Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Miért vagyok már megint náthás?

Érdekességek2019. november 03.

Ősztől tavaszig mintha állandóan náthás tünetei lennének, úgy érzi, ki sem gyógyult az egyik megfázásból, máris itt a másik? Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa elmondott néhány lehetséges kiváltó okot, amely meghúzódhat a gyakori megbetegedések hátterében.

Fotó: 123rf.comKeveset alszom?

Egy korábbi, a Sleep tudományos folyóiratban közölt kutatás is alátámasztotta, hogy a kevés alvásnak egészségünk látja kárát. A 164 felnőtt bevonásával zajlott vizsgálatból kiderült, hogy napi hat óra alvás mellett a 18 és 55 év közötti résztvevők gyakrabban lettek náthásak, mint azok, akik napi hét órát töltöttek pihenéssel. A kockázat az alvásidő csökkenésével egyenes arányban nő. A hat órát alvók 4.2-szer, az öt órát alvók 4.5-szer gyakrabban betegedtek meg. 

„Az elegendő alvásidő mellett az alvás minőségére is fontos ügyelni. Hiába alszik valaki hét órát, ha közben többször felébred, nem lesz kipihent. Ha rendszeresen fáradtan, fejfájással, kiszáradt torokkal ébred reggel, előfordulhat, hogy horkol vagy alvási apnoéban szenved. Ezt fontos kivizsgáltatni és kezeltetni, mert szövődményként a gyakoribb megfázások mellett más, krónikus betegségek is jelentkezhetnek.”

Nem figyelek a hidratálásra?

Ha kevés folyadékot fogyasztunk napközben, az az egész szervezetünkre hatással van. A kontaktlencsét viselőknek például a szemük is könnyebben kiszárad, de a bőr rugalmassága is tükrözi, hogy ittunk eleget a nap folyamán. Az orrnyálkahártya is jelzi, ha kevés folyadékot fogyasztunk: könnyebben kiszárad. Ha emellett még a lakás levegője is száraz, akkor a helyzet tovább romlik. Megfelelő nedvesség hiányában az orrnyálkahártya nem tudja ellátni védő funkcióját, sérülékenyebbé válik, mi pedig gyakrabban leszünk emiatt betegek. Ezt elkerülendő igyunk eleget és párásítsunk, ha száraz a belső levegő.


Reflux betegségem van?

A gyomorégés, a szegycsont körüli területen jelentkező égő érzés a reflux tipikus tünete, ám kevesen tudják, hogy a betegség légúti tüneteket is okozhat. A gyomorsav eljuthat egészen a garatig, az érzékeny nyálkahártyát ezen a területen is irritálja. Jellegzetes tünet, ha reggel torokfájással ébredünk, de akár krónikus orrmelléküreg-gyulladást is előidézhet.

Fotó: 123rf.com

Alacsony a D-vitamin szintem?

A vas, cink és C-vitamin mellett a D-vitamin támogatja az immunrendszert a légúti betegségek megelőzésében. A D-vitamin ajánlott napi mennyisége 18 év alattiak számára 1000NE, 18 év felett 2000NE. Vérvizsgálattal lehetőség van pontosan meghatározni a személyre szabott dózist, melynek kezdő adagja – hiányállapot esetén – lehet ennél magasabb is.

Fel nem ismert allergiám van?

A lakáson belüli allergének ezekben a hónapokban okoznak tüneteket. Háziállatok szőre, poratka a leggyakoribb kiváltó ok, de gyakori náthás légúti tünetekért a penészgomba is felelős lehet.

„A fel nem ismert allergia egyrészt összekeverhető a náthás tünetekkel. Ha a tüsszögés, orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás heteken át nem múlik, érdemes ezt a lehetőséget is vizsgálni. Másrészt a kezeletlen allergia állandó gyulladásban tartja az orrnyálkahártyát, ami miatt még fogékonyabbá válunk a fertőzésekre. Ilyen esetben az allergia kezelésével csökkenteni lehet a légút betegségek gyakoriságát is.”


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Tudományosan is igazolt a természetes gyógyító: újra hódít az árnika

2025. december 12.

Újra reflektorfénybe került a népi gyógyászat régóta ismert, talán legsokoldalúbb gyógynövénye. Friss kutatások is bizonyítják, az Arnica montana hatékony gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és sebgyógyító hatását. Ősszel, a túrák, sportesemények és aktív hétvégék idején ez a természet egyik legerősebb regenerálója lehet.

Friss tudományos vizsgálatok szerint az árnika kivonatai képesek csökkenteni a gyulladást és a fájdalmat az immunválasz szabályozásán keresztül, míg gél formában alkalmazva gyorsítják a sebgyógyulást és mérséklik a duzzanatot. Ezzel a népi gyógyászatban régóta ismert „csodaszert” a modern kutatások is igazolják, és az ősz egyik alapgyógyítójává teszik.

Ez a hegyvidéki sárga virág 2000 méter feletti magasságban terem, és nyáron kézzel gyűjtik. Rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, ezért minden cseppje igazi kincs.

Az árnika külsőleg alkalmazva gél formájában enyhíti a húzódásokat, izomfájdalmakat és gyulladásokat. Sportorvoslásban, masszázsterápiában, de plasztikai beavatkozások után is előszeretettel használják: csökkenti a véraláfutásokat, duzzanatot és fájdalmat, és elősegíti a gyorsabb regenerációt.

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.