Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor kezdjük a gyermek idegen nyelvi fejlesztését? (1.rész)

Érdekességek2018. május 19.

A korai nyelvoktatással kapcsolatban sok az érv pró és kontra oldalon egyaránt, hiszen nyelvtanárok, pszichológusok, logopédusok és gyógypedagógusok között is megosztó a téma, hogy mikor érdemes elkezdeni a „nyelvtanulást”.

Egy azonban biztos, előbb-utóbb mindenkinek szüksége van az idegen nyelv ismeretére, hiszen nélkülözhetetlen a továbbtanuláshoz, a diplomához, a munkavállaláshoz vagy akár csak egy külföldi utazás során. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen formában, hogyan jutunk a nyelvtudás birtokába. 

Mivel minden gyermek különböző, nem egyforma a fejlődési ütemük, az érdeklődési körük, a teherbíró képességük, ezért több szempontot is érdemes figyelembe venni, amikor a gyermek idegen nyelvi fejlesztése mellett döntünk. Lényeges ugyanis az is, hogy milyen körülmények között, milyen módszerekkel és ki adja át az idegen nyelvet gyermekünknek.

Hitek és tévhitek

Rengeteg a tévhit és a mendemonda, ami a korai nyelvoktatás körül kering, miszerint ez káros, a gyermek számára megterhelő dolog, ami késlelteti a beszédfejlődést, nem fog tudni az anyanyelvén sem beszélni, inkább a játékkal foglalkozzon, és ehhez hasonló kijelentések.

Abban az esetben elfogadott a gyermekek nyelvi fejlesztésének kérdése, ha a szülőknek nem ugyanaz az anyanyelvük, vagy külföldön élnek, és így kerül a gyermek kapcsolatba több nyelvvel is. Ilyenkor természetes kétnyelvű környezetről beszélhetünk. Amikor mindegyik szülő a saját anyanyelvét használja a gyermekkel való kommunikációban, például angol édesapa angolul, magyar édesanya magyarul beszél a gyermekekhez, egymás között pedig egy előre megbeszélt nyelvet használnak. Mindenki következetesen használja a saját anyanyelvét.


Ha esetleg külföldön élnek, akkor pedig az adott ország nyelve lesz a domináns, azt hallja többet a kicsi, így otthon érdemes a saját anyanyelv erősítésének elvét követni. Pl. Angliába költöző magyar család esetében otthon a magyar nyelvet használni.

Abban az esetben, amikor Magyarországon magyar anyanyelvű szülőként szeretnénk gyermekünk idegen nyelvi fejlődését támogatni egy-egy csoportos foglalkozással vagy az otthoni játékos nyelvátadással, mondókákkal, dalokkal, a legtöbb esetben ellenérzéseket váltunk ki azokban az emberekben, akik ezzel nem értenek egyet. Az említett téves feltételezések azokat a szülőket is eltántoríthatják, akik egyébként szeretnék, hogy a gyermekük minél korábban megismerkedjen az idegen nyelvvel. Ezért is szükséges a téma körüljárása és a korai nyelvoktatás valódi céljának meghatározása. A fentiekben említett eset fordított változatával találkozhatunk itthon, vagyis amikor a kevésbé domináns nyelvet (pl. angol) szeretnénk otthon vagy egy-egy gyerekfoglalkozáson erősíteni a gyermekünkben.

Nyelvelsajátítás vagy nyelvtanulás?

A szakemberek a 10 év alatti és 10 év feletti tanulók nyelvi fejlesztését külön terminussal jelölik, így az előbbit nyelvelsajátításnak, az utóbbit nyelvtanulásnak hívjuk. Ezért nem szerencsés a nyelvoktatás, -tanítás, -tanulás szavak használata, amikor kisgyermekekről beszélünk. Ezek a szavak ugyanis egyet jelentenek a legtöbb ember fejében azzal a képpel, hogy a kicsik egy helyben ülve, magolva, kényszer alatt, könyvből és füzetből, iskolaszagúan ismerik meg a nyelvet. Pedig ez közel sincs így.

