Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért szaladnak az évek?

Érdekességek2017. november 25.

Gondolkodtál már azon, vajon miért repülnek úgy az évek? Mi lehet az oka annak, hogy egy bizonyos kor után úgy telik el tíz év, mintha csak egy lett volna? Miért van az, hogy a gyermekkor ezzel szemben hosszúnak tűnik? Hogyan lehet, hogy akkoriban úgy érezzük, mintha a felnőtté válás ideje sosem érkezne el? Vajon mi okozza ezt a fajta kettősséget? Mi köze az időészlelésnek, és az emlékezet működésének egymáshoz? Hogyan befolyásolhatja az aktuális életvezetésünk az idő folyását? Az alábbiakban ezekre keressük a választ.  

 

Elsőként le kell szögeznünk, hogy az időészlelés bizony szubjektív. Egységnyi időt gyorsabban múlónak érzünk, ha számunkra kedves tevékenységgel, vagy személy társaságában töltjük, míg szinte vánszorgónak tetszik, amikor kellemetlen élményeket élünk át. Az időészlelésünk aktuális alakulására tehát befolyással vannak a gondolataink, az érzéseink, azt azonban kevesebben tudják, hogy a lelki folyamataink a múltbéli események előhívása során is kifejtik a hatásukat.

Egy gyermek számára a világ érdekes, felfedezésre váró hely, melyben még minden csupa újdonság és izgalom. Kevesebb a tudása a világról, mint egy felnőttnek, ezért nem állnak rendelkezésére azok a sémák, melyek lehetővé teszik, hogy gyorsan feldolgozza, osztályozza, és rendszerezze az információkat. Ezeket idővel a tapasztalás révén alakítja majd ki. 
Miután a sémák kialakultak, az egyén képessé válik felismerni a hasonlóságokat, az ismétlődéseket, a rutinszerű mintázatait a történéseknek, és viselkedésnek, így a világ megszűnik folyamatosan változni körülötte. Ez egyrészről növeli a biztonságérzetét, másrészről unalmassá teheti a számára az ismerős információk sorát.


Az emlékezet úgy működik, hogy az egymáshoz hasonló történéseket tömbösíti, így téve könnyebbé az információ kezelését, csakhogy ennek a folyamatnak a során az idő „összeugrik”, megrövidül az emlékezetünkben.

Az izgalmas pillanatok a jelenben gyorsan lezajlónak tűnnek, míg az ismerős, rutinszerű történések soha véget nem érően elnyúlnak. 

Ha ugyanezeket az eseményeket később szeretnénk felidézni, akkor az emlékezet épp az ellenkező hatást kiváltva fog működni: az izgalmas pillanatokat különálló egységként kezelve több és hosszabb élményanyag benyomását keltve hívja elő a szükséges emlékképeket, míg az ismerős információkat összekapcsolva egy egységként jeleníti meg a hasonló történéseket, mintha azokat egy időben éltük volna meg.

Mindannyian megtapasztaltuk már, milyen nehéz különbséget tenni a szürke hétköznapok között, ha nem történik semmi, ami megtöri a monotonitásukat. Mivel hasonló mederben folynak a napok, a memóriánk tömbökké szervezve kezdi kezelni őket, így felidézéskor nehezen tesz különbséget az egyes időegységek között. Ezért történhet, hogy a hasonló munkakörben töltött hosszú éveket – ha felidézzük – alig néhány évnek érezzük csupán, míg egy mozgalmas hétvége esetén tűnhet úgy mintha egy egész hónap telt volna el a péntek délután, és a hétfő reggel között.

A titok tehát a változatosságban rejlik. Minél színesebben, változatosabban, élményszerűbben éljük meg a jelent, annál kevésbé tudja az emlékezetünk egymáshoz hasonló tömbökbe szervezni ezeket az információkat, így előhívásnál hosszabbnak fog tűnni az idő, mely alatt átéltük őket.

Ha képesek vagyunk mozgalmasan megélni a jelent, akkor azzal a saját életünket nyújtjuk meg – legalábbis emlékezeti szinten. Érdemes tehát minél több színes és változatos programot választva engedni, hogy az újdonság erejével ható történések magukkal ragadjanak. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy később esetleg azt érezzük, az évek egyszerűen elszaladtak mellettünk. 


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Depressziós? Lehet, hogy a hormonjai a hibásak!

2024. április 16.



A depresszió népbetegségnek számít, azok is letargikus hangulatba kerülhetnek, akik alapból nem hajlamosak rá. Ha a nyomott hangulat nem múlik, érdemes pár hormon szintjét ellenőriztetni, mivel endokrinológiai problémák is okozhatják a panaszt. Dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont holisztikus szemléletű endokrinológus főorvosa a következő vizsgálatokat javasolja.

