Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért unják meg hamar a gyerekek a játékokat?

Érdekességek2018. szeptember 14.

A játék a kreativitás, az alkotó fantázia kialakulásához és gyakorlásához is nagyon fontos, szülőként azonban sokszor éppen ezek ellen dolgozunk –  még ha a legjobb szándékkal is tesszük.

Egy kisautó a nagyitól, mert ma benézett hozzánk. Egy építőjáték a nagynénitől, mert „ügyes voltál a doktor néninél”. Egy újabb darab a kedvenc mesefigurádból, mert annyira kérted (bár csak a főzés miatt ugrottunk be a boltba néhány apróságért). Most pedig jó lenne egy sárga autó, mert a Bencének is olyan van? Kacatok koraként is definiálják a napjainkban gyakori jelenséget: a gyerekszoba polcai roskadoznak, ám a gyerekek hamar ráunnak a játékokra, miközben a reklámokban máris felbukkan egy újabb – vélhetően tiszavirág életű – legújabb kedvenc. Folyamatosan selejtezünk, de játékból mintha mégis egyre több lenne, és a gyerekszoba mindig zsúfolásig tele. Hogyan változtassunk ezen?

A kevesebb több

A sok játék egyszerűen túlterheli a gyerek érzékelő képességét, a túl sok inger, választási lehetőség épp ellenkező hatást fejt ki, mint szeretnénk: a gyerekek nyűgössé, türelmetlenné, síróssá válhatnak, a rengeteg játék mellett is unatkoznak. A bőség zavarában nem tudják átadni magukat a felfedezés örömének, nem tudják kihasználni a játékokban rejlő lehetőségeket. Az elmélyülés, a játékba való belefeledkezés gyakran elmarad, a gyermek nem tudja mozgósítani saját belső világát, így a játékidő gyakran nem az elmélyült, önfeledt kikapcsolódás ideje lesz, hanem a játékgarmada frusztrált pakolgatásával telik.

Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője szerint a mennyiség helyett inkább a minőséget érdemes előtérbe helyezni, ha játékvásárlás előtt állunk. Nem egyszerűen csak azért lesz minőségi, mert jól bírja a strapát, hanem azért, mert hosszú távon is játéklehetőséget biztosít a gyerek számára: nem válik unalmassá, mert jól variálható…


Szabad, kreatív játék

A mai játékokat gyakran annyira behatárolt felhasználási célra tervezik, hogy gyerek legyen a talpán, aki ettől az erős sugalmazástól el bír szakadni, és képes kreatív módon játszani az egyoldalúan használható eszközökkel. Nyilván a szülő így egyre több játékot fog megvásárolni, ha azt szeretné, hogy a gyerek változatosan tudjon játszani, ám ezzel visszaértünk a túl sok játék és túl sok inger problémájához.

Sokszor azonban a szülők maguk rontják le egy játék élvezeti értékét. Még ha van is egy jól variálható darab, gyakran még sincs a gyermeknek esélye szabadon alkotni. Konkrét példa, amikor azt látjuk, hogy az építőjátékból megépíthető formát – autót, repülőt, robotot – a gyerek az útmutató szerint összerakja, majd az alkotás a vitrinbe vagy a polcra kerül kiállításra, mondván a játék betöltötte funkcióját, nincs tovább dolgunk vele. Pedig lenne. Újat alkotni, az elemeket szétszedni és a gyerek fantáziájára bízva valami egészen mást építeni.

Mi legyen a játékokkal?

Ha úgy érezzük, hogy a gyerekszoba inkább játékbolthoz hasonlít, a kicsi a bőség zavarában nem tud mit kezdeni, akkor a legjobb választás, ha együtt leülünk és átválogatjuk a játékokat. Sokszor egy-egy játék több darabban, a szoba különböző pontjairól kerül elő, ami egészben újra érdekessé válik a számára. Találni fogunk olyan játékokat is, amelyekből már „kinőtt”, és azért hanyagolja őket. Ezeket tegyük külön kosárba, vagy – ha a gyermek érzelmileg nem kötődik hozzá – ajándékozzuk vagy adjuk el. Ha a pakolás végén még mindig túl sok a játék, akkor egy részét bedobozolhatjuk, majd bizonyos idő múlva újra elővehetjük. Így az újdonság varázsa miatt a régi játékok is jó szórakozást biztosítanak.

A játékmennyiség további túlzott mértékű növekedése ellen mindig beszéljük meg a rokonokkal, ismerősökkel is, hogy „csak úgy”, vagy ünnepekre milyen ajándékot kapjanak a gyerekek. Jó választás, ha van például egy építőjáték, játékvonatszett, játékkonyha, akkor ezekhez újabb kiegészítőt vásárolnak. Így nem valami teljesen – olykor bizony felesleges – darabbal nő a játékok száma, hanem a gyakran használt, kedvelt és a gyerekek figyelmét hosszabb időre is lekötő játékok lesznek még  variálhatóbbá ( például egy új kisvonattal, sorompóval, játékgyümölccsel, egyéb kiegészítővel).

A gyerekek gyakran azért unnak rá egy játékra, mert az nem az életkoruknak megfelelő. Az sem biztos, hogy az épp aktuális tévéreklámos játék a legjobb választás. Ha bizonytalanok vagyunk, kérjük ki a szaküzletekben hozzáértő eladó tanácsát!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.