Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért fontos a szemvizsgálat?

Érdekességek2019. október 12.

A szemvizsgálat nagyjából annyira izgalmas, de annyira szükséges is, mint az autónk olajcseréje. Sokan azok közül, akik úgy érzik, hogy nincs problémájuk a látásukkal, nem értik, hogy miért fontos ez.

 

Fotó: 123rf.comTöbben akkor sem érzik szükségességét, amikor látáshibájuk miatt szemüveget vagy kontaktlencsét viselnek. Pedig legalább évente egyszer érdemes megvizsgáltatni a szemünket függetlenül attól, hogy érzékelünk-e problémát, vagy sem. Ha nem is tartod számon a legfontosabb teendőid között, próbáld meg elkerülni az időpont tologatását, mivel a rutin szemvizsgálat akár a látásodat is megmentheti, illetve fényt deríthet más betegségre is, hiszen a szemvizsgálat nem csak a látás ellnőrzését jelenti, hanem a szem egészének vizsgálatát.

Mikor legyen?

Mindenkinek szüksége van rendszeres szemvizsgálatra. Azoknak a felnőtteknek, akiknél nem állnak fenn kockázati tényezők, és nem fordultak elő szembetegségek a családjukban, legalább kétévente, a kor előrehaladtával pedig évente ajánlott szemvizsgálaton részt venniük. Gyermekeknél hathónapos, hároméves korban és iskolakezdés előtt, majd évente kell ellenőrizni a látást. A pici korban történő szűrés fontosságára azért is fel kell hívnunk a figyelmet, mert ha a gyermek rosszul is lát, nincs összehasonlítási alapja, hogyan kellene jól vagy jobban látnia, így nem is tud erről visszajelzést adni.

Természetesen a minennapokban megfigyelhetőek jelei az esetleges látáshibáknak, de a megfigyelés mellett érdemes szakemberrel kontrolláltatni hisz nem mindig szembetűnőek a tünetek. A jó látás viszont kulcsfontosságú a minden tanulási folyamatban, bármilyen idős is a gyermek, ezért a szemvizsgálat különösen fontos a kisgyermekeknél.


Milyen megoldások léteznek? 

Látásprobléma esetén többféle lehetőség közül választhatunk. A klasszikus szemüveges megoldás mellett a kontaktlencse viselése is egy módja annak, hogy élesen láthassunk.

A kontaktlencséknek számos fajtája elérhető,attól függően, hogy milyen látásproblémára, viselés időtartamra van szükségünk. Azaz több szempont alapján döntesz, amikor kontaktlencsét és szemüveget választasz, és a szemész szakemberednek segítséget jelent a számodra legmegfelelőbb kontaktlencse kiválasztásában, ha elmondod az igényeidet. Általában, ami meghatározza a döntést: hány órát szeretnéd viselni naponta, hány napot egy héten? Említsd meg a viselés körülményeit is: gondolj például az irodai munkára, ahol kevés a természetes fény és a légkondicionálás folyamatos. Sportolsz? Utazol? Szólj erről is. Ezek mind-mind befolyásolják, hogy Neked melyik CooperVision kontaktlencse lesz a legtökéletesebb választás.

Mindezek mellett  betegségek korai felfedezése is előfordulhat egy alapos szemvizsgálat során, megmentheti a látásunkat.

Sok szembetegségnek, például a zöldhályognak vagy a cukorbetegség okozta szemészeti elváltozásoknak nincsenek jellemző szubjektív tünetei a korai stádiumban, míg a szakember a szem vizsgálata során találhat erre utaló jeleket más a korai szakaszban. A korai felismerés és kezelés sokszor csökkentheti a látáskárosodás vagy a maradandó látásvesztés kockázatát.

Nem csak a látását menti meg 

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint gyakran a szemorvosok az elsők, akik felismerik a krónikus szisztémás betegségek jeleit. Ők észrevehetik a magas koleszterinszint, a cukorbetegség és a magas vérnyomás korai jeleit.

Maga a vizsgálat általában csak fél-, egy órát vesz igénybe, de felbecsülhetetlen az a nyereség, amit kapunk. Fordíts időt rendszeresen a szemed egészségének ellenőrzésére, legyen nálad mindig a szemész szakembered elérhetősége!


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.