Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért jó, ha a gyerekeket is bevonjuk a házimunkába?

Érdekességek2018. augusztus 26.

Javában tart a szünidő, az iskolások mellett a bölcsődés, óvodás korú gyerekek is több időt töltenek otthon vagy a nagyszülőknél. Használjuk ki ezt az időt, és vezessük be őket a házimunka rejtelmeibe!

A házimunka a boldog felnőttkor záloga?

Jó, ha tudjuk, hogy már tudományosan is megalapozott a gyermekkori házimunka létjogosultsága. Nem csak nekünk jelent segítséget, ha a munkából hazatérve nem kell még levinni a szemetet, megsétáltatni a kutyát, vagy elmosogatni, de az elvégzett munkától a gyerekek is boldogabb felnőttek lesznek – ezt állítja legalábbis a Harvard Grant Study. A University of Minnesota vizsgálata szerint pedig akiket gyermekként, már 3-4 évesen bevontak a ház körüli feladatok elvégzésébe, a 20-as éveikben sikeresebbek voltak, és kortársaikhoz képest többek közt jobb ítélőképesség és a mások szükségletei irány nagyobb fogékonyság jellemezte őket.

Türelemre szükségünk lesz

A gyerekeknek életkorukból adódóan is eltérőek a képességeik, éppen ezért ne számítsunk arra, hogy minden pont úgy fog kinézni, mintha mi csináltuk volna. Ennek ellenére: ne javítgassuk ki őket feleslegesen, és ne is kapjuk ki a kezükből azzal, hogy majd mi megcsináljuk, mert úgy gyorsabb lesz.

Sokan esnek abba a hibába, hogy a kisgyerekek természetükből fakadó lelkesedését és az utánzás időszakát nem használják ki a tanításra,  vagy később is inkább megcsinálják maguk, mintsem hogy százszor szóljanak a kamasznak. Ők azok a szülők, aki idővel azt veszik észre, hogy minden munka rájuk maradt.

Vonjuk be, bátorítsuk és tanítsuk türelemmel a gyerekeket. Ha a gyerekek az életkoruknak megfelelő feladatokat sikerrel oldják meg, nem csak a szülők feladata lesz kevesebb, de a gyermekek önbizalma is erősödik – hangsúlyozza Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője.

Jó, ha a házimunkát, ház körüli tevékenységeket közösen végezzük a gyerekkel, és annak játékos kereteket adunk. Takarítás közben együtt énekelhetünk, hallgathatunk zenét, mókázhatunk – így könnyen múlik a munkával töltött idő idő is. A lényeg, hogy a kisgyermek ne tehernek, hanem inkább vidám küldetésnek érezze a feladatokat.


2-3 évesek

Ebben az életkorban még a legegyszerűbb feladatok elvégzésére gondoljunk csak, mint például a játékok elpakolása, esetleg az ágy bevetése. Teregetésnél az ilyen korú kisgyerek segíthet adogatni, kirázni a ruhákat, vagy a takarításnál nedves ronggyal letörölni az alsó polcokat. Étkezésnél tegyük az asztalra a tányérokat, evőeszközöket, szalvétát, és tanítsuk meg neki, melyiket hova, melyik oldalra kell tenni. Az óvodában az önálló öltözködés tudományára is szükség lesz, ezt is gyakoroljuk vele.

4-5 évesek

Az ebben az életkorban lévő kisóvodás többnyire már önállóan öltözik, beveti az ágyát, megteríti az asztalt, és elpakol maga után. A kicsik szívesen segítenek a főzésben: a panírozást, a sütemények gyúrását, szaggatását nyugodt szívvel rájuk bízhatjuk. Segíthetnek szétválogatni a ruhákat mosáshoz, vagy összepárosítani a zoknikat. Ha megkérjük őket, ügyesen elpakolják a tiszta evőeszközöket, letörlik az asztalt, polcokat,sőt,  kis segítséggel rájuk bízhatjuk a házi kedvencek etetését is.

6-7 évesek

Az összes eddig felsorolt házimunka mellett már rábízhatjuk a fürdőszoba takarítás egyszerűbb fázisait is: például a mosdó áttörlését tisztítószerrel és szivaccsal, vagy a tükör tisztítását ablaktisztítóval. Önállóan is ki tudnak teregetni – feltéve, hogy nem ágyneműt mostunk, illetve hogy nem bánjuk, ha a ruhák nem derékszögben kerülnek fel a szárítóra. Összeválogathatják a hasonló színű mosnivaló ruhákat, vagy bepakolhatnak a mosogatógépbe – a kipakolást azonban nem szabad még rájuk bízni, hiszen még alacsonyak ahhoz, hogy elérjék a konyhaszekrényt.

8-9 évesek

Az eddigiek mellett új program lehet a porszívózás, illetve a szemét összeszedése és a szemetesek kiürítése a lakásban. Az ilyen korú gyerekeket a konyhai munkák során egyre inkább bevonhatjuk a főzésbe is, illetve egyszerűbb ételeket is megpróbálhatnak elkészíteni – egyelőre még csak a felügyeletünk mellett.

10-12 évesek

Ha a gyermek eddig is kivette a részét a házimunkából, akkor ebben az életkorban már magabiztosan mozog a konyhában, néhány egyszerűbb recepttel – palacsinta, rántotta, saláta, melegszendvics – önállóan is boldogul, és tisztában van a konyhai munkák veszélyeivel, illetve azok megelőzésével. Az ilyen korú gyerekek a napi takarítási munkákat önállóan is ügyesen elvégzik, nyugodtan rájuk bízhatjuk a porszívózást, felmosást is. Arra azért figyeljünk, hogy ne terheljük agyon a gyerekeket házimunkával, akkor sem, ha a nap munka mellett nekünk magunknak már nehezünkre esik a takarítás. Az önként vállat segítség szülőnek és gyermeknek is hasznos, ám a kötelező robot elkedvetleníti a gyerekeket – igyekezzünk megtalálni a megfelelő mértéket.

Ne siettessük!
A felsoroltak javaslatok, életkor szerinti ajánlások nem elvárások – hangsúlyozza Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget tanácsadója. Soha ne feledjük, hogy minden gyermek más, és még testvérek közt is nagy eltérések lehetnek fejlődésben. A lényeg a fokozatosság, hogy a házimunka elvégzése már kicsi kortól kezdődően részévé váljon a gyerek hétköznapjainak. A képességeik szerinti feladatok megoldásával, gyakorlásával a gyerekek sokat fejlődnek, növekszik felelősségérzetük. A megfelelő alapokra építve életük során a későbbiekben könnyebben boldogulnak a rájuk eső feladatok elvégzésével, a kötelességek ellátásával, legyen szó házimunkáról vagy iskolai feladatról.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.