Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Mik a dizájnerdrogok?

Érdekességek2018. november 09.

Ebben a világban, amely sajnos most és itt van a szemünk előtt, nem kezelhetjük tabuként a drogfogyasztást és nem mehetünk el a különböző függőségek veszélyei mellett szó nélkül. Muszáj elengednünk a jól ismert sztereotípiákat „az ápolatlan hajléktalan drogosokról” és a „kényszeres, őrült viselkedési függőségben szenvedőkről”.

Van egy világ, amelyben a szórakoztatóipar és elektronikai eszközeink egy pillanatra sem hagynak minket unatkozni, minden másodpercünkre van egy impulzív alternatívájuk. Egy világ, amelyben pszichológusok vesznek részt az applikációink tervezésében, hogy azok minél addiktívabbak legyenek. Egy világ, ahol a filmek a katartikus élményekről szólnak, és ahol mindennél erősebb marketing áll a józan ésszel szemben, legyen szó bulikról, fesztiválokról, életstílusról.

Van egy olyan kor, amiben a felsőoktatásba felvételiző fiatalok az egyetemtől elsősorban a jó bulikat várják – arccal, kamera előtt nyilatkozva. Egy kor, amiben minden hétvégére jut egy fesztivál. Amiben egy egész álmodozó generáció nő fel következmények nélkül, abban bízva, hogy bármikor bármi  lehet belőle és bármit megtehet. (Vagy legalábbis szeretnék ezt hinni, mi pedig támogatjuk őket ebben, mert mi is szeretnénk ezt hinni.)

Van egy trend, ami alapján szeretünk jó képet festeni magunkról online: a fotókon mindenki hibátlan,a profilja szerint mindig boldog és mindig épp valami szuper dolog történik vele. Ha találkozunk az utcán, lehetőleg akkor is minden tökéletes. Ezért nem szabad vesztesnek lennünk, nekünk is mindig boldognak és tökéletesnek kell lennünk. Bármi áron. Stabil alapok és erős identitás nélkül ezt diktálja nekünk környezetünk.

Van egy társadalom, ahol a legnépszerűbb nyugtató-altató tablettákból havonta több, mint 14 millió szemet vásárolnak meg és ahol évente 14 liter tiszta szeszt fogyaszt egy átlagos állampolgár (csecsemőtől az aggastyánig). Ahol önbevalláson alapuló – ezért mindig pozitívabb képet festő – vizsgálatok alapján is minden negyedik 16 éves és minden ötödik 34 év alatti fogyasztott már kábítószert. Egy társadalom, ahol a fentiek ellenére hivatalos személyek közlik őszintén interjúban, hogy szerintük a nyári fesztiválok alatt csökken a drogfogyasztás.

Ebben a világban, amely sajnos most és itt van a szemünk előtt, nem kezelhetjük tabuként a drogfogyasztást  és nem mehetünk el a különböző függőségek veszélyei mellett szó nélkül. Muszáj elengednünk a jól ismert sztereotípiákat „az ápolatlan hajléktalan drogosokról” és a „kényszeres, őrült viselkedési függőségben szenvedőkről”. Ezek az emberek ugyanis köztünk élnek, sajnos könnyen válhat ismerősünk is eggyé közülük, és sokan köztük segítségre szorulnak. A tabu pedig csak segíti azt, hogy egy ember könnyebben függőségei rabja legyen és később kapjon segítséget. Illetve a függőségbe való belekerülést is segíti, hiszen az ismeretlen mindig vonzó, viszont nincsenek róla józan mérlegelési lehetőségeink. Ezért muszáj beszélnünk róluk és tisztában lenni velük, hogy minél több ember kerülhesse ezeket a csapdákat.

