Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért jó, ha a gyerekeket is bevonjuk a házimunkába?

Érdekességek2018. augusztus 26.

Javában tart a szünidő, az iskolások mellett a bölcsődés, óvodás korú gyerekek is több időt töltenek otthon vagy a nagyszülőknél. Használjuk ki ezt az időt, és vezessük be őket a házimunka rejtelmeibe!

A házimunka a boldog felnőttkor záloga?

Jó, ha tudjuk, hogy már tudományosan is megalapozott a gyermekkori házimunka létjogosultsága. Nem csak nekünk jelent segítséget, ha a munkából hazatérve nem kell még levinni a szemetet, megsétáltatni a kutyát, vagy elmosogatni, de az elvégzett munkától a gyerekek is boldogabb felnőttek lesznek – ezt állítja legalábbis a Harvard Grant Study. A University of Minnesota vizsgálata szerint pedig akiket gyermekként, már 3-4 évesen bevontak a ház körüli feladatok elvégzésébe, a 20-as éveikben sikeresebbek voltak, és kortársaikhoz képest többek közt jobb ítélőképesség és a mások szükségletei irány nagyobb fogékonyság jellemezte őket.

Türelemre szükségünk lesz

A gyerekeknek életkorukból adódóan is eltérőek a képességeik, éppen ezért ne számítsunk arra, hogy minden pont úgy fog kinézni, mintha mi csináltuk volna. Ennek ellenére: ne javítgassuk ki őket feleslegesen, és ne is kapjuk ki a kezükből azzal, hogy majd mi megcsináljuk, mert úgy gyorsabb lesz.

Sokan esnek abba a hibába, hogy a kisgyerekek természetükből fakadó lelkesedését és az utánzás időszakát nem használják ki a tanításra,  vagy később is inkább megcsinálják maguk, mintsem hogy százszor szóljanak a kamasznak. Ők azok a szülők, aki idővel azt veszik észre, hogy minden munka rájuk maradt.

Vonjuk be, bátorítsuk és tanítsuk türelemmel a gyerekeket. Ha a gyerekek az életkoruknak megfelelő feladatokat sikerrel oldják meg, nem csak a szülők feladata lesz kevesebb, de a gyermekek önbizalma is erősödik – hangsúlyozza Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője.

Jó, ha a házimunkát, ház körüli tevékenységeket közösen végezzük a gyerekkel, és annak játékos kereteket adunk. Takarítás közben együtt énekelhetünk, hallgathatunk zenét, mókázhatunk – így könnyen múlik a munkával töltött idő idő is. A lényeg, hogy a kisgyermek ne tehernek, hanem inkább vidám küldetésnek érezze a feladatokat.


2-3 évesek

Ebben az életkorban még a legegyszerűbb feladatok elvégzésére gondoljunk csak, mint például a játékok elpakolása, esetleg az ágy bevetése. Teregetésnél az ilyen korú kisgyerek segíthet adogatni, kirázni a ruhákat, vagy a takarításnál nedves ronggyal letörölni az alsó polcokat. Étkezésnél tegyük az asztalra a tányérokat, evőeszközöket, szalvétát, és tanítsuk meg neki, melyiket hova, melyik oldalra kell tenni. Az óvodában az önálló öltözködés tudományára is szükség lesz, ezt is gyakoroljuk vele.

4-5 évesek

Az ebben az életkorban lévő kisóvodás többnyire már önállóan öltözik, beveti az ágyát, megteríti az asztalt, és elpakol maga után. A kicsik szívesen segítenek a főzésben: a panírozást, a sütemények gyúrását, szaggatását nyugodt szívvel rájuk bízhatjuk. Segíthetnek szétválogatni a ruhákat mosáshoz, vagy összepárosítani a zoknikat. Ha megkérjük őket, ügyesen elpakolják a tiszta evőeszközöket, letörlik az asztalt, polcokat,sőt,  kis segítséggel rájuk bízhatjuk a házi kedvencek etetését is.

6-7 évesek

Az összes eddig felsorolt házimunka mellett már rábízhatjuk a fürdőszoba takarítás egyszerűbb fázisait is: például a mosdó áttörlését tisztítószerrel és szivaccsal, vagy a tükör tisztítását ablaktisztítóval. Önállóan is ki tudnak teregetni – feltéve, hogy nem ágyneműt mostunk, illetve hogy nem bánjuk, ha a ruhák nem derékszögben kerülnek fel a szárítóra. Összeválogathatják a hasonló színű mosnivaló ruhákat, vagy bepakolhatnak a mosogatógépbe – a kipakolást azonban nem szabad még rájuk bízni, hiszen még alacsonyak ahhoz, hogy elérjék a konyhaszekrényt.

8-9 évesek

Az eddigiek mellett új program lehet a porszívózás, illetve a szemét összeszedése és a szemetesek kiürítése a lakásban. Az ilyen korú gyerekeket a konyhai munkák során egyre inkább bevonhatjuk a főzésbe is, illetve egyszerűbb ételeket is megpróbálhatnak elkészíteni – egyelőre még csak a felügyeletünk mellett.

10-12 évesek

Ha a gyermek eddig is kivette a részét a házimunkából, akkor ebben az életkorban már magabiztosan mozog a konyhában, néhány egyszerűbb recepttel – palacsinta, rántotta, saláta, melegszendvics – önállóan is boldogul, és tisztában van a konyhai munkák veszélyeivel, illetve azok megelőzésével. Az ilyen korú gyerekek a napi takarítási munkákat önállóan is ügyesen elvégzik, nyugodtan rájuk bízhatjuk a porszívózást, felmosást is. Arra azért figyeljünk, hogy ne terheljük agyon a gyerekeket házimunkával, akkor sem, ha a nap munka mellett nekünk magunknak már nehezünkre esik a takarítás. Az önként vállat segítség szülőnek és gyermeknek is hasznos, ám a kötelező robot elkedvetleníti a gyerekeket – igyekezzünk megtalálni a megfelelő mértéket.

Ne siettessük!
A felsoroltak javaslatok, életkor szerinti ajánlások nem elvárások – hangsúlyozza Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget tanácsadója. Soha ne feledjük, hogy minden gyermek más, és még testvérek közt is nagy eltérések lehetnek fejlődésben. A lényeg a fokozatosság, hogy a házimunka elvégzése már kicsi kortól kezdődően részévé váljon a gyerek hétköznapjainak. A képességeik szerinti feladatok megoldásával, gyakorlásával a gyerekek sokat fejlődnek, növekszik felelősségérzetük. A megfelelő alapokra építve életük során a későbbiekben könnyebben boldogulnak a rájuk eső feladatok elvégzésével, a kötelességek ellátásával, legyen szó házimunkáról vagy iskolai feladatról.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.