Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor kezdjük a gyermek idegen nyelvi fejlesztését?

Érdekességek2020. január 20.

Fotó: 123rf.com

A korai nyelvoktatással kapcsolatban sok az érv pró és kontra oldalon egyaránt, hiszen nyelvtanárok, pszichológusok, logopédusok és gyógypedagógusok között is megosztó a téma, hogy mikor érdemes elkezdeni a „nyelvtanulást”. Egy azonban biztos, előbb-utóbb mindenkinek szüksége van az idegen nyelv ismeretére, hiszen nélkülözhetetlen a továbbtanuláshoz, a diplomához, a munkavállaláshoz vagy akár csak egy külföldi utazás során. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen formában, hogyan jutunk a nyelvtudás birtokába.

A korai nyelvi fejlesztés legfontosabb célja, hogy pozitív attitűdöt alakíts ki, és a gyermek megszeresse a nyelvet. Ne akard direkt tanítani a gyermeket, nem akadémiai nyelvtudás a cél, csupán megismerni együtt az angol mondókákat, a dalokat és a kultúrát. Ha a szülő a nyelv szeretetét tudja átadni a gyermekének, ezzel adja a legbiztosabb alapot, aminek segítségével később gátlások nélkül beszélheti majd a nyelveket.

A legfontosabb hozadéka a játékos angol nyelvi fejlesztésnek az együtt töltött minőségi idő, a szülő-gyermek kapcsolat mélyítését segítő ölbeli játékok, mondókák, dalok és mesék, beszélgetés, amit együtt csináltok és egy plusz közös kapocs lehet köztetek.

A játékos angol nyelvi fejlesztésnek akkor van értelme, ha a szülő is és a gyermek is jól érzi magát közben, nem kell magad „megerőszakolni”, hogy idegen nyelven szólj hozzá, ugyanis ez a rossz érzés átragad a gyermekre. Legyél játékos, laza, természetes. A gyermek a szülőtől a hozzáállást lesi el. Csináld szívesen, énekelj átéléssel!

Hallgassatok együtt angol dalokat, mondókákat! Az anyanyelvi hanganyaggal a saját és a gyermeked kiejtésének fejlődését is támogathatod!

Tevékenységbe, cselekvésbe ágyazottan add át a nyelvet, hiszen a gyermek gondolkodása cselekvésekhez kötődik.

Az anyanyelv elsajátításához is hasonló módon, mondókákon, dalokon és sok-sok játékon, mozgáson keresztül adjad át a nyelvet!

Néhány tény, amely a leggyakoribb ütközőpont.

1. A gyermek számára nem megterhelő, hanem a meglevő kíváncsiságát kielégítő szórakozás, ha idegen nyelven is beszélnek hozzá, énekelnek neki.

A szakemberek külön terminussal jelölik a 10 év alatti és 10 év feletti tanulók idegen nyelvi fejlesztését. Míg a 10 év alatti gyerekek az idegen nyelvet/nyelveket az anyanyelvükhöz hasonló módon elsajátítják (nyelvelsajátítás), addig a 10 év felettiek a nyelvet valóban tanulják (nyelvtanulás).


Fotó: 123rf.comA nyelvelsajátítás észrevétlen folyamat, amikor a nyelvet a gyermek „felszedi”, és anélkül tanulja meg, hogy bármilyen összefüggést vagy nyelvtani magyarázatot kellene hozzá fűzni. A második nyelv elsajátítása is egy ugyanilyen folyamat, így a gyermek számára egyáltalán nem megterhelő. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy az anyanyelvéhez hasonló módon add át az idegen nyelvet is a gyermeknek, mondókákon, dalokon keresztül, játékosan, élményteli tevékenységek között.

2. Nem fog később elkezdeni beszélni a gyermek, nem okoz megkésett beszédfejlődést, sem diszlexiát

Nem minden gyermek egyforma, vannak akik már 6-8 hónaposan kimondják első szavaikat, míg vannak, akik csak később kezdenek beszélni. Ennek azonban nincs köze ahhoz, hogy egy második nyelvet is hall a kicsi. Nincs bizonyíték arra vonatkozóan sem, hogy a diszlexia és a tanulási zavarok összefüggésben állnának a korai nyelvtanulással, már csak azért sem, mert nem ugyanazt az agyi területet érintik. 

A késői beszédfejlődés és a diszlexia, valamint a tanulási zavarok hátterében a genetikai tényezőkön kívül általában a mozgásfejlődés hiánya áll, ezért ezeknél a gyerekeknél a fejlesztés visszanyúlik kisgyermekkorba, amikor újra „tanulnak” hintázni, kúszni, mászni stb. A játékos angolozás közben a gyermek mozgásigényét is ki lehet elégíteni a lovagoltatókon, hintáztatókon, lóbálókon keresztül, amikor énekelsz, mondókázol neki egy idegen nyelven is.

3. Az idegen nyelv nem veszi el az időt a játéktól, mert az maga a játék.

A korai idegen nyelvi fejlesztés mindig valamilyen tevékenység közben történik. A gyermekek fő tevékenysége a játék, így az idegen nyelven való énekekkel, mondókákkal, játékokkal csak extra lehetőséget kínálsz gyermekednek a játékra, mókára, kacagásra, közös időtöltésre, szórakozásra. A kicsi játék közben, észrevétlenül sajátítja el a nyelvet.

