Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor érdemes gyermekneurológus szakorvoshoz fordulni?

Érdekességek2017. november 06.

Akárcsak a felnőttek esetében, a gyermekeknél is számos olyan tünet létezik, amely mögött komoly neurológiai betegség is húzódhat. Ma már egyre több, korábban gyógyíthatatlannak vélt betegség gyógyítható, vagy az állapot romlása a korán elkezdett kezeléssel mérsékelhető. Csecsemő- és kisgyermekkorban kiemelten fontos az idegrendszeri problémák mielőbbi felismerése, hiszen a korai észlelés lehetőséget ad a beavatkozásra és a kóros állapot helyes útra terelésére.

A leggyakoribb tünetek a kicsik fejlődésbeli elmaradása, a mozgás és beszédfejlődés késése, viselkedészavarok és magatartászavarok. Kisiskolás korban viszont intő jel lehet a hangulatingadozás, a fejfájás és a szédülés is.

Az idegrendszeri betegségek közül gyermekkorban gyakran előfordul lázgörcs, eszméletvesztés, szédülés vagy fejfájás. Ezen tünetek részletes kivizsgálása rendkívül fontos, hiszen az időben elkezdett kezeléssel a kicsik állapota jelentősen javítható. A neurológiai rendellenességek lehetnek öröklöttek, de kialakulhatnak az agy veleszületett kóros elváltozásai során, szülési komplikációk miatt, vagy születés utáni betegségek szövődményeiként is.

Amit észre kell vennünk a csecsemőn

„Csecsemőkorban fontos a idegrendszeri problémák korai felismerése, különösen, ha a várandósság vagy a szülés alatt olyan problémák merültek fel, mint az idegi sérülés, törés, amely vákuumos vagy fogós szülésnél fordul elő. Koraszületés esetén is érdemes neurológiai vizsgálatot kérni, az esetleges rendellenességek kiszűrése érdekében, továbbá fontos a koraszülöttek mentális- és mozgásfejlődésének nyomon követése legalább 3 éves korig – mondta el Dr. Herczegfalvi Ágnes, a Czeizel Intézet gyermekneurológus szakorvosa, aki hozzátette, a leggyakoribb panaszok csecsemőkorban a fejlődésbeli elmaradásban, alvászavarban, táplálási nehézségekben, fokozott nyugtalanságban, a fejtartás, illetve a szem- és végtagmozgások rendellenességeiben érhetők tetten.


A szakember azt is kiemelte, hogy a szülők a gyermek szokatlan viselkedésére és a különböző készségek kései elsajátítására figyelhetnek fel a leghamarabb.

Ha a baba

érdemes szakorvoshoz fordulni, hiszen minél előbb észlelik a problémát, annál nagyobb az esély a gyógyulásra.

A kicsiknél, de a nagyoknál is figyelni kell

„Kisgyermekkorban az izomgyengeséggel járó mozgászavarok, az éjszakai felriadás és bevizelés, a magatartási problémák és az evészavarok is árulkodhatnak neurológiai rendellenességekről, míg pubertáskorban a figyelemzavar, a tanulási nehézségek, a hangulatingadozások és egyéb pszichés problémák (szorongás, depresszió, fóbiák, pánik) is utalhatnak kóros állapotra” – hangsúlyozta a szakorvos, aki szerint a nagyobb gyermekeknél a stressz nem megfelelő feldolgozása is sok pszichés betegség forrása lehet.

A gyógyítás érdekében gyakran pszichológust, logopédust vagy dietetikust is bevonnak a vizsgálatokba, a diagnózist követően pedig életvezetési tanácsokkal is ellátják a kis pácienseket és szüleiket.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Miért nélkülözhetetlen a speciális napszemüveg sportoláskor?

2025. június 19.

Ha nyár, akkor rengeteg szabadtéri sport – de a szemünk védelme ilyenkor is elengedhetetlen. De miért számít a sportnapszemüveg helyes kiválasztása, hogyan növelheti teljesítményét a megfelelő látási viszonyokkal, és milyen különbségek vannak az egyes sporttípusokhoz optimalizált modellek között? Az Alensa összegyűjtötte a legfontosabb szempontokat és gyakorlati tanácsokat a megfelelő döntéshez.

Miért fontosak a sport napszemüvegek?

A sportnapszemüvegek nem csupán divatos kiegészítők, hanem speciálisan tervezett eszközök, amelyek jelentősen javíthatják a sportteljesítményt és védik szemünket. 2024-ben világszerte összesen 4,07 milliárd USD értékben vásároltak sportszemüvegeket, ami jól mutatja a termékkategória iránti jelentős érdeklődést, és egyben azt is, milyen fontos szerepet tölt be a sportoló emberek szemében. A sportnapszemüvegeknek számos szerepük van. Elsődleges feladatuk a szemkáprázás csökkentése, a színkontraszt javítása és az UV-védelem biztosítása anélkül, hogy akadályoznák a sporttevékenységet.
A polarizált lencsék hatékonyan szűrik a vízfelületekről, (adott esetben a hóról) vagy aszfaltról visszaverődő fényt, ami különösen hasznos evezésnél, vitorlázásnál és horgászatnál. A lencse színe szintén meghatározó – a barna vagy szürke árnyalatok növelik a kényelmet erős fényben, míg egyes színek javítják a kontrasztlátást, ami kerékpározásnál vagy vezetésnél előnyös.  „A jó szellőzés pedig megelőzi a párásodást intenzív testmozgás során. A megfelelő sportnapszemüveg kiválasztásával nemcsak szemünket védjük, de sportteljesítményünket is javíthatjuk a jobb látási viszonyoknak köszönhetően” – mondja Boros Mária, az Alensa optometristája.

