Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért nem múlik a fejfájásom? Ételintolerancia is okozhatja?

Érdekességek2026. február 02.

Egyre ismertebbek a különböző ételintoleranciák. Az általuk okozott szerteágazó tünetektől – gyomor-és bélrendszeri panaszok, bőr- és idegrendszeri tünetek - sokan szenvednek, a felnőttek 15-30 százaléka érzékeny valamilyen ételre. Ilyenkor diétázni kezdenek, rendszerint a leggyakrabban problémákat okozó összetevőket: glutént, tejet és cukrot hagyják el, ám sok esetben a tüneteik idővel mégsem javulnak. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa szerint ilyen a kevésbé ismert, alacsony-hisztamintartalmú étrend is segíthet.

Fejfájással gasztroenterológushoz?

A tartós fejfájás oka lehet neurológiai, hormonális probléma, de okozhatja ízületi elváltozás, vagy a váll-nyaki területen elhelyezkedő izmok merevsége, sőt a stressz is. A nemzetközi szakirodalmi adatok azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy gyakrabban szenvednek fejfájástól azok, akiknek emésztőszervi panaszaik is vannak. Ilyen esetben tehát mindenképp érdemes arra is gondolni, hogy a fejfájás hátterében valamilyen gyomor- és bélrendszeri probléma áll.


Betegségek a fejfájással járó gyomor-bélrendszeri tünetek hátterében

A betegek tehát nem ok nélkül vélik úgy, hogy az elhúzódó fejfájásukon az étkezési szokásaik megváltoztatásával is segíthetnek. Nem mindegy azonban, hogy milyen betegség áll a fejfájás hátterében, ezek ugyanis eltérő diétát igényelnek. Ha valakinél a fejfájás mellett hasi panaszok – fájdalom, puffadás, hasmenés - is jelen vannak, akkor ezt okozhatja például cöliákia (lisztérzékenység), irritábilisbél-szindróma, Crohn-betegség és hisztaminintolerancia is. Ezek a betegségek eltérő diétát igényelnek, tehát a kiváltó októl függően valakinél a gluténmentes, alacsony FOODMAP (rövidláncú szénhidrátok és bizonyos cukrok kerülése) vagy az alacsony-hisztamin tartalmú étrend fogja meghozni a várt javulást.

Ne a diéta legyen az első lépés!

A különböző betegségek tehát eltérő kezelést igényelnek és habár a felsorolt kórképek mindegyikénél kiemelten fontos a diéta a tünetmentesség eléréséhez, dr. Sárdi Krisztina senkinek sem tanácsolja, hogy diagnózis nélkül kezdjen étrendi változtatásokat bevezetni. Ha valaki hónapok óta gluténmentesen étkezik, de a panaszai mégsem múlnak, akkor álnegatív eredményt kaphatunk, mivel a szervezetében ez idő alatt már lecsökkent a cöliákiát mutató ellenanyag termelése. Diagnózis nélkül diétát kezdeni azonban nem csak emiatt nem javasolt. Ezek az étrendek teljesen eltérőek, az egyikben csak a glutént nem lehet fogyasztani, a low FODMAP esetében a glutén mellett kerülendők a ma népszerű édesítőszerek, a cukoralkoholok is, és csak laktózmentes, vagy növényi tejtermékek fogyaszthatók. Javulást pedig csak abban az esetben fogunk tapasztalni, ha pontosan tartjuk a diétát.

Amikor az alacsony-hisztamintartalmú étrend segít

Alacsony-hisztamintartalmú étrend esetén meg kell tanulnunk, hogy milyen ételek tartalmaznak nagy mennyiségben hisztamint és azokat kell elkerülnünk. Gyanúra ad okot, ha a töltött káposztától kipirul az arcunk, a diós süteménytől, csokoládétól, érlelt sajtoktól fáj a fejünk, kávé, bor vagy pezsgő után orrfolyás, bőrviszketés lép fel. A felsorolt tüneteket hisztamin intolerancia okozhatja, mely kilégzéses teszttel vizsgálható és alacsony-hisztamintartalmú étrenddel kezelhető. Szükség esetén enzimpótlásra - DAO-enzim - is van lehetőség, tabletta formájában. A diéta hatására egy hónap alatt észrevehető javulás szokott bekövetkezni. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.