Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor hívjunk mentőt a gyerekhez és mikor elég a házi praktika?

Érdekességek2020. február 28.

Fotó: shutterstock

Íme néhány tipp, mikor hívjunk mentőt, keressünk fel szakembert, és mikor érdemes bevetni néhány természetes, otthoni praktikát, amelytől gyorsabban meggyógyulunk. Dr. Sal Péter, homeopata-gyermekorvos javaslatai alapján ezekre a tünetekre fontos figyelni.

Elsősorban 3 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél kell készenlétben lenni és orvoshoz fordulni, amennyiben szabályos csillapítás ellenére sem enyhülő magas lázat és elesett állapotot tapasztalunk. Szintén komolyan kell venni az intenzív, nem múló köhögést, a kínzó fülfájást és bizonyos hasi tüneteket.

Sal Péter szerint ilyen esetekben akár többszöri vizsgálatok is szükségesek lehetnek. A homeopata-gyermekorvos hozzáteszi, amennyiben egy kisgyermek 4 napnál hosszabb ideig lázas, mindenképp újbóli vizsgálat javasolt, hiszen ellenőrizni kell az esetleges bakteriális szövődmények keletkezését. A szakember ennek alapján dönt a továbbiakról, addig semmi esetben sem ad rutinszerűen antibiotikumot, hiszen a feleslegesen adott antibiotikum is az egyik oka a világon immár egyre nagyobb fenyegetést jelentő rezisztens törzsek elszaporodásának

Amikor tényleg kell a segítség

A pánikot általában érdemes kerülni, de akadnak helyzetek, amikor nincs idő tétovázásra. Ha a gyermek nem vesz levegőt, eszméletlen vagy a pulzusa nem tapintható, mindenképpen hívjunk mentőt és a segítség megérkezéséig kövessük a szakemberek utasításait.

Fontos, hogy ilyen helyzetekben amennyire lehet, próbáljuk megőrizni nyugalmunkat, ugyanis minél több információval tudunk szolgálni a mentősöknek, a szakemberek annál hatékonyabban és gyorsabban tudnak segíteni, illetve mi is annál jobban tudunk reagálni a feszült helyzetben. Szintén értesítsük a mentőket egyes légzészavarok, valamint olyan idegrendszeri tünetek esetén, mint az eszméletlenség,  izomrángások, feltűnő aluszékonyság vagy szokatlan, heves nyugtalanság. Ha a gyermek eszméleténél van, a mentősök utasításait követve igyekezzünk nyugodt környezetet teremteni számára.


A könnyebb tüneteket otthoni praktikák is segíthetik

Egyes megbetegedéseket – mint például az orrmelléküreg-gyulladás vagy a torokpanaszok-, ha szemfülesek vagyunk, a kezdeti időszakban is elcsíphetjük.  A légutak tisztítása ilyenkor központi kérdés, az orrváladékot akár fújással, akár szívással, de mindig el kell távolítani. Orrfújásnál nagyon fontos a helyes technika, hogy a váladék ne préselődjön se a melléküregekbe, se a fülkürtön át a dobüreg felé. Torokpanaszok esetén érdemes megfigyelni a torokképletek színét, a nyelv felszínét, a torok duzzanatát, és tapintsuk meg mindig a nyaki nyirokcsomókat is. Ha időben reagálunk, az antibiotikumok alkalmazása is elkerülhető, hiszen a torokgyulladások 90%-a vírusos eredetű, és a várakozási idő alatt szedett homeopátiás szerek sok esetben megoldják a problémát.

Természetesen, mint minden “öngyógyító” módszernél, nagyon fontos, hogy a kompetenciánk határait ne lépjük át, és ha a tünetek nem múlnak, forduljunk orvoshoz.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)

Felfázás tiktok-módra?

2025. október 29.

Veszélyes „házi hackek”

Az utóbbi időben a közösségi médiában újra és újra felbukkannak a húgyúti fertőzésre ajánlott gyors „hackek”: szódabikarbónás víz, „csodacukor” D-mannóz, azonnali enyhülést ígérő narancssárga tabletta, otthoni tesztcsíkok. Ezek egy része legfeljebb tüneti mankó, más részük kifejezetten kockázatos – és egyik sem helyettesíti a szakszerű diagnózist és kezelést.

TikTok-trendek, fenntartásokkal


Szódabikarbóna „pH-visszaállításhoz”: a vizelet savasságának csökkentésére és a csípő, égő érzés enyhítésére javasolják a vízben oldott szódabikarbóna bevételét, ám ez nem bizonyított kezelési mód a húgyúti fertőzésre, nagyobb mennyiségben pedig veszélyes is lehet, súlyos mellékhatásokat okozhat, ezért nem ajánlott alkalmazni ilyen célra.
D-mannóz kapszula: a D-mannóz egy természetes cukormolekula, amely a vizelettel ürülve megakadályozza a baktériumok megtapadását a húgyutak falán, így segítve azok kiürülését a szervezetből. Egy friss kutatás kimutatta, hogy nem előzi meg a visszatérő fertőzéseket – ezért önmagában nem tekinthető megoldásnak.
Áfonyalé/-tabletta: a megfelelő PAC (proantocianidin)-tartalmú áfonyakészítmények megelőzésre jók lehetnek, de aktív fertőzés kezelésére nem. [1]
Phenazopyridine (másnéven „AZO”): olyan gyógyszer, amely a vesén keresztül a vizelettel kiválasztva helyi fájdalomcsillapító hatást fejt ki a húgyutakra. Bár csökkentheti a csípő-égő érzést a húgyutak nyálkahártyáján, csak tüneti szer, a fertőzést nem gyógyítja.
Otthoni tesztcsík: segíthet eligazodni, de korlátai miatt nem válthatja ki az orvosi diagnózist és a szükséges laborvizsgálatot.