A babák és a kisgyerekek az idegen nyelvet ugyanúgy „tanulják”, mint ahogyan az anyanyelvüket is: természetesen, észrevétlenül, mondókákon, dalokon és ölbeli játékokon, tevékenységeken keresztül. A gyermek a szülői minta alapján kezdi használni a nyelvet, először csak megfigyel, később utánoz, és végül önállóan is képes mondatokat alkotni. Ezt a folyamatot hívják a szakemberek nyelvelsajátításnak, ami egy spontán folyamat. A kicsik nem keresnek összefüggéseket, azáltal, hogy sokat hallják a nyelvet, „felszedik” azt, és automatikusan használják arra, hogy megértessék magukat.

Ezzel szemben a 10 év feletti tanulók a nyelvet már „magolják”. Akaratlanul is összefüggéseket keresnek, fordítanak, elemzik a nyelvtani szabályokat, az iskolában szófajokat és mondatrészeket kell felismerniük és mondatokat összerakniuk. Gyakran gátlásosak, amikor meg kell szólalni, inkább nem mondanak semmit, nehogy véletlenül rosszul fejezzék ki magukat az idegen nyelven.

Az életkor szerepe

Arturo Hernandez, a Houstoni Egyetem pszichológiaprofesszora a The Bilingual Brain című kötetében a kétnyelvűség hatásaival foglalkozik. Véleménye szerint a 2-4 éves életkor az úgynevezett kritikus periódus a nyelv elsajátításában, ami azt jelenti, hogy bizonyos eseményeknek a siker érdekében ebben az életkorban be kell következniük. Ennek oka, hogy az agyféltekék rugalmasságának fejlődése ekkor a leggyorsabb, majd egyre lassul, és végül a pubertáskor végére lezárul.

Penfield és Roberts (1959) kanadai orvosok kutatásaiból kiderül, hogy a pubertás kezdetére a beszédfunkcióért és nyelvfeldolgozásért felelős domináns agyi területek rugalmassága elnyeri végleges állapotát, befejeződik az agyféltekék funkcionális specializációjának nevezett folyamat (lateralizáció).
A kutatás alapján, ha a gyermek nem jut elég nyelvi ingerhez, akkor később nem tud nyelvet megtanulni. Bár a kritikus periódus elméletében nem minden kutató hisz, a hipotézist több vadon felnövő gyermek története is igazolja.

Érdekes kutatási eredmény, hogy az „elveszettnek hitt nyelvek” az agyban elraktározódnak, így ha a gyermekkorban hallott nyelvet sokáig nem halljuk, nem használjuk, később sokkal könnyebben előhívható, hiszen a tudatalattink megőrzi. Ezért is lehetséges, hogy azok a gyerekek, akik több nyelvet hallottak gyerekként, könnyebben tanulnak nyelveket felnőttként.

A kutatók szerint az életkornak a természetes nyelvelsajátítás során van jelentősége. Az iskolában sikeresebbek azok a tanulók, akik korán kezdtek ismerkedni egy második nyelvvel. Ami mindenképpen pozitív hozadék, hogy ezek a tanulók nem kötelező tantárgyként tekintenek az idegen nyelvre az iskolában, hanem a kommunikáció eszközeként.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Minden tizedik magyar érintett, évente százmilliárdokba kerül a diabétesz

2025. január 16.

Hazánkban több mint egymillióan élnek cukorbetegséggel, az ezen felüli diagnosztizálatlan esetek száma is több százezer lehet. Minden évben 8-10 ezer magyar hal bele a betegségbe és szövődményeibe. A cukorbetegséghez és szövődményeihez köthető gazdasági következmények is súlyosak, hazánkban az ehhez kapcsolódó összes kiadás meghaladja az évi 360 milliárd forintot. Az AstraZeneca és a Magyar Diabetes Társaság stratégiai együttműködést kötött, melynek célja, közösen még jobban hozzájáruljanak a diabéteszhez és szövődményeihez kapcsolódó ellátás hatékonyságának és minőségének javításához. Emellett célul tűzték ki a szakmai és a laikus közönség képzését, az adatvezérelt egészségügyi és mesterséges intelligencia megoldások közös kutatását és fejlesztését, valamint az együttműködés elősegítését a háziorvosokkal és a társszakmákkal.

