Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért vagyok már megint náthás?

Érdekességek2019. november 03.

Ősztől tavaszig mintha állandóan náthás tünetei lennének, úgy érzi, ki sem gyógyult az egyik megfázásból, máris itt a másik? Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa elmondott néhány lehetséges kiváltó okot, amely meghúzódhat a gyakori megbetegedések hátterében.

Fotó: 123rf.comKeveset alszom?

Egy korábbi, a Sleep tudományos folyóiratban közölt kutatás is alátámasztotta, hogy a kevés alvásnak egészségünk látja kárát. A 164 felnőtt bevonásával zajlott vizsgálatból kiderült, hogy napi hat óra alvás mellett a 18 és 55 év közötti résztvevők gyakrabban lettek náthásak, mint azok, akik napi hét órát töltöttek pihenéssel. A kockázat az alvásidő csökkenésével egyenes arányban nő. A hat órát alvók 4.2-szer, az öt órát alvók 4.5-szer gyakrabban betegedtek meg. 

„Az elegendő alvásidő mellett az alvás minőségére is fontos ügyelni. Hiába alszik valaki hét órát, ha közben többször felébred, nem lesz kipihent. Ha rendszeresen fáradtan, fejfájással, kiszáradt torokkal ébred reggel, előfordulhat, hogy horkol vagy alvási apnoéban szenved. Ezt fontos kivizsgáltatni és kezeltetni, mert szövődményként a gyakoribb megfázások mellett más, krónikus betegségek is jelentkezhetnek.”

Nem figyelek a hidratálásra?

Ha kevés folyadékot fogyasztunk napközben, az az egész szervezetünkre hatással van. A kontaktlencsét viselőknek például a szemük is könnyebben kiszárad, de a bőr rugalmassága is tükrözi, hogy ittunk eleget a nap folyamán. Az orrnyálkahártya is jelzi, ha kevés folyadékot fogyasztunk: könnyebben kiszárad. Ha emellett még a lakás levegője is száraz, akkor a helyzet tovább romlik. Megfelelő nedvesség hiányában az orrnyálkahártya nem tudja ellátni védő funkcióját, sérülékenyebbé válik, mi pedig gyakrabban leszünk emiatt betegek. Ezt elkerülendő igyunk eleget és párásítsunk, ha száraz a belső levegő.


Reflux betegségem van?

A gyomorégés, a szegycsont körüli területen jelentkező égő érzés a reflux tipikus tünete, ám kevesen tudják, hogy a betegség légúti tüneteket is okozhat. A gyomorsav eljuthat egészen a garatig, az érzékeny nyálkahártyát ezen a területen is irritálja. Jellegzetes tünet, ha reggel torokfájással ébredünk, de akár krónikus orrmelléküreg-gyulladást is előidézhet.

Fotó: 123rf.com

Alacsony a D-vitamin szintem?

A vas, cink és C-vitamin mellett a D-vitamin támogatja az immunrendszert a légúti betegségek megelőzésében. A D-vitamin ajánlott napi mennyisége 18 év alattiak számára 1000NE, 18 év felett 2000NE. Vérvizsgálattal lehetőség van pontosan meghatározni a személyre szabott dózist, melynek kezdő adagja – hiányállapot esetén – lehet ennél magasabb is.

Fel nem ismert allergiám van?

A lakáson belüli allergének ezekben a hónapokban okoznak tüneteket. Háziállatok szőre, poratka a leggyakoribb kiváltó ok, de gyakori náthás légúti tünetekért a penészgomba is felelős lehet.

„A fel nem ismert allergia egyrészt összekeverhető a náthás tünetekkel. Ha a tüsszögés, orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás heteken át nem múlik, érdemes ezt a lehetőséget is vizsgálni. Másrészt a kezeletlen allergia állandó gyulladásban tartja az orrnyálkahártyát, ami miatt még fogékonyabbá válunk a fertőzésekre. Ilyen esetben az allergia kezelésével csökkenteni lehet a légút betegségek gyakoriságát is.”


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.