Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért fontos télen is a folyadékpótlás?

Érdekességek2026. február 18.

Fotó: 123rf.comA folyadékpótlás télen talán még fontosabb, mint nyáron, mert a nyilvánvaló jelek, mint a szomjúság, meleg vagy izzadás nem figyelmeztetnek bennünket arra, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vigyünk be szervezetünkbe. Pedig a meleg ruhák alatt éppúgy megizzadunk, a fűtés miatt szárazabb a levegő, a zárt, fűtött terekben, minden kilégzéssel vízpárát fújunk ki, amellyel jelentősen csökken testünk víztartalma. Nem is beszélve az influenzáról és a megfázásról, amikor „kiizzadjuk” a betegséget, és ha nem figyelünk oda a folyadékpótlásra, meglepően hamar ki is száradhatunk.

Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint már az enyhe kiszáradás, vagyis a testtömeg 1-2%-ának elvesztése is komoly tünetekkel járhat. A szomjúságérzet kézenfekvő, de a folyadékhiány fejfájást, koncentrációzavart, gyengeséget, fáradtságot és levertséget is okozhat.


Miért kell a szervezetünknek a víz?

A víz teszi ki a testtömeg 65%-át, és fontos szerepet játszik szervezetünk működésében. Szállítja a táp- és salakanyagokat a szervek között. Segít a testhőmérséklet szabályozásában, sőt, kenőanyagként és ütéscsillapítóként is szolgál a szervezetben, például az ízületeinkben. Megtalálható az agyban, szívben, izmokban, vesékben, májban, bőrben, még a csontokban is. Tehát ha valaki kiszárad, akkor a teste lassan működésképtelenné válik.
A szomjúság nem csak kellemetlenség: szervezetünk vészjelzése, arra figyelmeztet, hogy sejtjeinknek vízre van szüksége a megfelelő működéshez, a túléléshez. Az ember az időjárástól, a testmozgás szintjétől és más szempontoktól függően csupán néhány napig maradhat életben ivás nélkül, míg más tápanyagok hiányát akár hetekig is elviseljük. Gyakran nem is foglalkozunk vele, pedig a víz a legfontosabb tápanyagunk, és erre van a legnagyobb mennyiségben szükségünk. 

Mennyit igyunk?

Az átlagos felnőtt nő számára az ajánlott folyadékbevitel 2, a férfiaké 2,5 liter – persze ez az egyén aktivitása és környezete függvényében változhat. Ronald J. Maughan, az angliai Loughborough Egyetem professzora, az Európai Hidratációs Intézet Tudományos Tanácsadó Testületének elnöke szerint a megfelelő folyadékbevitel létfontosságú ahhoz, hogy megőrizzük hidratáltságunk és biztosítsuk a megfelelő veseműködést. Szerencsére számtalan folyadékpótlási lehetőség közül választhatunk: napi folyadékbevitelünk átlag 20%-a vízben gazdag ételekből származik. Ilyenek például a levesek, vagy a szakértők által amúgy is javasolt napi 5 adag gyümölcs és zöldség.

Napi folyadékszükségletünk fennmaradó négyötödét jellemzően italokkal pótoljuk. A fizikailag aktívabb időszakokban, amilyen a karácsonyi bevásárlást kísérő állandó rohanás, az edzőtermi testmozgás, vagy a síelés, szervezetünknek nagyobb mennyiségű folyadékra van szüksége. A legjobb, ha rendszeresen iszunk, még akkor is, ha éppen nem érezzük, hogy szomjasak lennénk. Talán fel sem tűnik, de a meleg téli ruházat alatt testünk meglepően sok vizet veszíthet.

Mit igyunk?

Télen tehát még tudatosabban figyeljünk a folyadékpótlásra. Különösen igaz ez, ha idős vagy beteg ember, kisgyerek van a környezetünkben. Testünk folyadékigényét változatos formában tarthatjuk szinten, legyen az egy pohár csapvíz, egy üveg ásványvíz, egy finom gyümölcslé vagy hidegűző forró leves, lényeg, hogy pótoljuk az elvesztett folyadékot!

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.

Ingyenes tüdőrákszűrés

2026. június 21.

A tüdőrák nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is az egyik vezető daganatos halálok közé tartozik. A betegség hosszú ideig tünetmentes maradhat, ezért a korai felismerés különösen fontos. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) egész nyáron várja ingyenes tüdőrákszűrésre azokat az aktív dohányosokat, akiknél fokozott a tüdőrák kialakulásának kockázata.

A program részeként a jelentkezők korszerű, alacsony dózisú CT (LDCT) vizsgálaton, légzésfunkciós vizsgálaton, dohányzási kockázatfelmérésen és személyre szabott tanácsadáson vehetnek részt. Az LDCT egy gyors, fájdalommentes, kontrasztanyag beadása nélkül végzett képalkotó vizsgálat, amely segíthet a korai stádiumú tüdőelváltozások felismerésében.

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”