Internet-, pornó-, szex-, cigaretta-, alkohol-, gyógyszer-, drog-  vagy akár társfüggőség… Sok addikció fenyegeti a mai kor emberét, tartozzon bármelyik generációhoz is. Bár a fent felsoroltak közül mindről cikkek tömegét lehetne írni, én most az elmúlt kevesebb, mint egy évtizedben felbukkant kábítószerekről, a designer drogokról szeretnék néhány információt megosztani. Sajnos rendkívüli elterjedtségüknek köszönhetően egyaránt pusztítanak a mélyszegénységben élő középkorúak és a felső-középosztálybeli kamaszok körében, így véleményem szerint fontos tudnunk róluk.


Mik is a designer drogok?

Ha ironikusak akarunk lenni, azt mondhatjuk, hogy sohasem tudhatjuk. Ezen anyagok lényege ugyanis pont az, hogy gyártóik folyamatosan változtatják összetételüket, hogy azok ne legyenek törvényi tiltólistán, így legálisan (vagy legalábbis büntetlenül) kereskedhessenek velük. A designer nevet azért kapták, mert valamilyen korábban használt drog (pl. marihuána, ópiátok) hatóanyagát és hatását próbálják kis kémiai szerkezeti változtatással lemásolni, hol kisebb, hol nagyobb sikerrel. Ebben rejlik veszélyességük is, hiszen sokszor a gyártók sem tudják egészen pontosan, mit sikerül megalkotniuk. Ezek az anyagok több kapcsolódási ponton keresztül jutnak el a legkisebb drogárushoz, illetve a használóhoz. A dealereknek nem hogy gyógyszertani, de sokszor kémiai alapismereteik sincsenek – meg persze vizsgálóeszközeik sem – így még a legnagyobb jó szándék mellett sem tudnának érdemi tájékoztatást adni az anyaggal kapcsolatban, biztonságot pedig végképp nem tudnak nyújtani. Maximum a többi használó beszámolójára hagyatkozhatnak.

Ha a designerekkel szemben szeretnénk kritikusak lenni, elmondhatjuk, hogy a hagyományos drogok „ázsiai hamisítványai”, bármennyire is innovatívan hat a designer elnevezés. Azonban sajnos itt pont az lehet a baj, ha a hamisítvány túl erősre sikerül, hiszen így az átlagos túladagolási veszélyeknél nagyobbnak van kitéve használójuk. Hasonlóan a hamis ázsiai sportcipőkhöz, kívülről lehet, hogy jónak tűnnek, azonban belső szerkezetük miatt károsak, sőt, károsabbak az eddig megszokott kábítószereknél. A hamis cipőkhöz hasonlóan sokkal olcsóbbak és könnyebben elérhetőek, így széles társadalmi rétegekben fejtették már ki eddig is leépítő hatásukat.

Miért megtévesztőek a designerek?

A designerek különösen nagy csapdát és átverést jelentenek a drogfogyasztóknak, hiszen elnevezésükkel és új megjelenésükkel innovatív hatást keltenek, azt sugallják, hogy ezek modernebbek, mint a régi kábítószerek. Valójában azonban a kábítószerek saját visszafordult evolúciójával állunk szemben – ha lehet ilyenről beszélni egyáltalán. Kevésbé megbízhatóak, gyakran rövidebb ideig hatnak, viszont nagyságrendekkel károsabbak és addiktívabbak korábbi társaiknál. Még masszív heroinisták is átszoktak a designerekre azok megjelenésekor.

Ezt azonban a drogokkal újonnan megismerkedők sajnos nem tudhatják. Ahogy azt sem, hogy attól, hogy egy szer pillanatnyilag még legális, azaz nincs tiltólistán, attól még nem lesz kevésbé káros vagy problémaokozó. (Ugyanez egyébként az alkohol problémája is hazánkban: mivel 18 év felett legális és társadalmilag elfogadott az alkoholfogyasztás, ezért sokan nem tartják túl veszélyesnek. Az otthonokban is rendszeresen találkozni lehet alkoholizálással, ezért a mindennapi ivás sem tűnik  feltétlenül problémának a társadalom jelentős hányadának szemében. Így könnyebben is vesztik el a kontrollt a szesz felett és válnak a becslések szerint 475.000-800.000 súlyos alkoholista magyar állampolgár egyikévé).

