Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért érzem gyakran fáradtnak, betegnek magam?

Érdekességek2021. március 24.

Tavaszra a vitamin raktárak kimerülnek, a D-vitamin szint is lecsökken, emiatt mindenkinél gyakrabban jelentkezhet fáradtság és könnyebben kaphatunk el betegségeket. De mit tegyünk, ha huzamosabb ideje úgy érezzük, hogy rosszulléteink jelentkeznek, vagy még meg sem gyógyultunk, egyik betegséget máris követi a másik? Dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, az Immunközpont főorvosa szerint ennek oka sokszor életmódunkban keresendő, de akár komolyabb orvosi rendellenességet is jelezhet.

Fotó: 123rf.comA szorongás megbetegít

Sokan nem kapcsolják össze a kettőt, pedig idegállapotunk nagyon is befolyásolja a közérzetünket, egészségünket. Egy szorongó ember gyakran szenved gyomorproblémák, hányinger miatt és sűrűbben betegszik meg, mert ez az állapot az immunrendszerét is legyengíti. Emellett fokozott verejtékezés, légszomj, szédülés, magasabb pulzus és remegés is gyakran – vagy bizonyos helyzetekhez köthetően – jelentkezhet. Ha ez az állapot 6 hónapnál tovább tart, akkor generalizált szorongásos zavar gyanúja áll fenn, mely mindenképpen orvosi kezelést igényel.

A krónikus stressz fizikai tüneteket okoz

Bizonyos helyzetekben a stressz normális és hasznos reakció, hiszen veszélyhelyzetekben a gyorsabb reakciót, a menekülést segíti. Ám ha huzamosabb időn át jelentkezik, a szervezet az állandó „készenlétben” kimerül. Ez negatívan befolyásolja az immun-, idegrendszer, a hormonok és a szív egészségét. Energiahiány, emésztési problémák – hasmenés, székrekedés – álmatlanság, szorongás, izomfájdalom és merevség, fejfájás, gyakoribb fertőzések, a társasági élet beszűkülése jelezheti, hogy túl sok a stressz az életünkben.

A túl kevés alvásnak egészségünk látja kárát
Ha keveset, vagy ha időben ugyan eleget, de rosszul – például gyakori ébredésekkel – alszunk, akkor idővel szervezetünk jelezni fog. Az alkohol, koffein és bizonyos gyógyszerek is befolyásolják az alvásunk minőségét, különösen, ha a lefekvés előtti órákban fogyasztjuk.

Az alváshiány tünete a nappali fáradtság, álmosság, a koncentráció csökkenése, ingerlékenység és szorongás, gyakoribb fertőzések.

Nem megfelelő étrend és túl kevés folyadék
Az egyoldalú, vagy kevés értékes tápanyagot tartalmazó étrend nem biztosít elegendő energiát a szervezet számára, emiatt is jelentkezhet krónikus fáradtság, gyengeség, gyakoribb fertőzések és lassabb gyógyulási idő. Sokan elfeledkeznek arról, hogy napközben rendszeresen igyanak, a dehidratáltság pedig a teljesítőképesség romlását, koncentrálási nehézségeket és fejfájást is okozhat.

Rossz higiéniás szokások
Bőrünk az elsődleges védelmi vonal a kórokozókkal szemben, ezért fontos, hogy figyeljünk az egészségére. Rendszeres tisztálkodás, a bőr egészséges baktériumflórájának megőrzése, a száraz, kirepedezett bőr kezelése megfelelő hidratáló készítménnyel, az ágynemű, a ruházat megfelelő tisztítása képes csökkenteni a fertőzések számát. A szájhigiénia szintén fontos eleme egészségünk megőrzésének. A szervezetben kialakuló gyulladások, rendellenességek gyakori kiindulópontjai a krónikus, kezeletlen ínybetegségek.


Vérszegénység miatt is lehet beteges

A vérszegény emberek szervezetében kevés a hemoglobin, a vörösvérsejtek azon része, mely az oxigént szállítja. Ha a szövetek és a sejtek nem jutnak elég oxigénhez, nem tudnak tökéletesen működni. Az érintetteknél fáradékonyság, összpontosítási problémák, sápadtság és légszomj jelentkezhet.

Fotó: 123rf.com

Munkahelyi ártalom?
Ha valaki tartósan tartózkodik olyan környezetben, ahol kórokozók magasabb arányban fordulnak elő, akkor természetes, hogy gyakrabban is lehet beteg. A gyermekekkel vagy az egészségügyben dolgozók, a kollégiumokban, nagyobb közösségekben élők, a tömegközlekedési eszközökön rendszeresen utazók még inkább ki vannak téve a fertőzések veszélyének.

Immunbetegségeket is jelezhet!

Az autoimmun betegségek legyengítik az immunrendszert, emiatt gyakrabban kaphatunk el különböző fertőzéseket és a felépülés is hosszabb lehet. Több autoimmun betegség létezik, melyek ilyen hatást kiválthatnak. Ilyen például a lupusz, a sokízületi gyulladás vagy az autoimmun eredetű pajzsmirigy gyulladás is. Ezek tünetei ugyan szerteágazó tüneteket okozhatnak, ám ha hosszabb ideje fáradtsággal, bőrkiütésekkel, álmatlansággal, gyomor- és bélrendszeri tünetekkel küzdünk, akkor érdemes immunológiai okokat is keresni a háttérben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.