Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért nem elég a napfény ereje?

Érdekességek2021. július 19.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A vitaminokra nemcsak télen, a vírusos megbetegedések ellen van szükségünk, hanem nyáron is. Ezek a természetes anyagok, nyomelemek biztosítják szervezetünk megfelelő működését, ifjabb korunkban pedig a fejlődést. A vitaminok két csoportba oszthatjuk: a zsírban oldódó (A, D, E,K), valamint a vízben oldódó (B-vitamin csoport, és C-vitamin) vitaminokra.  

Bár a mértéktartásra, mint minden más tápanyagnál, náluk is szükség van, attól még tény: testünk ezeket az anyagokat nem képes magától előállítani. Az anyagcsere-folyamatokhoz szükséges enzimekhez azonban nélkülözhetetlenek a vitaminok - így ha keveset fogyasztunk belőlük, az hiánybetegségekhez vezethet. 

Egy ilyen esszenciális nyomelem a D-vitamin, tudományos nevén kolekalciferol, amely a zsírban oldódó vitaminok típusába tartozik. A D-vitamin szerepe nemcsak fogaink, izomfunkcióink vagy csontozatunk egészségének fenntartásában jelentős: a sejtosztódásban is fontos funkciót tölt be. Több mint 200 gén működésére hat. Mindezek után beláthatjuk: tévhit, hogy elég a termelődéséhez, ha „kimegyünk egy kicsit a napra”, hiszen az újabb kutatások szerint még a tengerparti városok lakói is D-vitamin-hiányosak! A bőrrák ellen ugyanis értelemszerű, hogy fényvédőkkel védekezünk – szervezetünk azonban minden évszakban igényli a D-vitamint. De vajon honnan juttathatjuk be szervezetünkbe, ha biztosra akarunk menni? Mekkora egyáltalán az ajánlott napi mennyiség?

D-vitamin a napfényen túl – mennyi az annyi?

Mivel nagyon könnyű hiányállapotot kialakítani belőle, ezt a fontos nyomelemet érdemes minél több forrásból is pótolnunk. Ha természetes úton szeretnénk szervezetünkbe juttatni, akkor elsődlegesen ezt – a napi 10-30 perces napfürdőzés mellett –tejjel és tejtermékekkel, halfélékkel (tonhal, makréla, lazac, szardínia), tojássárgájával, májjal és shiitake gombával tehetjük meg. Ha azonban nincs lehetőségünk túl sokat szabad levegőn lenni, vagy az étrendünkbe valamiért kevesebb fér bele a felsorolt élelmiszerekből, menjünk biztosra: kezdjünk vitaminkúrába!

D vitamin tablettában! 

A D-vitamin ugyanis már tabletták formájában is elérhető – így könnyűszerrel biztosíthatjuk a naponta ajánlott beviteli értéket. Ez felnőtteknek szeptembertől áprilisig napi 1500-2000 NE(nemzetközi egység), szoptatós anyáknak ugyanennyi a teljes terhességük idején, túlsúlyosaknak (BMI testtömegindex szerinti túlsúly/elhízás) ennek a duplája, azaz 3000-4000 NE. Kisbabáknak, kisgyermekeknek cseppekben javasolt beadni (általában napi 1 cseppet) a javasolt értéket (kb. 500, max. 1000 NE), fiataloknak pedig egész évben naponta 400-1000 NE-nyi mennyiség az igényük. 

A gyermekeknek azért is kiemelten fontos a megfelelő napi D-vitamin adag, mert e nyomelem a kalcium beépülését is segíti a csontokba, így a csontszerkezet egészséges fejlődését is. Hiányában a gyerekeknél angolkór vagy csonttörések is kialakulhatnak! Ám a felnőttek is érdemes odafigyelniük a rendszeres bevitelre: a D-vitamin hiányával az autoimmun, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos kórképek vagy a cukorbetegség kockázata is nő.
 