Milyen designerek vannak?

Gyakorlatilag a legtöbb hagyományos kábítószernek készült már „designer verziója”. A különböző stimuláns, pörgető kábítószereket más, kiszámíthatatlan porok vagy tabletták váltották fel, ahogy az opiátokat is folyékony vagy por alakú designer szintetikus ópiátok cserélték. A hagyományos marihuána helyett pedig megjelent a biofű elnevezésű készítmény, amely ugyan nem is bio, nem is fű, de szeretné hatását és használati módját utánozni. Ez valamilyen szárított növényi származék, amelyet beáztatnak a hatóanyagba, majd értékesítik és a marihuána használati módjának megfelelően élnek velük a szerhasználók. A helyzetet bonyolítja, hogy a felhasználó tudta nélkül gyakran designerrel keverik a hagyományos drogot, vagy  hagyományos drog neve alatt designert adnak el nekik.

Ezen rövid betekintés célja a figyelem felhívása volt a designer drogokra, amelyek új veszélyként jelentek meg az elmúlt években, így fontos tudnunk létezésükről. Azonban véleményem szerint az az igazán fontos, hogy mi magunk váljunk személyes példává tiszta és értelmes életmódunkkal, hogy példát mutathassunk a következő generációnak, számukra is motivációt és támogatást nyújtva, így a deviáns viselkedésformák elkerülésére ösztönözve őket. Hiszen ha apának minden este szüksége van arra a néhány sörre, anyának pedig az első mozdulata a stresszre a cigaretta meggyújtása vagy az altató bevétele, akkor nem csoda, ha a fiatalok stresszkezelési technikái is valamilyen külső eszközzel vagy szerrel fognak működni és kiszolgálatottá válnak a függőségekkel szemben. Kívánok ezért mindannyiunknak sok sikert és erőt abban, hogy példaként tudjunk élni, családunkban és környezetükben magunk is védőfaktorként létezve a káros folyamatokkal szemben.

Noémi (volt drogfüggő)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szakrendelésre több mint három hetet kell várni

2019. június 09.

Ma átlagosan több mint három hetet kell várnia egy betegnek, hogy bejusson egy szakrendelésre; a leghosszabb a várakozási idő a kardiológiai szakrendeléseknél van, míg a legrövidebb a fül-orr-gégészeti ellátásoknál és a gyermekgyógyászati szakrendeléseknél – derült ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség legújabb, a szakrendelési várakozási időről készített felméréséből.

A tavaly novemberben készített, 28 intézmény adatait tükröző felmérés szerint a járóbeteg szakellátásban az átlagos várakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. Több szakrendelésre már 3-4 nap alatt be lehet jutni, de hét olyan szakrendelés is volt, ahol legalább egy hónapot kell várni.

A felmérés szerint az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint 2016. novemberében készített felmérésben.

A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, bár itt a helyzet legalább már nem romlott tovább. Második a diabetológia (37 nap várakozás) és harmadik az angiológia 36 nap várakozási idővel. Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is.

A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt 3-4-5 nap a várakozás.

A százalékosan legnagyobb romlás a sebészeti szakterületen volt mérhető, azonban a százalékosan magas érték itt a 1,5 napos várakozási idő 4 napra történő növekedését jelentette csak, ami nem nagy eltérés abszolút értékben – áll a felmérésben. A második és harmadik legnagyobb relatív növekedést mutató szemészet (90 százalék) és nefrológia (82 százalék) kapcsán azonban már 15-16 napos növekedésről beszélünk, így a korábban 20 napnál rövidebb várakozási idő az elmúlt két évben mindkét esetben 30 napnál hosszabbra növekedett.

A klimax különböző állomásai

2019. június 09.

