Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért nem elég a napfény ereje?

Érdekességek2021. július 19.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A vitaminokra nemcsak télen, a vírusos megbetegedések ellen van szükségünk, hanem nyáron is. Ezek a természetes anyagok, nyomelemek biztosítják szervezetünk megfelelő működését, ifjabb korunkban pedig a fejlődést. A vitaminok két csoportba oszthatjuk: a zsírban oldódó (A, D, E,K), valamint a vízben oldódó (B-vitamin csoport, és C-vitamin) vitaminokra.  

Bár a mértéktartásra, mint minden más tápanyagnál, náluk is szükség van, attól még tény: testünk ezeket az anyagokat nem képes magától előállítani. Az anyagcsere-folyamatokhoz szükséges enzimekhez azonban nélkülözhetetlenek a vitaminok - így ha keveset fogyasztunk belőlük, az hiánybetegségekhez vezethet. 

Egy ilyen esszenciális nyomelem a D-vitamin, tudományos nevén kolekalciferol, amely a zsírban oldódó vitaminok típusába tartozik. A D-vitamin szerepe nemcsak fogaink, izomfunkcióink vagy csontozatunk egészségének fenntartásában jelentős: a sejtosztódásban is fontos funkciót tölt be. Több mint 200 gén működésére hat. Mindezek után beláthatjuk: tévhit, hogy elég a termelődéséhez, ha „kimegyünk egy kicsit a napra”, hiszen az újabb kutatások szerint még a tengerparti városok lakói is D-vitamin-hiányosak! A bőrrák ellen ugyanis értelemszerű, hogy fényvédőkkel védekezünk – szervezetünk azonban minden évszakban igényli a D-vitamint. De vajon honnan juttathatjuk be szervezetünkbe, ha biztosra akarunk menni? Mekkora egyáltalán az ajánlott napi mennyiség?

D-vitamin a napfényen túl – mennyi az annyi?

Mivel nagyon könnyű hiányállapotot kialakítani belőle, ezt a fontos nyomelemet érdemes minél több forrásból is pótolnunk. Ha természetes úton szeretnénk szervezetünkbe juttatni, akkor elsődlegesen ezt – a napi 10-30 perces napfürdőzés mellett –tejjel és tejtermékekkel, halfélékkel (tonhal, makréla, lazac, szardínia), tojássárgájával, májjal és shiitake gombával tehetjük meg. Ha azonban nincs lehetőségünk túl sokat szabad levegőn lenni, vagy az étrendünkbe valamiért kevesebb fér bele a felsorolt élelmiszerekből, menjünk biztosra: kezdjünk vitaminkúrába!

D vitamin tablettában! 

A D-vitamin ugyanis már tabletták formájában is elérhető – így könnyűszerrel biztosíthatjuk a naponta ajánlott beviteli értéket. Ez felnőtteknek szeptembertől áprilisig napi 1500-2000 NE(nemzetközi egység), szoptatós anyáknak ugyanennyi a teljes terhességük idején, túlsúlyosaknak (BMI testtömegindex szerinti túlsúly/elhízás) ennek a duplája, azaz 3000-4000 NE. Kisbabáknak, kisgyermekeknek cseppekben javasolt beadni (általában napi 1 cseppet) a javasolt értéket (kb. 500, max. 1000 NE), fiataloknak pedig egész évben naponta 400-1000 NE-nyi mennyiség az igényük. 

A gyermekeknek azért is kiemelten fontos a megfelelő napi D-vitamin adag, mert e nyomelem a kalcium beépülését is segíti a csontokba, így a csontszerkezet egészséges fejlődését is. Hiányában a gyerekeknél angolkór vagy csonttörések is kialakulhatnak! Ám a felnőttek is érdemes odafigyelniük a rendszeres bevitelre: a D-vitamin hiányával az autoimmun, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos kórképek vagy a cukorbetegség kockázata is nő.
 
Azoknak pedig, akik az ún. rizikócsoportba tartoznak a hiányt illetően, egész évben javasolt a fokozottabb bevitel (kismamák, szoptató anyák, idősek, csecsemők, krónikus daganatos vagy vérnyomásos betegek, életmódjuk miatt kevés napfényhez jutók). A szakemberek szerint azonban egy vitaminkúrát maximum egy hónapig lehet egyszerre folytatni – utána minimum 1-2 hét szünetet kell tartani, hogy elkerüljük a hozzászokást.

Amiknek a hatását növeli a D vitamin – és amiket a hiánya okoz

A D-vitamin számos egyéb tápanyag és nyomelem felszívódásához járul hozzá. Ilyen például a már fentebb is említett kalcium (mely a normál csontszerkezet mellett a vér egészségének fenntartásáért is felel), valamint a foszfor. Az immunrendszerbe kerülve aktiválja az ún. T-limfocita sejteket is, melyek szervezetünk legfőbb bástyái a kórokozókkal szemben.
 
A D-vitamin hiánya rengeteg problémáért, így többek között a puha koponyacsontokért, az elgörbült alsó végtagokért, vagyis az O-lábért, a fokozott csonttörési hajlamért, a sápadt bőrért a mozgáskoordináció fejlődésének vagy a fogzásnak a késéséért, valamint a gyakori légúti fertőzésekért felelős.