A világon több mint félmilliárd felnőtt cukorbeteg él, vagyis minden tizedik felnőtt érintett, ezzel a diabétesz korunk egyik legfőbb népegészségügyi problémájává vált. A helyzetet rontja, hogy nemzetközi felmérések szerint a betegek közel fele diagnosztizálatlan. 

2045-re az előrejelzések szerint nyolcból egy felnőtt érintett lesz, ezzel 783 millióra növekszik a betegek száma világszerte, ami 46 százalékos növekedést jelent. A betegek 90 százalékának 2-es típusú cukorbetegsége van, ami hazánkban a várható élettartamot kb. 6 évvel rövidíti. 

Magyarországon több mint 1,1 millió ember él cukorbetegséggel, becslések szerint ezen felül több százezren lehetnek azok, akik nincsenek tisztában a betegségükkel. A felnőtt cukorbetegek száz lakosra jutó száma az elmúlt húsz évben megháromszorozódott. 

Hazánkban évente egy kisvárosnyi embert, kb. nyolc-tízezer főt veszítünk el cukorbetegségben vagy ahhoz köthető szövődményben. “Célul tűztük ki, hogy elkészüljön a nemzeti diabétesz stratégia, amelynek részeként népegészségügyi szűrés keretében juthatnak hozzá a páciensek a szűrővizsgálatokhoz és a diagnosztikai ellátáshoz. Fontos lenne a minél rövidebb és hatékonyabb betegút kiépítése, amelynek első lépéseként – pozitív diagnózis esetén – beutalóval minél hamarabb eljusson az érintett egy szakorvoshoz” – hangsúlyozta Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) elnöke.  

A diabétesz legnagyobb veszélye a társbetegségek kialakulása

A diabétesz a szervezet anyagcserebetegsége, amelynek kiváltó okai között szerepel – a genetikai hajlamon túl – a nem megfelelő életmód, vagyis az egészségtelen táplálkozás és a kevés mozgás. A cukorbetegségből származó legnagyobb veszély mégsem az elhízás, hanem például az idült vesebetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek. Mindkét betegség szoros összefüggést mutat a cukorbetegséggel, és a vezető halálokok között szerepelnek hazánkban. 

A cukorbetegséggel élők 43 százaléka krónikus vesebetegségben szenved. Az elmúlt évek tendenciái sem pozitívak: a 2-es típusú cukorbetegség miatt kialakult krónikus vesebetegségben szenvedők száma 74 százalékkal nőtt 1990 és 2017 között. A felnőtt lakosság körében a diabétesz a vezető oka a krónikus vesebetegségnek és a végstádiumú vesebetegségnek is, amikor már egyedül a dialízis vagy a transzplantáció mentheti meg a beteg életét. 


A kardiovaszkuláris betegség nagy kockázatával rendelkező 2-es típusú cukorbetegeknél a leggyakoribb társbetegség a krónikus vesebetegség és a szívelégtelenség. 


Ezek mindegyike gyakorlatilag népbetegségnek tekinthető, hiszen hazánkban az első számú halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, 2019-ben 64 ezer halálozásért volt okolható, ami az összes haláleset 49 százaléka. A szív- és érrendszeri betegségek közül a magasvérnyomás a legelterjedtebb, az érintett páciensek közel harmada szenved benne. Ebből következően a vércukorszint és a vérnyomás szinten tartása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek és az idült vesebetegség kialakulását is. A rendszeres háziorvosi és szakorvosi vizsgálatok segítik idejében felismerni ezeket a betegségeket.

A kovászos kenyér és a zsíros halak

2025. január 16.



A kórokozók elűzésének egyik fontos eszköze a szervezet dinamizálása és immunvédelme. A fertőzésekkel, káros hatásokkal szembeni immunitást azoknak a táplálékoknak a fogyasztása is elősegítheti, amelyek fokozzák a fehérvérsejtek és az antitestek képződését a szervezetben. Kiemeltünk két dinamizáló „szuperélelmiszert”.