Pajzsmirigy funkciók: TSH, T3, T4

A pajzsmirigy alulműködés egy olyan hormonzavar, mely igencsak befolyásolja az ember hangulatát. Ennek oka egyrészt az, hogy hiányzó pajzsmirigy hormonok hatással vannak a nemi hormonok szintjére, az anyagcsere folyamatok lelassulnak, másrészt a probléma gyakran súlyfelesleget eredményez, mely szintén rontja az illető közérzetét. Hogy kiderüljön, fennáll-e valakinél pajzsmirigy alulműködés, laborvizsgálat keretein belül ellenőriztetni kell a TSH, T3 és a T4 szinteket. 

A pajzsmirigy alulműködés további tünetei: menstruációs zavarok, meddőség/vetélés, csökkent hidegtűrés, száraz bőr, hajhullás, fáradság, koncentrációs zavarok, túlsúly. Kezelése gyógyszeres terápiával történik.

OGTT: inzulin, vércukor

A cukorbetegség és az azt megelőző inzulinrezisztencia a pajzsmirigy alulműködéshez hasonlóan gyakran okoz depressziót, általános levertséget a hormonális eltolódások miatt. Az IR ráadásul sokszor PCOS-sel jár együtt, ami olyan tüneteket is produkál, melyek hatással vannak az érinettek mindennapjaira (túlsúly, pattanásos, zsíros bőr, fokozott szőrösödés, meddőség), ami csak tovább fokozza a negatív érzéseket. 

A diagnózishoz OGTT-re van szükség, melynek során a 0, 60 és a 120 perces inzulin és glükóz értékeket ellenőrzik. Az állapot személyre szabott diétával, rendszeres testmozgással és ha kell, gyógyszeres terápiával kezelhető. 

7 gyakori tévhit a magas vérnyomásról

2024. április 16.



A magas vérnyomás olyan elterjedt betegség, hogy alig van ma család, ahol lenne valakinek magas vérnyomása – kezelt vagy kezeletlen. A WHO becslése szerint világszerte több, mint 1,1 milliárd ember számít magasvérnyomás betegnek, mégis még mindig sok tévhit kering a köztudatban. Ezeket tisztázta dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa. 

Számoljunk le a magas vérnyomásra vonatkozó tévhitekkel!