4. Az idegen nyelv elsajátítása történhet az anyanyelvvel párhuzamosan.

Nem kell megvárni, amíg a gyermek az anyanyelvét megtanulta, az idegen nyelv az anyanyelv elsajátításával együtt is bevezethető a kicsi életébe. Az ember agyában végtelen hely áll rendelkezésre a nyelvek számára, egy egészséges ember agya nem csak egy nyelv tárolására alkalmas. „Az egyik nyelvből megtanult szavak nem szorítják ki a másik nyelv szavait. Sőt, aki megtanul egy második nyelvet, szebben, helyesebben beszéli anyanyelvét, hiszen általános nyelvi és gondolkodási készségei fejlettebbek, mint azoké, akik csupán egy nyelvet ismernek” – írja dr. Kovács Judit kétnyelvűségi szakértő. (Forrás – Dr. Kovács Judit: Az óvodáskori nyelvtanulás mint jelenség)

5. Nem fogja összekeverni a nyelveket

Kezdetben előfordulhat, hogy a gyermek összekeveri a nyelveket, de ez ideiglenes állapot. Ennek az az oka, hogy a kicsi szókincse nem egyformán fejlődik a két (vagy több) nyelven, így először az egyik nyelvből való hiányosságait a másikból pótolja. Egy idő után a gyermek ezt kinövi, nincs olyan felnőtt, aki „úgy maradt volna”, hogy keveri a nyelveket.

A korai nyelvoktatásnál egy nagyon fontos szempontra kell odafigyelni, hogy a fenti kijelentések megállják a helyüket. Ez pedig a játékosság, ami a nyelvátadást-nyelvelsajátítást körülveszi. Fontos, hogy lazán, az anyanyelvhez hasonló módon add át az idegen nyelvet a gyermeknek, tanítványoknak, közben érezzék magukat jól, és legyen ez a nyelvátadós idő felszabadult, örömteli és szórakoztató mindkét fél számára! A legfontosabb cél nem a tudományos nyelvtani formák megtanítása, hanem egy pozitív attitűd kialakítása a nyelvvel szemben, a nyelv megszerettetése, hogy a gyermek számára biztos alapok keletkezzenek, amelyre később építeni lehet, így bátran beszélhet majd idegen nyelven, gátlások nélkül! 

Fürész-Mayernik Melinda
www.angolkalauz.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Szemtornák és szemtréning

2025. október 28.

A szem izmai is karbantartást igényelnek

Ahogy testünk többi izmát is eddzük, úgy szemeink izmai is fejleszthetők és karbantartást igényelnek. A modern életmód során szemeink gyakran egy helyzetbe „ragadnak” – órákig a monitor közelségében fókuszálnak, alig pislogunk, és ritkán nézünk távolba.

A 20-20-20 szabály egy egyszerű, de hatékony módszer: minden 20 percben 20 másodpercig érdemes 20 lábra (körülbelül 6 méterre) lévő tárgyra nézni. Ez segít ellazítani a folyamatosan feszített fókuszáló izmokat. A tudatos szemtorna is sokat segíthet. Érdemes lassan, kontrolláltan felfelé-lefelé mozgatni a szemeket, majd jobbra-balra, végül végezz lassú körmozgásokat mindkét irányban. Ezek az egyszerű gyakorlatok javítják a szem vérellátását és mozgékonyságát. A „palming” technika különösen pihentető. A tenyereket érdemes a csukott szemekre úgy helyezni, hogy semmilyen fény ne érje őket. 3-5 percig ott tartva, majd engedni, hogy a szemek teljesen ellazuljanak. Ez a gyakorlat csökkenti a szemfáradtságot és javíthatja a természetes fókuszáló képességet.

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

2025. október 27.

„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).

Van élet a diagnózis után: a személyre szabott orvoslás új korszakot hoz az emlőrák kezelésében

2025. október 27.

Korai diagnózis esetén akár 99%-nál is nagyobb lehet a túlélési esély

A mellrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a nők körében, minden 14. másodpercben születik egy ilyen diagnózis a világon, hazánkban pedig több mint 7500 új esetet fedeznek fel évente. A betegséget több mint 90%-ban korai stádiumban fedezik fel, ami döntő jelentőséggel bír, ugyanis a modern, személyre szabott terápia, valamint a pontos diagnosztika és szervezett betegút ma már képesek jelentősen javítani a hosszú távú túlélést. A szakértők a mellrák elleni küzdelem hónapjához közeledve különösen fontosnak tartják hangsúlyozni: a rendszeres szűrésen való részvétel, az időben történő kivizsgálás és az innovatív terápiákhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a gyógyulásban és a kiújulás kockázatának mérséklésében is. Ugyanakkor az a tény, hogy egyre fiatalabb korosztályt érint az emlőrák, komoly figyelmeztetés arra, hogy az életmódbeli tényezők mind a megelőzés, mind a kezelés során kulcsszerepet játszanak.

Minden év októbere a mellrák elleni küzdelem hónapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a korai felismerés fontosságára, illetve a megelőzéssel és a lehetséges terápiákkal kapcsolatos tudnivalókra. Ennek apropóján szervezett kerekasztal-beszélgetést a Lilly Hungária Kft., ahol többek között az Országos Onkológiai Intézet és a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) szakorvosai, valamint érintett betegek osztották meg tapasztalataikat. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a korai diagnózis drámai különbséget jelenthet: az 5 éves túlélés lokalizált (korai) stádiumban több mint 99%, míg áttétes esetben körülbelül 32%. Ez szemléletesen mutatja, miért létfontosságú, hogy a gyanús tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz forduljunk, és lehetőleg minél fiatalabb életkortól rendszeresen részt vegyünk a megfelelő szűrővizsgálatokon. Erre természetesen nem csupán októberben, a mellrák elleni küzdelem hónapjában, hanem egész évben érdemes odafigyelni.