Miért vált olyan fontossá manapság az energiahatékonyság szerepe?
Érdekességek2023. november 02.
Az energiahatékonyság a modern világ kihívásainak köszönhetően kulcsfontosságúvá vált a 21. században. Nem kizárólag az államok és a multinacionális vállalatok számára fontos, egyéni szinten is elkezdtünk odafigyelni rá. A klímaváltozás elleni harc egyik legjelentősebb eszköze, érdemes tehát alaposabban megismerkedni vele, és megtudni, miért is válik egyre sürgetőbbé az energiatakarékosság kérdése.
Mi is az az energiahatékonyság?
Az energiahatékonyságról szóló törvény (mely a vonatkozó Európai Uniós Irányelvet vette alapul) így határozza meg a fogalmat: „a teljesítményben, a szolgáltatásban, a termékben vagy az energiában kifejezett eredmény és a befektetett energia hányadosa”. Ez nemzetgazdasági szinten azt mutatja meg, hogy egységnyi mennyiségű energiával mekkora mértékű nemzeti össztermék jött létre, vállalkozási szinten pedig azt, hogy egységnyi mennyiségű energiával mekkora mértékű haszonra tesz szert a vállalkozás.
Köznapi nyelven energiahatékonyságról beszélünk, ha egy feladat elvégzéséhez kevesebb energiát használunk fel, az elért eredmény azonban ugyanaz marad, vagy amikor nagyobb energiamennyiséget vagyunk képesek előállítani ugyanakkora energiaforrásból.
Miért vált ez fontossá a 21. században?
Az energiahatékonyság jelentősége sok szempontból megnőtt az utóbbi évtizedekben, az alábbiakban csak a legfontosabbakat emeljük ki.
Környezetvédelem
A globális felmelegedés, illetve az éghajlatváltozás kihívásaira tekintettel kijelenthető, hogy az energiahatékonyság a környezetvédelem egyik legalapvetőbb eszköze. A nem megújuló erőforrásokat, mint például a szén, bányászat útján hozzák a felszínre. Egy új bánya megnyitása jelentős környezetkárosítással jár, hiszen a közelében kiirtják a természetes növényzetet, eltüntetve az állatok élőhelyét. A kőolajhoz és a földgázhoz tengeri és szárazföldi fúrótornyokon keresztül jutnak hozzá, melyek meghibásodása az erőforrásokat a talajba és a tengervízbe juttatja, így szennyezve azokat.
Ha a kitermelés problémamentesen megtörtént, az energiahordozókat a felhasználás helyére kell szállítani vasúton vagy tengeri úton, gyakran pedig csővezetékeket építenek a szállításhoz. Ha a folyamatba hiba csúszik (például a tankerhajó balesetet szenved, a csővezeték kilyukad) annak ismét a környezet issza meg a levét.
A felhasználás során a nem megújuló energiahordozókat az erőművekben elégetik, ennek során nagy mennyiségű égéstermék keletkezik. Ezek a légszennyező anyagok aztán óriási szerepet játszanak az éghajlatváltozásban, károsítják a növényzetet és szennyezik a talajt, a nagyvárosokban pedig az egészségre káros szmogot okoznak.
Látható tehát, hogy a nem megújuló energiaforrások kezelése a kitermeléstől a felhasználásig valamennyi stációban káros a környezetre. Ennek fontosságát ma már kevesen vonják kétségbe, ezért a hangsúly áthelyeződik a megújuló energiaforrásokra. Kisebb mértékű negatív hatásai ezeknek is vannak: a napelemek nagy területet foglalnak el és használat után veszélyes hulladék keletkezik; az erőművek építése tájátalakítással jár, és megzavarhatja az élővilágot. Ezek a hátrányok azonban eltörpülnek az előnyök mellett, a megújuló energiaforrások használatára való áttérés tehát rendkívül fontos.
Az erőforrások véges volta
A fosszilis tüzelőanyagok, mint a kőolaj, a szén és a földgáz, korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre. Az energiahatékony technológiák miatt azok kimerülése elodázható, így hosszabb ideig megőrizhetjük őket a jövő generáció számára.
Energiabiztonság
Azon országok számára, melyek a felhasznált energia egy részét importálják, egyre nagyobb terhet jelent a külső forrásoktól való függőség. Az energiahatékonyság következtében egyre kevésbé lesz szükséges a máshonnan történő behozatal, ami pedig a gazdaság érdekét szolgálja, hiszen nemcsak az egyéni fogyasztók költségei, de az állam kiadásai is csökkennek. A megújuló energia előállítása ráadásul a kutatást, a technológiai fejlesztést is ösztönzi, ami az ipar szempontjából fontos.
Vállalkozásokra gyakorolt hatás
Az energiahatékonyság az üzleti életben megkerülhetetlen kérdéssé vált az utóbbi időben. Egy vállalkozás energiafogyasztása az elektronikai eszközöktől kezdve a gépekig, gyártósorokig igen jelentős, és bár a megújuló energiaforrásokra való átállás költséges folyamat lehet, a rendkívül magas energiaárakra tekintettel a befektetés hosszú távon megtérül.
A környezetbarát technikák használata, a fenntarthatóság fejlesztése ma már a fogyasztók számára is igen jelentős kérdés, a vásárlási döntésekben ez is szerepet játszik. Hozzájuk hasonlóan a leendő munkavállalók és az üzleti partnerek is figyelembe veszik ezeket a szempontokat, tehát a versenyképesség fenntartása érdekében a vállalatoknak előbb-utóbb lépniük kell.
Az energiahatékonyság már nem csak egy lehetőség
Az Európai Unió a klímaváltozás elleni küzdelem és a kapcsolódó energiapolitikai célok elérése érdekében rendkívül fontosnak tartja az energiahatékonyság kérdését. Az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv 32,5%-os energiahatékonyság-javulást írt elő 2030-ig a tagállamok számára, ebből pedig Magyarországnak is ki kell vennie a részét.
Az energiahatékonysággal nemcsak költségeinket csökkenthetjük, de az emberiség környezetre gyakorolt hatását is enyhíthetjük. A technológiai fejlődés révén folyamatosan új lehetőségek állnak az államok, a vállalatok és az állampolgárok rendelkezésére, a valódi változás tehát már igazán csak rajtunk múlik.
forrás: Harmonet.hu