A menopauzára a nők általában egy igazi mumusként gondolnak, egyrészt mert így búcsút intenek fiatalságuknak, másrészt mert legtöbbször igen kellemetlen tünetekkel jár. Érdemes azonban tudni, hogy a klimax akár 15 évig is tarthat, valamint különböző állomásai vannak, és minden megálló mást és mást tartogat. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a menopauza folyamatát ismerteti.

1.megálló: premenopauza

A nők klimax alatt leginkább azt értik, amikor már nem jelentkezik menstruációs vérzés. Pedig a menopauza akár 10-15 éves időszakot is felölelhet. Először csökken a progeszteron szintje, mellyel megkezdődik a klimax hosszadalmas folyamata. Vannak, akik ebből semmit sem érzékelnek, ám tünetei közé tartozhat a menstruációs zavarok, mellérzékenység, hüvelyszárazság, libidócsökkenés, alvászavarok és hangulatingadozások. Fontos tudni, hogy ekkor még lehetséges a teherbeesés, hiszen hormonpótló készítményekkel feltölthető a hiányos progeszteronszint. A hőhullámok, éjszakai izzadás is megjelenhet, bár ez inkább a későbbiekre jellemző. Általában a 40-es korosztályt érinti, ám ha korai klimax-szal állunk szemben, akkor már a 30-as években jelentkezhet.

2.megálló: perimenopauza

A perimenopauza a premenopauza utáni állomás. Ekkor a petefészkek egyre kevesebb ösztrogént termelnek. Gyakoribbá válnak az anovulációs ciklusok, vagyis nem mindig megy végbe peteérés, így egy-egy menstruáció el is maradhat, hossza rövidebbé, erőssége gyengébbé válik. Ennek oka, hogy csökken az LH/FSH-val szembeni érzékenység. Ekkor a legtipikusabb panaszok a hőhullámok, éjszakai izzadás, hangulatingadozás, súlygyarapodás, libidó csökkenése. Legtöbbször ekkor gondolnak a nők arra, hogy tüneteitek a változókor szele provokálja.

Amennyiben az utolsó menstruáció után eltelt már 1 év, onnantól beszélünk klimax-ról.

3. megálló: posztmenopauza

A posztmenopauza, ahogy a neve is mutatja, a változókor utáni időszakot jelöli (pontosabban az utolsó vérzés után 2 évvel kezdődő időszakot). Ekkor már nincs vérzés, nincs peteérés. Az ösztrogén és a progeszteron termelődése egészen minimális, és megjelennek a klimax (is) okozta betegségek, szövődmények mint pl. Az érelmeszesedés, csontritkulás, magas koleszterinszint.

Tegyük meg a 6 legfontosabb lépést önmagunkért!

2019. június 08.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy napjainkban egyre több betegség hátterében fedezik fel a helytelen életmód jelentőségét. Dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ orvosa a legfontosabb lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyeket az egészségünkért tehetünk.

Sok betegségünk alapja a helytelen életmód

Az Európai Bizottság által 2017-ben kiadott egészségügyi országprofil adataiból kiderül, hogy hazánkban a születéskor várható élettartam – bár emelkedik, de – közel 5 évvel elmarad az európai átlagtól. 2014-ben a felnőttek több, mint negyede dohányzott, egyötödük pedig túlsúlyos volt. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. 2014-ben ezek a betegségek okozták a nők közt az összes haláleset 55%-át, férfiaknál a 45%-át.

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint az ezen állapotok miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható. A másik vezető halálok a rák, 2014-ben közel 15 ezer nő és 18 ezer férfi halt meg daganatos betegségben.

– Köztudott, hogy a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a fokozott stressz, a légszennyezés és egyéb életmód tényezők kiemelkedő szerepet játszanak számos betegség kifejlődésében és az állapot romlásában. Kutatások alapján ilyen betegségek a diabétesz, bizonyos daganatfajták, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, az elhízás, a szívinfarktus, az agyvérzés, a csontritkulás, az allergia és az asztma. Vagyis döntő jelentőségű, hogy felismerjük: magunk is rengeteget tehetünk az egészségünkért – hangsúlyozza Vernes doktornő.