Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért fogyasszunk halat legalább karácsonykor?

Érdekességek2025. december 26.

A karácsony kiváló alkalmat ad arra, hogy újra felfedezzük a halfogyasztás hagyományát és egészségmegőrző szerepét. Bár a halhús jótékony hatásai közismertek, Magyarországon a halfogyasztás továbbra is rendkívül alacsony: a FAO adatai szerint évente mindössze 5,3 kg/fő, miközben az Európai Unió átlaga 24,9 kg, Portugáliában pedig eléri az 56,8 kg/főt. Ezzel hazánk világ- és európai viszonylatban is az utolsó helyek egyikén áll.

Fotó: kamranaydinov © www.freepik.comMiért eszünk kevés halat?

Az alacsony fogyasztás okai[1] között szerepel a magas ár, a nehézkes elérhetőség, az otthoni feldolgozástól való félelem, a szálkák, a hal jellegzetes szaga, valamint a vízszennyezettséggel kapcsolatos aggályok. Míg az Európai Unióban a vásárlók elsősorban a frissességet és a megjelenést tartják szem előtt, addig Magyarországon a fogyasztók döntését leginkább az ár befolyásolja. Ezért noha a 17. században tucatnyi halrecept szerepelt még a szakácskönyvekben, mára a hal sok családban csupán karácsonykor kerül az asztalra, leggyakrabban halászléként vagy rántott formában.

A hal egészséges ajándék karácsonyra

Pedig a hal könnyen emészthető, kiváló minőségű fehérjét, valamint értékes vitaminokat (A-, D-, B-vitaminok) és ásványi anyagokat (foszfor, jód, szelén, kalcium) tartalmaz. Különösen értékesek az ómega–3 zsírsavak (EPA és DHA), amelyek hozzájárulnak a szív- és érrendszer egészségéhez, az agy és a látás megfelelő működéséhez, valamint a gyulladásos folyamatok csökkentéséhez. Az OKOSTÁNYÉR®, hazai táplálkozási ajánlás szerint hetente legalább egy adag (15 dkg) halat kéne enni, ha máskor nem, a karácsony ideális alkalom, hogy megtegyük efelé az első lépést.

Praktikus tanácsok a halvásárláshoz és az elkészítéshez

A friss hal kopoltyúja piros, szeme tiszta és domború, húsa rugalmas. Érdemes ellenőrzött forrásból származó halat választani. Aki nincs annyira oda a halért, válasszon a semlegesebb ízű fajták közül, mint például a tőkehal, lepényhal vagy a tilápia. Az is segít, ha felhasználás előtt tejbe áztatjuk a szeleteket, ami elveszi a jellegzetes, erős halízt, ahogy a fűszeres mártás vagy a citromos ízesítés is. Érdemes kísérletezni a halkonzervekkel is, salátákban, tésztán nagyon jól használhatók. Aki még nem annyira jártas a halkészítésben, kezdje a sütőzacskóban készült, párolt verzióval, ez szinte elronthatatlan, és bátran próbáljon ki a hagyományos ételek mellett új recepteket is, például grillezett, vagy könnyű mártással készült fogásokat.


Két ötletadó recept halfogyasztásra

Halkrém (4 személyre)

Hozzávalók: 1 doboz olajos hal konzerv, 4 dkg margarin (light), 5 dkg (1 közepes db) vöröshagyma, ½ db citrom, 1 teáskanál. mustár, só, őrölt fehérbors Készítési mód: Az olajos halat levével együtt villával összetörjük, hozzáadjuk a margarint, a reszelt vöröshagymát és habosra keverjük. Ízesítjük a citromlével, mustárral, őrölt fehérborssal és szükség szerint sóval. Pirítósra kenjük, és idényzöldséggel tálaljuk.

Tonhal aszalt szilvával (4 személyre)

Hozzávalók: 60 dkg tonhal, 20 ml (2 evőkanál) olívaolaj, 10-12 dkg aszalt szilva, 1 dl tejföl (12%-os), 1 db citrom, bazsalikom, kakukkfű, fehérbors, só Készítési mód: A megmosott aszalt szilvát langyos vízbe beáztatjuk. A felengedett, szeletekre vágott halat megsózzuk, és citromlével meglocsolva egy órán át pihentetjük. Ezután minden szeletbe belegöngyölünk 1-2 szem kimagozott szilvát, s a szeleteket hústűvel összetűzve olajjal kikent tepsibe egymás mellé rakjuk. Megszórjuk bazsalikommal, kakukkfűvel, frissen őrölt fehérborssal, és a megmaradt szilvát is rárakjuk. Az enyhén sózott, reszelt citromhéjjal ízesített tejfölt a halszeletekre öntjük, és alufóliával lefedve, előmelegített sütőben kb. 30 percig sütjük. Petrezselymes burgonyával, vagy barnarizzsel tálaljuk.

Karácsonykor a halfogyasztás nemcsak hagyomány, hanem valódi ajándék az egészségünknek és a magyar gasztronómiának. Tegyük gazdagabbá az ünnepi asztalt és az új évet több ízletes halfogással és nagyobb tudatossággal, ami az étkezéseinket illeti – tanácsolja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.


[1] A Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségének beszámolója szerint


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.