Vitaminpótlás: nyáron se hanyagoljuk el!

Legyen szó tehát a leghidegebb, szürke téli napokról vagy a forró nyári napsütésről, a D-vitamin pótlására mindig szükségünk van. Hiányát a vegetarianizmustól a várandósságig, vagy az állandósult éjszakai műszakig sok minden okozhatja; eredménye azonban sok esetben egy komoly betegség. Ezért a megelőzéshez mindenképp érdemes változatos, halakban vagy más, természetes D-vitaminokban gazdag étrendet kialakítanunk. Vagy ha más nem, vegyünk készen vitaminkészítmény formájában! A napfény ugyanis a nyári időszak nagyszerű ajándéka, ám korántsem mindenható.

Szervezetünknek pedig minden évszakban szüksége van a gondoskodásra – figyeljünk rá nyáron is!
 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Fertőzési veszélyek a vizeken

2025. szeptember 10.

Az édesvízi paraziták által okozott fertőzések úgy keletkeznek, hogy a fertőzött egyének széklete, vizelete belekerül az állóvízbe.

A féreg a bőrön keresztül jut a szervezetbe, fertőzött vízben való úszáskor, mezítlábbal mocsárban járás alkalmával, stb. Ezek okozzák a viszkető bőrgyulladást (az ún. úszók viszketése) és a kb. három hét múlva fellépő magas lázat. Afrikában és a trópusi országokban, sajnos, még a szálloda területén levő édesvízi fürdőhelyek sem mentesek a kórokozóktól, ezért inkább a szálloda medencéjében ajánlott a fürdés.

Nyári élelmiszerbiztonsági kisokos

2025. szeptember 10.


Akár otthon főzünk, akár a kertben grillezünk, tartsuk külön a nyers élelmiszereket és a készételeket! A nyers húsokhoz, zöldségekhez és készételekhez mindig használjunk külön vágódeszkát és kést, hogy elkerüljük a keresztszennyeződéseket.
Alaposan mossunk kezet ételkészítés előtt, közben és utána, valamint a nyers hússal, tojással való érintkezést követően.
A kánikulában az asztalon hagyott étel akár egy óra alatt is kockázatossá válhat. Célszerű kisebb adagokban tálalni és a hűtőből mindig frissen elővenni a következő adagot. 
Nyáron legyen nálunk jégakku és hűtőtáska, ha hűtést igénylő, romlandó élelmiszereket szállítunk.


Mit érdemes készíteni hőségben?

A meleg megváltoztathatja az étvágyunkat, így tervezzünk ennek megfelelően. A szezonális, friss alapanyagok használata különösen előnyös: friss zöldségekből és gyümölcsökből pár perc alatt hűsítő krémleveseket és turmixokat készíthetünk. A különböző saláták is kiváló megoldásnak bizonyulnak. Érdemes ilyenkor gyorsan, akár sütés nélkül is elkészíthető fogásokat választani. Figyeljünk arra, hogy az elkészült ételeket minél hamarabb lehűtsük és a hűtőbe tegyük. Kerüljük a tojásos, majonézes ételeket, a krémes süteményeket és a tejszínes önteteket, mivel ezek különösen gyorsan romlanak.

Hogyan pótoljuk a vegán étrendben a fehérjebevitelt?

2025. szeptember 09.

Egyre többen keresik a növényi alapú megoldásokat táplálkozásukban. Adódik azonban ilyenkor a kérdés, vajon hogyan biztosítható a megfelelő fehérje- és minden más bevitel vegán étrend mellett? Fehérjére ugyanis szükség van, ez nem is kérdés!

A fehérje fontos szerepet játszik szervezetünk energiaellátásában, mivel az aminosavak, melyek a fehérjék építőelemei, alapvető fontossággal bírnak a sejtek működésében, a szövetek regenerációjában a meglévő izomzat és kötőszövetek fenntartásában, valamint az izomépítésben. Ha megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét fogyasztunk, az segíthet fenntartani energiaszintünket is, mivel pedig lassabban emésztődnek, mint a szénhidrátok, hosszabb ideig biztosítanak teltségérzetet és jobban támogathatják a fogyást. 

Goda Gábor, vegyészmérnököt, a Toman Diet szakértőjét kérdeztük a növényi fehérjékről.

Miért jobb a növényi fehérje és mi hiányzik belőle?

„A növényi fehérjék esetében előnyként említhető a rost- és antioxidáns-tartalom, amelyek nemcsak a megfelelő emésztést támogatják, hanem hosszabb ideig tartó teltségérzetet is biztosíthatnak valamint az oxidatív stressz csökkentésében is közreműködhetnek. Bár gyakran hiányosak valamely esszenciális aminosavakban, megfelelő kombinációjukkal (például rizs-, borsó-, szója-, kender-, tömagfehérje) ez a hiány pótolható, így kiegyensúlyozott, egészséges étrend részeként ugyanolyan hatékonyak lehetnek a fogyásban. A növényi fehérjék alacsonyabb kalóriatartalma révén pedig a bevitt energiamennyiség is könnyebben kontrollálható.” – sorolja fel a növényi fehérjék előnyeit Goda Gábor.