Azoknak pedig, akik az ún. rizikócsoportba tartoznak a hiányt illetően, egész évben javasolt a fokozottabb bevitel (kismamák, szoptató anyák, idősek, csecsemők, krónikus daganatos vagy vérnyomásos betegek, életmódjuk miatt kevés napfényhez jutók). A szakemberek szerint azonban egy vitaminkúrát maximum egy hónapig lehet egyszerre folytatni – utána minimum 1-2 hét szünetet kell tartani, hogy elkerüljük a hozzászokást.

Amiknek a hatását növeli a D vitamin – és amiket a hiánya okoz

A D-vitamin számos egyéb tápanyag és nyomelem felszívódásához járul hozzá. Ilyen például a már fentebb is említett kalcium (mely a normál csontszerkezet mellett a vér egészségének fenntartásáért is felel), valamint a foszfor. Az immunrendszerbe kerülve aktiválja az ún. T-limfocita sejteket is, melyek szervezetünk legfőbb bástyái a kórokozókkal szemben.
 
A D-vitamin hiánya rengeteg problémáért, így többek között a puha koponyacsontokért, az elgörbült alsó végtagokért, vagyis az O-lábért, a fokozott csonttörési hajlamért, a sápadt bőrért a mozgáskoordináció fejlődésének vagy a fogzásnak a késéséért, valamint a gyakori légúti fertőzésekért felelős.

Vitaminpótlás: nyáron se hanyagoljuk el!

Legyen szó tehát a leghidegebb, szürke téli napokról vagy a forró nyári napsütésről, a D-vitamin pótlására mindig szükségünk van. Hiányát a vegetarianizmustól a várandósságig, vagy az állandósult éjszakai műszakig sok minden okozhatja; eredménye azonban sok esetben egy komoly betegség. Ezért a megelőzéshez mindenképp érdemes változatos, halakban vagy más, természetes D-vitaminokban gazdag étrendet kialakítanunk. Vagy ha más nem, vegyünk készen vitaminkészítmény formájában! A napfény ugyanis a nyári időszak nagyszerű ajándéka, ám korántsem mindenható.

Szervezetünknek pedig minden évszakban szüksége van a gondoskodásra – figyeljünk rá nyáron is!
 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)

Felfázás tiktok-módra?

2025. október 29.

Veszélyes „házi hackek”

Az utóbbi időben a közösségi médiában újra és újra felbukkannak a húgyúti fertőzésre ajánlott gyors „hackek”: szódabikarbónás víz, „csodacukor” D-mannóz, azonnali enyhülést ígérő narancssárga tabletta, otthoni tesztcsíkok. Ezek egy része legfeljebb tüneti mankó, más részük kifejezetten kockázatos – és egyik sem helyettesíti a szakszerű diagnózist és kezelést.

TikTok-trendek, fenntartásokkal


Szódabikarbóna „pH-visszaállításhoz”: a vizelet savasságának csökkentésére és a csípő, égő érzés enyhítésére javasolják a vízben oldott szódabikarbóna bevételét, ám ez nem bizonyított kezelési mód a húgyúti fertőzésre, nagyobb mennyiségben pedig veszélyes is lehet, súlyos mellékhatásokat okozhat, ezért nem ajánlott alkalmazni ilyen célra.
D-mannóz kapszula: a D-mannóz egy természetes cukormolekula, amely a vizelettel ürülve megakadályozza a baktériumok megtapadását a húgyutak falán, így segítve azok kiürülését a szervezetből. Egy friss kutatás kimutatta, hogy nem előzi meg a visszatérő fertőzéseket – ezért önmagában nem tekinthető megoldásnak.
Áfonyalé/-tabletta: a megfelelő PAC (proantocianidin)-tartalmú áfonyakészítmények megelőzésre jók lehetnek, de aktív fertőzés kezelésére nem. [1]
Phenazopyridine (másnéven „AZO”): olyan gyógyszer, amely a vesén keresztül a vizelettel kiválasztva helyi fájdalomcsillapító hatást fejt ki a húgyutakra. Bár csökkentheti a csípő-égő érzést a húgyutak nyálkahártyáján, csak tüneti szer, a fertőzést nem gyógyítja.
Otthoni tesztcsík: segíthet eligazodni, de korlátai miatt nem válthatja ki az orvosi diagnózist és a szükséges laborvizsgálatot.

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát.