Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Migrénre Botox? Beválhat!

Érdekességek2024. február 08.

A klasszikus „migrénesek” pontosan tudják, milyen nagy megkönnyebbülés lehet megtalálni a hatásos szert a kínzó fejfájásos rohamok ellen. De mihez kezdhetnek azok, akiknél nem váltak be a rendelt gyógyszerek vagy a mellékhatásaikkal nehéz megküzdeni? Dr. Simon Márta, a FájdalomKözpont neurológusa, fejfájás specialista az ilyen esetekben alkalmazható Botox-kezelésre hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comA migrén komplex kezelést igényel

A migrénes fejfájás kezelése nem egyszerű feladat, a hatékony és biztonságos terápia kiválasztását érdemes szakorvosra bízni – a nem megfelelő indikációval beszedett, nagyobb mennyiségű fájdalomcsillapító ugyanis fejfájást generálhat, vagyis a beteg tulajdonképpen ördögi körbe kerül.

A migrénes rohamok lehetnek enyhék, de akár a súlyos szintet is elérhetik, és éppen a súlyosság az, ami meghatározhatja, milyen gyógyszert érdemes bevetni. Vannak azonban általános szabályok, amelyek minden migrénes rohamra egyaránt vonatkoznak. Minél hamarabb, megfelelő gyógyszermennyiséget a megfelelő formában kell alkalmazni, az orvos utasításainak megfelelően. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy specifikus rohamgyógyszert havi 10 alkalomnál több nem ajánlott bevenni és szintén nem ajánlottak a kábító fájdalomcsillapítók sem.

A rohamok kezelése mellett megelőző kezelés is javasolt lehet, ha havi 3-4 alkalomnál gyakoribb, vagy hosszan tartó fejfájások jelentkeznek. Ilyen esetben folyamatosan kell szedni az adott gyógyszert, azért, hogy ne alakuljon ki akár minden másnap a migrén. Megelőző szer lehet például antidepresszáns, bizonyos epilepszia ellenes gyógyszerek, a kardiológiai gyógyszerek közül pedig a bétablokkolók – megfelelő orvosi felügyelet mellett.

A gyógyszeres migrénkezelésen túl fontos az életmódbeli szabályok betartása is, amennyiben a páciens be tud azonosítani bármilyen ételt, italt vagy akár tevékenységet, ami rohamot provokál. Ilyenkor az adott dolgot (például az alkoholt, a koffeint, a csokoládét, egyes fűszereket, a túl intenzív fizikai tevékenységet, bizonyos illatszereket vagy tisztítószereket, a stresszes túlterhelést) meg kell próbálni elhagyni vagy valamivel helyettesíteni.


Mi történik, ha nem válik be a rendelt gyógyszer?

Krónikus migrénről akkor lehet beszélni, ha több mint 3 hónapon át, több mint havi 15 napon át előfordul fejfájás, és ezekből legalább 8 nap migrénes jellegű. A vizsgálatok tanulsága szerint ilyen eseteknél a leghatékonyabb a Botox-kezelés, az eredménye ugyanis jelentősen kevesebb roham, illetve azok enyhülése. (Azoknál a pácienseknél, akik havonta kevesebb mint 15 fejfájásos periódusról számoltak be a vizsgálatokban, azaz epizodikus migrénesek voltak, nem volt szignifikáns az esetszámok csökkenése.)

Hogyan hat a Botox migrén esetén?

A Botox-kezelések hatásának alapja az exotoxin nevű anyag ingerületátvitelt gátló mechanizmusa, ami ilyen módon korlátozza az izmok összehúzódását. A krónikus migrénnél alkalmazott injekciós kezelés célja, hogy csökkentse a homlokizmok tónusát, ugyanis a görcsös, feszült izomtónus gyakori kiváltója a rohamoknak. (Van ajánlás a trigeminus és occipitalis neuralgia Botox-szal való kezelésére is, de ebben az esetben más a protokoll és a dózis is.)

A vizsgálatok alapján krónikus migrén esetén alkalmazott Botox-injekcióknál két hónapon belül bekövetkező állapotjavulás és ennek következtében életminőség-emelkedés várható. A tartós hatás érdekében 12 hetente javasolt a kezelések ismétlése, amely során a nyak, illetve a fej területén 7 különböző helyre kell injekciós formában bejuttatni a hatóanyagot. Az irányelvek azt javasolják, hogy az injekciók beadását a technikában jártas orvos végezze, hogy a nem előírásszerű beadás miatti esetleges mellékhatások kivédhetők legyenek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.