű csalánozó a világ minden vizében honos (édesvízi példányai még a Dunában is felbukkantak). A harang alakú, kocsonyás testből (az állat testének 97%-át víz alkotja) csápok, karok nyúlnak ki. A testen elszórva, de a csápokon is (fajtától függően) kis tokok helyezkednek el, melyek érintésre kipattanó kis szigonyvégű fonalakat tartalmaznak. A kis fonalak méregtartalma allergiás, súlyos túlérzékenységi reakciót okoz. A kipattanás/kilövés mechanizmusa a természet egyik legcsodálatosabb jelensége: ez a kilövellés a biológiában ismert leggyorsabb akció, 600 nanoszekundum alatt lezajlik. A fonalakra ható gyorsulás eléri a 40 000 G-t! Ez a nagy préselőnyomás szakítja át az áldozat bőrét.

A kék palack medúza gyűszűnyi méretű, valóban kék borospalackot formázó testéről kapta nevét. A világ meleg vizű tengereiben él, a szél és a víz mozgása sodorja a partok közelébe. Az általános felmelegedés, a víz sótartalmának növekedése, valamint természetes ellenségei, a teknősök és delfinek pusztulása egyre több medúza megjelenését eredményezi a tengerpartokon (pl. 2005-ben Spanyolországban a havi 800 esetet is meghaladta a medúzasérülések száma).

A kisebb medúzacsípések allergiás reakciót okoznak, a bőr kivörösödik, viszkető, égő fájdalmat okoz. A méreg nem a vérárammal, hanem a nyirokrendszeren át terjed, és az egész testet érintő allergiás sokkot okoz. A kezelés a fonalak eltávolításából (nem csupasz kézzel!) és az érintett terület kezeléséből áll. A közszájon forgó tanácsokra (ecetes borogatás, homokkal való ledörzsölés, paradicsommal való borogatás, hűtés, sós meleg vízben való áztatás), nem szabad hallgatni!

5 okos tipp a látás javítására

2025. szeptember 05.

A modern életmód egyre nagyobb kihívás elé állítja a szemeket. Képernyők, UV-sugárzás, stressz és helytelen táplálkozás mind közreműködnek abban, hogy látásunk fokozatosan romolhat. A jó hír az, hogy egyszerű, mindennapi szokások kialakításával sokat lehet tenni a szem egészségéért és látás megőrzéséért. Az alábbiakban az Alensa javasol 5 tippet, mire érdemes figyelni.

1. Tudatos étkezés – a szem támogatása belülről

A megfelelő táplálkozás kulcsfontosságú szerepet játszik a szem egészségének megőrzésében. Kutatások bebizonyítják, hogy bizonyos tápanyagok közvetlenül befolyásolják látásunk minőségét és a szemmel kapcsolatos betegségek kialakulásának kockázatát. Az Amerikai National Eye Institute által végzett AREDS és AREDS2 tanulmányok kimutatták, hogy a lutein, zeaxantin és omega-3 zsírsavak pótlása jelentősen csökkentheti az időskori makuladegeneráció előrehaladását. A napi étrend kiegészítése 10 mg luteinnel és 2 mg zeaxantinnal jótékony hatással van a szem sárgafoltjának egészségére. Ezek a természetes antioxidánsok főként zöld levelű zöldségekben, tojásban és kukoricában találhatók meg nagy mennyiségben. Az omega-3 zsírsavak hiánya szorosan összefügg a száraz szem szindrómával, ami nemcsak kellemetlen tüneteket okoz, hanem elhomályosíthatja a látást is. A halak, diófélék és lenmagok rendszeres fogyasztása segíthet megelőzni ezt a problémát. Az A-vitamin gazdag ételek, mint a répa, édesburgonya és spenót szintén elengedhetetlenek a jó látáshoz, mivel közvetlenül részt vesznek a látási folyamatokban.

