Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor érdemes gyermekneurológus szakorvoshoz fordulni?

Érdekességek2017. november 06.

Akárcsak a felnőttek esetében, a gyermekeknél is számos olyan tünet létezik, amely mögött komoly neurológiai betegség is húzódhat. Ma már egyre több, korábban gyógyíthatatlannak vélt betegség gyógyítható, vagy az állapot romlása a korán elkezdett kezeléssel mérsékelhető. Csecsemő- és kisgyermekkorban kiemelten fontos az idegrendszeri problémák mielőbbi felismerése, hiszen a korai észlelés lehetőséget ad a beavatkozásra és a kóros állapot helyes útra terelésére.

A leggyakoribb tünetek a kicsik fejlődésbeli elmaradása, a mozgás és beszédfejlődés késése, viselkedészavarok és magatartászavarok. Kisiskolás korban viszont intő jel lehet a hangulatingadozás, a fejfájás és a szédülés is.

Az idegrendszeri betegségek közül gyermekkorban gyakran előfordul lázgörcs, eszméletvesztés, szédülés vagy fejfájás. Ezen tünetek részletes kivizsgálása rendkívül fontos, hiszen az időben elkezdett kezeléssel a kicsik állapota jelentősen javítható. A neurológiai rendellenességek lehetnek öröklöttek, de kialakulhatnak az agy veleszületett kóros elváltozásai során, szülési komplikációk miatt, vagy születés utáni betegségek szövődményeiként is.

Amit észre kell vennünk a csecsemőn

„Csecsemőkorban fontos a idegrendszeri problémák korai felismerése, különösen, ha a várandósság vagy a szülés alatt olyan problémák merültek fel, mint az idegi sérülés, törés, amely vákuumos vagy fogós szülésnél fordul elő. Koraszületés esetén is érdemes neurológiai vizsgálatot kérni, az esetleges rendellenességek kiszűrése érdekében, továbbá fontos a koraszülöttek mentális- és mozgásfejlődésének nyomon követése legalább 3 éves korig – mondta el Dr. Herczegfalvi Ágnes, a Czeizel Intézet gyermekneurológus szakorvosa, aki hozzátette, a leggyakoribb panaszok csecsemőkorban a fejlődésbeli elmaradásban, alvászavarban, táplálási nehézségekben, fokozott nyugtalanságban, a fejtartás, illetve a szem- és végtagmozgások rendellenességeiben érhetők tetten.


A szakember azt is kiemelte, hogy a szülők a gyermek szokatlan viselkedésére és a különböző készségek kései elsajátítására figyelhetnek fel a leghamarabb.

Ha a baba

érdemes szakorvoshoz fordulni, hiszen minél előbb észlelik a problémát, annál nagyobb az esély a gyógyulásra.

A kicsiknél, de a nagyoknál is figyelni kell

„Kisgyermekkorban az izomgyengeséggel járó mozgászavarok, az éjszakai felriadás és bevizelés, a magatartási problémák és az evészavarok is árulkodhatnak neurológiai rendellenességekről, míg pubertáskorban a figyelemzavar, a tanulási nehézségek, a hangulatingadozások és egyéb pszichés problémák (szorongás, depresszió, fóbiák, pánik) is utalhatnak kóros állapotra” – hangsúlyozta a szakorvos, aki szerint a nagyobb gyermekeknél a stressz nem megfelelő feldolgozása is sok pszichés betegség forrása lehet.

A gyógyítás érdekében gyakran pszichológust, logopédust vagy dietetikust is bevonnak a vizsgálatokba, a diagnózist követően pedig életvezetési tanácsokkal is ellátják a kis pácienseket és szüleiket.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.