Miben különböznek a sima napszemüvegtől?

A sportnapszemüvegek számos lényeges tulajdonságban térnek el a hagyományos modellektől. Bár minden napszemüveg nyújt bizonyos UV-védelmet, a sportváltozatok kifejezetten az aktív életmód igényeire lettek kifejlesztve.

A forma az egyik kulcsfontosságú különbség

Míg a hagyományos napszemüvegek általában egyenes síkban helyezkednek el az arcon, a sportmodellek ívelt kialakításúak, amely körülöleli az arcot. Ez nemcsak megőrzi a periférikus látást, hanem megakadályozza az UV-sugarak oldalról történő bejutását is, 360 fokos védelmet biztosítva – ez különösen hasznos futóknak vagy téli sportok kedvelőinek.

D-vitamin mindenkinek

2025. június 19.

Töltse fel szervezetét még a napsütés előtt

A D-vitamin igazából nem vitamin, hanem egy előanyag, amiből több lépésben aktiválódik egy hormon. Az aktív hormon a D2 vagy a D3 -vitaminból keletkezik. A D2 -vitamin növényi eredetű (pl. gomba), a D3-vitamin vagy a napfény hatására keletkezik a bőrben, vagy állati eredetű táplálékból tudjuk bevinni (pl. olajos halak) a szervezetünkbe.

A táplálkozás útján nagyon kevés D-vitaminhoz jutunk. Az átlagos magyarországi étrend csak 80 nemzetközi egységet (NE) biztosít. Éppen ezért a D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás. Magyarországon márciustól októberig naponta 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő, 10–15 óra közötti direkt napsugárzás szükséges a megfelelő D 3-vitamin-képzéshez. A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D 3-vitamin termeléséhez.

Egészséges embereknek a téli–tavaszi hónapokban napi 1500-2000 NE/nap D3 -vitamin-pótlás javasolt.

A női egészség fontos része minden életszakaszban a megfelelő D-vitamin-ellátottság. A D-vitamin-hiány a termékenységet nagy valószínűséggel előnytelenül befolyásolja, ezért a fogamzás előtti gondozás része az ideális D-vitamin-szint elérése.

A D-vitamin a szervezet számos folyamatában részt vesz (pl. csontanyagcsere, immunszabályzás, szív-ér rendszer, női hormonrendszer, agyi működések). Várandós nők esetében viszont rendkívül keveset tudunk a D-vitamin-hiány káros hatásairól pedig kiemelkedően gyakori állapot. Az biztos, hogy bizonyos terhességi szövődmények kockázata fokozódik (pl. preeklampszia), illetve a magzat és az anya csontanyagcseréjére is kedvezőtlen a hatása. Azt is megfigyelték, hogy az alacsony anyai D-vitaminszint a babáknál a skizofrénia kialakulásának fokozott kockázatával jár, illetve a téli–tavaszi születésűekben gyakoribb a skizofrénia a nyári–őszi születettekhez képest. Továbbá magzati és csecsemő-, kisgyermekkori D-vitamin-hiányban az 1-es típusú cukorbetegség kockázata jelentősen fokozódik.

A terhesség alatt az ajánlott D-vitaminpótlás 1800-2000 NE naponta.

Ezzel szemben a Magyarországon forgalomban lévő magzatvédő multivitaminkészítmények 200–1000 NE D 3 -vitamint tartalmaznak. A legújabb, meggyőző irodalmi adatok alapján a 12. terhességi hét után a napi 4000 NE adása sem okoz mellékhatásokat.

Mozgás és alvás: a regeneráció alappillérei

2025. június 18.



A rendszeres, mérsékelt intenzitású mozgás fokozza a bőr vérkeringését, ezáltal javítja az oxigén- és tápanyagellátását. Az izzadás révén a méregtelenítés is fokozódik, ami szintén segíti a bőr tisztulását. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás pedig elengedhetetlen a bőr éjszakai regenerációjához. Az alvásmegvonás hatására nő a gyulladáskeltő anyagok szintje a szervezetben, ami hosszabb távon bőrproblémákhoz is vezethet. (1)

Életmódváltás kis lépésekben

A tavaszi étrendváltás a szervezet támogatásának egyik legfontosabb eszköze. A nehéz, zsíros, cukros, finomított szénhidrátokban gazdag ételeket érdemes friss, könnyű, rostban és vízben gazdag, szezonális zöldségekre és gyümölcsökre cserélni. A fermentált élelmiszerek (pl. savanyú káposzta, kimchi, kefir) probiotikumtartalmukkal támogatják a bélflórát, amely összefügg a bőr állapotával is.

Belső egészség, külső harmónia

A tavasz kiváló alkalom arra, hogy ne csak a ruhatárunkat frissítsük, hanem életmódunkat is újragondoljuk. A tudatos, antioxidánsokban gazdag étrend, a rendszeres testmozgás, a bőrhöz igazított külső ápolás és a megfelelő pihenés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy bőrünk is megújuljon. A szép bőr nem csupán genetika kérdése – egy olyan összetett rendszer eredménye, amelyben táplálkozás, életmód és gondoskodás egyaránt szerepet játszik. A táplálkozás szerepe nem csupán megelőző jellegű, hanem terápiás hatású is lehet: a bőrsejtek regenerációját, a kollagénszintézist, valamint a gyulladások csökkentését is támogatja.