Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor jó a fájdalomra a meleg?

Érdekességek2019. július 15.

Hideg vagy meleg? Nedves vagy száraz? Mikor használ a mozgásszervi fájdalmaknál a meleg terápia és hogyan érdemes alkalmazni azt? Ezekre a kérdésekre válaszolt dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr.

Fotó: 123rf.comKrónikus fájdalomnál hasznos

Általánosságban elmondható, hogy míg az akut gyulladás, sérüléseknél a hideg borogatás, a jegelés válik be, addig krónikus fájdalom és gyulladás esetén a meleg terápia lehet hasznosabb. Ennek elsődleges hatása az izmok görcsösségének csökkentése, a fájdalom enyhítése.

A meleg terápia során mindig azt a hőmérsékletet kell eltalálni, ami még melegít, melegen tart, de nem égeti a bőrt. A melegítés időtartama mindig az adott probléma jellegétől függ. Egy enyhébb hátfájásnál a rövidebb, 15-20 perces melegítés lehet hatékony, elhúzódó, krónikus fájdalmak esetén akár két óráig is érdemes melegen tartani az adott testrészt.

Mivel és hogyan melegítsünk?

A meleg terápiának két formája ismert: a nedves és a száraz.
– A nedves terápia lehet egy meleg fürdő, egy beáztatott törülköző vagy egy melegvizes palack, ami képes fenntartani az izmokig hatoló meleget.
– A száraz terápia lehet például az infraszauna vagy egy elektromos melegítő párna.

A melegítés hatékony módja egyénenként változó, mindenkinek érdemes kitapasztalni, mi hogyan hat rá és a fájdalomra. A meleg vizes palack 20-30 percig tartja a meleget, ahogyan a mikróban vagy forró vízben felmelegíthető zselés tasakok is. A melegvizes borogatás jó hatású lehet enyhébb derékfájdalomnál és jól „bedunsztolva” órákig képes tartani a kellemes hőmérsékletet. A szauna és a meleg fürdő ellazít – ahogyan a feszes, fájdalmas izmokat, úgy a mentális feszültséget is oldhatja.


Ugyanakkor van néhány eset, amikor orvossal érdemes konzultálni a meleg terápia alkalmazásáról, például magas vérnyomás, szívbetegség vagy visszér-betegség esetén. Bizonyos esetekben pedig egyenesen kerülendő a meleg, ilyen például a mélyvénás trombózis, a dermatitis, a nyílt seb, a perifériás érbetegség vagy a cukorbetegség.

Más természetes terápia is hatékony lehet


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gyanújelek, tünetek, vizsgálatok - A csontritkulás megelõzése, kezelése

2026. szeptember 23.

Mi az oszteoporózis?

A csontritkulás a csonttömeg egyenletes és fokozódó megfogyatkozása. A csontszövet mikroszerkezete károsodik, a csontminõség romlik, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

Az emberi csontokban az élet folyamán párhuzamosan zajlik a csontbontás és csontépítés folyamata. 25-30 éves korra kialakul a végleges testmagasság. Ezt követõen a csontbontás meghaladja az építés ütemét és lassan, fokozatosan veszítünk a csonttömegünkbõl. Nõknél a változás korában átmenetileg mind a csontbontás, mind a csontépítés felgyorsul, de a bontás kifejezettebb. Férfiaknál késõbb, fokozatosan csökken a csonttömeg. Ha a csonttömeg kritikusan alacsony szintre csökken (törési küszöb), a csont minimális erõhatásra eltörik.

A csúcscsonttömegbõl fokozatosan csökken a csont mennyisége. Ha kis csúcscsonttömeget tudtunk elraktározni fiatal korunkban, hamarabb elfogy a csontunk, elõbb elérjük a kritikus törési küszöböt. A csonttömeget csökkentõ tényezõk túlsúlyba kerülésével a csöves csontok (pl. combcsont középsõ része, alkarcsontok) vastagsága csökken; a szivacsos csontokban (pl. gerinccsigolya, a combcsont csípõízület-közeli része) a csontgerendák elvékonyodnak, elszakadnak, majd teljesen felszívódnak.

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.