Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Migrénre Botox? Beválhat!

Érdekességek2024. február 08.

A klasszikus „migrénesek” pontosan tudják, milyen nagy megkönnyebbülés lehet megtalálni a hatásos szert a kínzó fejfájásos rohamok ellen. De mihez kezdhetnek azok, akiknél nem váltak be a rendelt gyógyszerek vagy a mellékhatásaikkal nehéz megküzdeni? Dr. Simon Márta, a FájdalomKözpont neurológusa, fejfájás specialista az ilyen esetekben alkalmazható Botox-kezelésre hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comA migrén komplex kezelést igényel

A migrénes fejfájás kezelése nem egyszerű feladat, a hatékony és biztonságos terápia kiválasztását érdemes szakorvosra bízni – a nem megfelelő indikációval beszedett, nagyobb mennyiségű fájdalomcsillapító ugyanis fejfájást generálhat, vagyis a beteg tulajdonképpen ördögi körbe kerül.

A migrénes rohamok lehetnek enyhék, de akár a súlyos szintet is elérhetik, és éppen a súlyosság az, ami meghatározhatja, milyen gyógyszert érdemes bevetni. Vannak azonban általános szabályok, amelyek minden migrénes rohamra egyaránt vonatkoznak. Minél hamarabb, megfelelő gyógyszermennyiséget a megfelelő formában kell alkalmazni, az orvos utasításainak megfelelően. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy specifikus rohamgyógyszert havi 10 alkalomnál több nem ajánlott bevenni és szintén nem ajánlottak a kábító fájdalomcsillapítók sem.

A rohamok kezelése mellett megelőző kezelés is javasolt lehet, ha havi 3-4 alkalomnál gyakoribb, vagy hosszan tartó fejfájások jelentkeznek. Ilyen esetben folyamatosan kell szedni az adott gyógyszert, azért, hogy ne alakuljon ki akár minden másnap a migrén. Megelőző szer lehet például antidepresszáns, bizonyos epilepszia ellenes gyógyszerek, a kardiológiai gyógyszerek közül pedig a bétablokkolók – megfelelő orvosi felügyelet mellett.

A gyógyszeres migrénkezelésen túl fontos az életmódbeli szabályok betartása is, amennyiben a páciens be tud azonosítani bármilyen ételt, italt vagy akár tevékenységet, ami rohamot provokál. Ilyenkor az adott dolgot (például az alkoholt, a koffeint, a csokoládét, egyes fűszereket, a túl intenzív fizikai tevékenységet, bizonyos illatszereket vagy tisztítószereket, a stresszes túlterhelést) meg kell próbálni elhagyni vagy valamivel helyettesíteni.


Mi történik, ha nem válik be a rendelt gyógyszer?

Krónikus migrénről akkor lehet beszélni, ha több mint 3 hónapon át, több mint havi 15 napon át előfordul fejfájás, és ezekből legalább 8 nap migrénes jellegű. A vizsgálatok tanulsága szerint ilyen eseteknél a leghatékonyabb a Botox-kezelés, az eredménye ugyanis jelentősen kevesebb roham, illetve azok enyhülése. (Azoknál a pácienseknél, akik havonta kevesebb mint 15 fejfájásos periódusról számoltak be a vizsgálatokban, azaz epizodikus migrénesek voltak, nem volt szignifikáns az esetszámok csökkenése.)

Hogyan hat a Botox migrén esetén?

A Botox-kezelések hatásának alapja az exotoxin nevű anyag ingerületátvitelt gátló mechanizmusa, ami ilyen módon korlátozza az izmok összehúzódását. A krónikus migrénnél alkalmazott injekciós kezelés célja, hogy csökkentse a homlokizmok tónusát, ugyanis a görcsös, feszült izomtónus gyakori kiváltója a rohamoknak. (Van ajánlás a trigeminus és occipitalis neuralgia Botox-szal való kezelésére is, de ebben az esetben más a protokoll és a dózis is.)

A vizsgálatok alapján krónikus migrén esetén alkalmazott Botox-injekcióknál két hónapon belül bekövetkező állapotjavulás és ennek következtében életminőség-emelkedés várható. A tartós hatás érdekében 12 hetente javasolt a kezelések ismétlése, amely során a nyak, illetve a fej területén 7 különböző helyre kell injekciós formában bejuttatni a hatóanyagot. Az irányelvek azt javasolják, hogy az injekciók beadását a technikában jártas orvos végezze, hogy a nem előírásszerű beadás miatti esetleges mellékhatások kivédhetők legyenek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.