A magas vérnyomás olyan gyakori, hogy nem kell komolyan venni
Fontos tudni róla, hogy a magas vérnyomás kezelés nélkül számos betegség kockázatát növeli, így például a szívinfarktusét, a stroke-ét, a vesebetegségét, a szívelégtelenségét, a látásvesztését, a merevedési zavarét, a perifériás szívbetegségét. A magas vérnyomás ugyanis számos módon rombol. Például a megnövekedett artériás nyomás egyre merevebbé teszi az ereket, ami csökkenti a szívbe áramló vér és oxigén mennyiségét, végső soron tehát károsítja a szívet. A magas vérnyomás ugyanilyen mechanizmusok által károsítja a többi szervet is. 
A magas vérnyomás öröklődik a családomban, nem tehetek semmit
A magasvérnyomás betegségnek valóban van genetikai összetevője, ugyanakkor azoknak sem elkerülhetetlen, akiknek a családjában jelen van. Az életmód tényezők – mint a szívbarát étrend, a rendszeres mozgás, az egészséges BMI, a dohányzás elhagyása, az alacsony só- és alkoholfogyasztás-, akkor is képesek csökkenteni a vérnyomást, ha a genetikai rizikó nagyobb. Azt is erős bizonyítékok támasztják alá, hogy a fentiekkel összefüggésben az egészséges életmód redukálni képes az infarktus, a stroke és más szív-érrendszeri betegségek kockázatát.
A magas vérnyomás a kor előrehaladtával elkerülhetetlen
Le kell szögezni, hogy a magas vérnyomás nem része a természetes öregedésnek. Bár maga a betegség gyakoribb az idősebbek közt (60 év felett például közel 63% a magasvérnyomás betegek aránya), de a középkorúakat és a fiatalabbak is érinti. Ugyanakkor az életmódváltoztatás idősebb korban is képes lejjebb vinni az értékeket. 
Észrevenném a tüneteket, ha magas vérnyomásom lenne
A tévhitekkel ellentétben a magas vérnyomásnak nincsenek tünetei, kizárólag vérnyomásméréssel lehet megbizonyosodni a vérnyomásértékekről. (Ezért is terjedt el a csendes gyilkos megnevezés.) A kipirosodás, a fejfájás, a fülzúgás, a rosszullét jellemzően csak súlyos hipertenziós krízisben fordulnak elő. Ha ehhez orrvérzés, látás- és /vagy beszédzavar, hányás is társul, orvost kell hívni!
Ha nem használok asztali sót, nem kell aggódnom a sóbevitel miatt
A WHO ajánlása szerint 5 gramm alatti sómennyiség tekinthető a maximumnak, amivel fenntartható az egészséges vérnyomás. Hozzáteszik, hogy közel 2,3 millió haláleset lenne megelőzhető világszerte csak a sóbevitel csökkentésével. A rossz hír viszont, hogy nem csak az asztali sózás a felelős a sóbevitelért, ugyanis rengeteg élelmiszer tartalmazhat sokszor nagy mennyiségű sót. Érdemes tehát elolvasni az összetevők listáját többek közt a kenyérféléknél, a kész pizzáknál a szendvicseknél, a felvágottaknál, a zacskós leveseknél, a rágcsálnivalóknál, a sajtoknál. Nagy vonalakban igaz, hogy minél inkább feldolgozott egy élelmiszer, annál több sót tartalmaz. Azzal a tévhittel is érdemes leszámolni, hogy a tengeri só vagy más „különleges” sók egészségesebbek, ugyanis ezek kémiailag ugyanolyanok, mint az asztali só. 
Amikor a magas vérnyomás gyógyszer lejjebb vitte a vérnyomást, abba lehet hagyni
– Tudni kell, hogy a magasvérnyomás betegség nem gyógyítható, de komplex szemlélettel jól kezelhető. A gyógyszerek szedésekor sokan tapasztalhatják, hogy a vérnyomásuk viszonylag gyorsan normalizálódik. Mivel azonban a magas vérnyomás a legtöbb esetben egy élethosszig tartó állapot, a rendelt gyógyszereket nem lehet orvosi engedély nélkül elhagyni vagy csökkenteni. Ugyanakkor a kezelőorvos elrendelhet csökkentést vagy szerváltást, ha a normál értékek egy évnél hosszabb ideje nem változnak, bár a teljes gyógyszermentesség nagyon ritka. Az egészséges életmódot azonban minden esetben ajánlatos fenntartani – hangsúlyozza dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa. 
A magas vérnyomás a férfiak betegsége
Való igaz, hogy 45 éves korig a férfiaknak nagyobb esélye van a magasvérnyomás betegségre, de 45-67 éves kor közt ez a kockázat mindkét nemet közel ugyanannyira érinti, majd egy kissé a nők felé billen a mérleg. Vagyis senki sem tekintheti magát „védettnek” ebből a szempontból, ezért mind az ellenőrzés, mind az életmód-, mind az esetleg szükséges gyógyszeres kezelés fontos lehet!

Ólom a szembe, viasz az arcra, avagy a halálos csábítás titkai

2024. április 15.

Amióta világ a világ, a nők (és időnként a férfiak is) festik, szépítik magukat. Minden kornak megvolt a maga szépségideálja, minden népnek megvolt a saját tipikus díszítési eljárása, szokása. És ez nem mindig volt veszélytelen...  

A japán hölgyek rizsporral, európai társaik liszttel fehérítették arcukat, szemfestékek pedig az ólomtól kezdve a szénen át a koromig minden elképzelhető, és elképzelhetetlen dologból készültek. A nők felhasználták, amit csak lehetett: gyümölcsöket, virágokat, ásványokat, állati zsiradékot, kormot, vért.

Katalin cárnő nyers májból, zsírból és vérből álló pakolást használt, a gésák pedig viasszal kezelik arcukat, hogy sima réteget kapjanak a rizspor felviteléhez.

A római nők békabélből készített élénk kék szemfestéket használtak, az ázsiai hölgyek piros tust. A bőrt ólom és higany keverékével fehérítették. Nem baj, ha halálos méreg, a csábítás érdekében soha nem riadtak vissza semmitől a tetszeni vágyó asszonyok.

Még a szigorú középkorban is festették magukat a nők, igaz, csak a léhább fajta, bordélyban dolgozó.

Nem úgy a rokokó dámái, akik szépségtapaszokkal ragasztgatták tele arcukat, és még a parókájukra is púdert szórtak – talán a rossz szagok ellen, hiszen fürdeni akkoriban nem volt divat.

A sminkelés oly ősi szükséglete az embereknek, hogy már a legrégebbi ismert törvénykönyv, Hammurapi oszlopa is foglalkozik vele. Eszerint a kihívó, színes festésért nyilvános korbácsolás járt...