Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor forduljunk orvoshoz kullancscsípés után?

Érdekességek2019. szeptember 04.

Fotó: 123rf.comNem csak erdei kirándulásokon, hanem a játszótéren vagy a kertünkben is találkozhatunk kullanccsal, így fontos, hogy tudjuk, mihez kezdjünk kullancscsípés esetén. Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosa ebben segít eligazodni.

 

A kullancsot minél előbb távolítsuk el!
A patikában kapható kullancseltávolítóval bárki eltávolíthatja a kullancsot, a lényeg, hogy ezt minél előbb megtegye, a fertőzésveszély ugyanis annál nagyobb, minél tovább marad az élősködő a bőrben. Kenegetés, csavargatás nélkül fogjuk meg a szájszerve mögötti részen, és húzzuk ki. Ne aggódjunk, ha a feje beszakad, pár nap múlva magától kiesik.

Szokatlan tünetek a csípés utáni napokban
A kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs-encephalitis) ritkább, ám ez ellen létezik védőoltás. A Lyme-kórt baktérium okozza, így jelenleg védőoltással nem, csak megelőzéssel, illetve a kullancs mielőbbi eltávolításával tudunk védekezni ellene. Nem mindegyik kullancs fertőzött, tehát nem minden esetben kell betegségtől tartani egy csípést követően. Vannak azonban olyan tünetek, amelyekkel mindenképp orvoshoz kell fordulni.

Láz
Ha a csípést követő napokban-egy héten belül láz jelentkezik, akkor annak oka lehet a csípés miatt helyi elfertőződés, vagy súlyosabb esetben kullancs-encephalitis. Láz esetén tehát mindenképp orvoshoz kell fordulni. Kullancs-encephalitis esetén a láz kezdetben jellemzően enyhe, majd pár nap múlva kiugróan magas lesz, mellé erős fejfájás, hányás, szédülés, izomfájdalom jelentkezik. Sokan aggódnak, ha a csípést követő napokban légúti tüneteik jelentkeznek, ez azonban nem jellemző egyik, kullancsok által terjesztett betegségre sem.


Céltáblára emlékeztető bőrpír
A Lyme-kór nem jár lázzal, ellenben jellegzetes bőrtünetet okoz. Fontos tudni, hogy ez nemcsak a csípés körül, hanem a testen bárhol megjelenhet, egy vagy több, méretes, – 5cm-nél nagyobb –  sokszor céltáblára emlékeztető bőrpír (erythema migrans) formájában. Ez semmilyen egyéb tünettel nem jár és hosszabb időn – napokon, heteken át is – megmarad. Ha a kiütés, bőrpír viszket és néhány napon belül elmúlik, akkor vélhetően allergiás reakcióval, vagy egyéb rovar csípésével volt dolgunk. Nagyon ritkán előfordulhat, hogy nem jelentkezik bőrtünet, ilyen esetben egy-két ízület tartós, más okkal nem magyarázható gyulladása esetén gyanakodhatunk Lyme-kórra, ám ez valóban ritkaság, az esetek döntő többségében a Lyme-folt jelzi a betegséget.

Amíg bőrtünet van, a kezelés hatásos lesz
Mivel a csípését nem érezzük és a kullancs pár nap után leválik a bőrről, előfordulhat, hogy nem is tudunk a kullancscsípésről, csak a Lyme-folt jelentkezésekor szerzünk róla tudomást. Dr. Kádár János elmondta, hogy ne aggódjunk, ha ekkor orvoshoz fordulunk, az időben megkezdett kezelés mindenképpen teljes körűen, maradéktalanul hatásos. „A Lyme-folt jelenléte esetén még időben vagyunk, általában egyszeri, 3-4 hetes antibiotikumos kezelésről van szó. A kezelés még akkor is hatásos lehet, ha a csípést követő egy éven belül kerül sor rá, ám a késve kezdett terápia az eseteknek csak egy részében sikeres.”


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.