Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért fontos télen is a folyadékpótlás?

Érdekességek2026. február 18.

Fotó: 123rf.comA folyadékpótlás télen talán még fontosabb, mint nyáron, mert a nyilvánvaló jelek, mint a szomjúság, meleg vagy izzadás nem figyelmeztetnek bennünket arra, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vigyünk be szervezetünkbe. Pedig a meleg ruhák alatt éppúgy megizzadunk, a fűtés miatt szárazabb a levegő, a zárt, fűtött terekben, minden kilégzéssel vízpárát fújunk ki, amellyel jelentősen csökken testünk víztartalma. Nem is beszélve az influenzáról és a megfázásról, amikor „kiizzadjuk” a betegséget, és ha nem figyelünk oda a folyadékpótlásra, meglepően hamar ki is száradhatunk.

Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint már az enyhe kiszáradás, vagyis a testtömeg 1-2%-ának elvesztése is komoly tünetekkel járhat. A szomjúságérzet kézenfekvő, de a folyadékhiány fejfájást, koncentrációzavart, gyengeséget, fáradtságot és levertséget is okozhat.


Miért kell a szervezetünknek a víz?

A víz teszi ki a testtömeg 65%-át, és fontos szerepet játszik szervezetünk működésében. Szállítja a táp- és salakanyagokat a szervek között. Segít a testhőmérséklet szabályozásában, sőt, kenőanyagként és ütéscsillapítóként is szolgál a szervezetben, például az ízületeinkben. Megtalálható az agyban, szívben, izmokban, vesékben, májban, bőrben, még a csontokban is. Tehát ha valaki kiszárad, akkor a teste lassan működésképtelenné válik.
A szomjúság nem csak kellemetlenség: szervezetünk vészjelzése, arra figyelmeztet, hogy sejtjeinknek vízre van szüksége a megfelelő működéshez, a túléléshez. Az ember az időjárástól, a testmozgás szintjétől és más szempontoktól függően csupán néhány napig maradhat életben ivás nélkül, míg más tápanyagok hiányát akár hetekig is elviseljük. Gyakran nem is foglalkozunk vele, pedig a víz a legfontosabb tápanyagunk, és erre van a legnagyobb mennyiségben szükségünk. 

Mennyit igyunk?

Az átlagos felnőtt nő számára az ajánlott folyadékbevitel 2, a férfiaké 2,5 liter – persze ez az egyén aktivitása és környezete függvényében változhat. Ronald J. Maughan, az angliai Loughborough Egyetem professzora, az Európai Hidratációs Intézet Tudományos Tanácsadó Testületének elnöke szerint a megfelelő folyadékbevitel létfontosságú ahhoz, hogy megőrizzük hidratáltságunk és biztosítsuk a megfelelő veseműködést. Szerencsére számtalan folyadékpótlási lehetőség közül választhatunk: napi folyadékbevitelünk átlag 20%-a vízben gazdag ételekből származik. Ilyenek például a levesek, vagy a szakértők által amúgy is javasolt napi 5 adag gyümölcs és zöldség.

Napi folyadékszükségletünk fennmaradó négyötödét jellemzően italokkal pótoljuk. A fizikailag aktívabb időszakokban, amilyen a karácsonyi bevásárlást kísérő állandó rohanás, az edzőtermi testmozgás, vagy a síelés, szervezetünknek nagyobb mennyiségű folyadékra van szüksége. A legjobb, ha rendszeresen iszunk, még akkor is, ha éppen nem érezzük, hogy szomjasak lennénk. Talán fel sem tűnik, de a meleg téli ruházat alatt testünk meglepően sok vizet veszíthet.

Mit igyunk?

Télen tehát még tudatosabban figyeljünk a folyadékpótlásra. Különösen igaz ez, ha idős vagy beteg ember, kisgyerek van a környezetünkben. Testünk folyadékigényét változatos formában tarthatjuk szinten, legyen az egy pohár csapvíz, egy üveg ásványvíz, egy finom gyümölcslé vagy hidegűző forró leves, lényeg, hogy pótoljuk az elvesztett folyadékot!

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.

A Magyar Fagylalt Napja

2026. május 03.

300 helyszín és féláras fagylalt

Május 8-án ismét megrendezik a Magyar Fagylalt Napját, amelyhez idén akár 300 cukrászda és fagylaltozó is csatlakozhat országszerte. A résztvevő helyeken legalább négyféle fagylalt lesz elérhető féláron, helyben fogyasztásra.

Az esemény az elmúlt években az egyik legnagyobb hazai gasztrokezdeményezéssé nőtte ki magát: míg tavaly több mint 150 hely vett részt benne, idén ennek dupláját várják a szervezők. A bővülés nemcsak a népszerűséget mutatja, hanem azt is, hogy egyre több hazai cukrászda tekint közös ügyként a rendezvényre. A 2026-os év egyik legfontosabb újdonsága, hogy a „Magyar Fagylalt Napja” hivatalos védjegyoltalmat kapott. Ez azt jelenti, hogy az esemény elnevezését kizárólag regisztrált, ellenőrzött partnerek használhatják, ami hosszú távon a minőségbiztosítást és a rendezvény egységes arculatát is erősíti.