2. A 20-20-20 szabály alkalmazása a digitális szemfáradtság ellen

A digitális korszak egyik legnagyobb veszélye a szemek számára a folyamatos képernyőhasználat. Az American Optometric Association jelentése szerint a napi több mint 2 órányi képernyőhasználat már jelentős szemfáradtságot okozhat, és a felnőttek közel 60%-át érinti a Computer Vision Syndrome (CVS). A 20-20-20 szabály egyszerű, mégis rendkívül hatékony módszer a digitális szemfáradtság megelőzésére. A szabály lényege: minden 20 perc képernyőnézés után 20 másodpercig egy 20 láb (körülbelül 6 méter) távolságra lévő pontra kell nézni. Ez a gyakorlat segít relaxálni a szemizmokat és csökkenti a fókuszálási fáradtságot. A kutatások azt is kimutatták, hogy képernyőt néző emberek 66%-kal kevesebbet pislognak, ami száraz szemhez és homályos látáshoz vezet. Tudatos pislogással és rendszeres szünetek tartásával jelentősen javítható a szemek komfortérzete. Érdemes továbbá beállítani a képernyő fényerejét és kontrasztját a környezeti fényhez, valamint kékfény-szűrő szemüveget vagy szoftvert használni, különösen este.

A kezeletlen magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei

2025. szeptember 04.

Szív

Amikor a szív kisebb erei elmeszesednek, majd be is szűkülnek, a szív vér- és tápanyagellátása nyilván romlani fog. Erre a folyamatnak számos tünet lehet a következménye, amelyek eleinte meglehetősen általánosak, mint például a fáradékonyság, a nehézlégzés. Idővel azonban, kezeletlen szívelégtelenség esetén a szív teljesítőképessége tovább romlik, és erősebb tünetek jelentkeznek. Már kisebb terhelést is nehezebben visel a beteg, álmatlanság, lábdagadás, gyakori éjszakai vizelés jelentkezik. Súlyos problémára utalhat, ha az ajkak és a körmök lilás színűek lesznek – ezt a stádiumot nem szabad megvárni, már az első, kisebb tünetekkel orvoshoz kell fordulni, hogy minél korábban kezelhető legyen a betegség.
A szív koszorúereinek elmeszesedése miatt a beszűkült erek kevesebb oxigént képesek átereszteni, így időről-időre szorító mellkasi fájdalom léphet fel, amit angina pectorisnak neveznek. Mindenképpen azonnali orvosi ellátást igényel, már csak azért is, hogy kiderüljön, nem szívinfarktus áll-e a háttérben. Ez utóbbi ugyanis szintén kialakulhat a magas vérnyomás talaján, ha a szívben elzáródik egy koszorúér. A szívinfarktus ijesztő tünetekkel jelentkezik, mint mellkasi fájdalom, nehézlégzés, verejtékezés, félelemérzés. Ha ezt tapasztaljuk, azonnal mentőt kell hívni!

Agy

Ha az agyban egy nagyobb ütőeret vérrög zár el, az érintett terület működésképtelenné válik, ezt hívják agyi infarktusnak. A tünetek legtöbbször hirtelen jelentkeznek és az adott terület funkciójától függenek. Felléphet többek közt beszédzavar, látászavar, végtagbénulás, a száj félrehúzódása. Az agyvérzés, vagy szélütés tünetei – a magas vérnyomással szemben – szintén nagyon feltűnőek. Erős, hirtelen megjelenő fejgörcs, hányinger, hányás, eszméletvesztés és féloldali bénulás, amely érintheti a végtagokat és az arcizmokat is. Az agyvérzés bizonyítottan a magas vérnyomás talaján alakul ki.
Nem ennyire látványos és akut az agyi érelmeszesedés folyamata, ami kezdetben nem okoz tünetet. Később is csak kisebb feledékenység hívhatja fel a figyelmet az agy kis ereinek meszesedésére. Ezen erek falán plakk rakódik le, ami miatt egyre csökken az átmérőjük, vagyis egyre kevesebb vért és tápanyagot tudnak az agy szöveteibe juttatni. Emiatt lassan elhalnak a szövetek, és emiatt egyre feltűnőbb a memóriaromlás. A folyamat előrehaladottabb stádiumaiban már komoly koncentrációcsökkenés, szellemi hanyatlás következik be, végső soron az egész személyiség megváltozhat – visszafordíthatatlanul. Ezen jelenség maga az ún. vaszkuláris – vagyis szív-érrendszeri eredetű – demencia.