Kovászos kenyér

Emésztést segítő, remineralizáló hatás

A legtöbb kenyér élesztővel készül, amelytől a tészta hamar megemelkedik, így a kenyér külsejét vonzóbbnak találjuk a vásárláskor. A kovászos (erjesztett tésztából sütött kenyér) azonban előnyösebb lehet számunkra: tartalmaz enzimeket és tejbaktériumokat, amelyek javítják az ásványi anyagok (magnézium, vas, cink…) felszívódását a szervezetben. Ha teljes kiőrlésű lisztből készül, az emészthetőbbé teszi a kenyeret, és csökkenti a glikaemiás indexét (ami az egyes élelmiszerek vércukoremelő képességét jelenti).

Hogyan profitáljunk belőle a legjobban?

Reggelente egy szelet belőle, kevés mézzel; zöldséges vagy halas szendvicsként, gyors ebédre; este 1 szelet a vacsorára.

Ajánlott mennyiség: 40-60 g naponta (2-3 szelet kenyér)

A hipoallergén cica lehet a megoldás macskaallergia esetén?

2025. január 15.

A macskák a világ legnépszerűbb társállatai közé tartoznak. Az állatok által kiváltott allergiák közül azonban a macskaallergia a leggyakoribb, és az allergiás asztmás esetek harmada is kedvenc doromboló négylábúinkhoz köthető. Megoldást jelenthet ilyen esetben egy hipoallergén cica? – tettük fel a kérdést dr. Augusztinovicz Monikának, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus és fül-orr-gégész szakorvosának.

Macskaszőr-allergia? 

– A macskaszőr-allergia nem túl szerencsés kifejezés, hiszen, ha valaki allergiás a cicákra, akkor immunrendszere valójában az állat elhalt és elhullajtott hámsejtjeiben, nyálában vagy vizeletében található fehérjékre reagál túlzott mértékben. A macskák esetében az állat faggyúmirigye, valamint nyálmirigye választja ki, illetve vizelete tartalmazza a tüneteket okozó fehérje-allergént – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika.

A cicák köztudottan a tisztaság mintaképei, akik nagy gondot fordítanak bundájuk nyalogatására, a mosakodás során azonban szétterítik testükön a panaszokat okozó allergént. Ezek a rendkívül apró, beszáradt és feltöredezett faggyú- és hámsejtek a levegőbe jutva akár hosszú ideig képesek keringeni a légtérben, könnyedén belélegezhetők, és allergiás panaszokat okozhatnak az arra érzékenyeknél. Tudni kell, hogy a macskák hámsejtjei kisebbek és ragadósabbak, mint a kutyáké, ezért könnyen felhalmozódnak a porózus felületeken.

A szálló allergének megkapaszkodnak a bútorok kárpitjában, megtapadnak a ruházaton és a szőnyegben, így növelve az allergénnek való kitettséget. Emiatt a macskaallergiásoknak nem csak akkor lehetnek tüneteik, ha érintkeznek egy állattal: már az is tüneteket válthat ki, ha egy macskatulajdonos munkatárs dolgozik a közelében, hiszen az illető az allergéneket ruhájával is behurcolhatja a munkahelyre. Allergiás egyénnél az állat karmolása, harapása is súlyos allergiás tüneteket okozhat.

A hipoallergén cica lehet a megoldás?

Ha allergiásak vagyunk a cicákra, tüsszögés, köhögés, orrdugulás, orrfolyás, szem- és orrviszketés, de akár légzési nehézség, asztmás roham (zihálás, sípoló légzés) és visszatérő hörgőgyulladás is felléphet. A háziállat-allergiában szenvedők az állat simogatása után az allergiás dermatitis tüneteit, bőrviszketést, csalánkiütést és ekcémát tapasztalhatnak magukon. De miért van az, hogy egyesek allergiásak a macskákra, míg mások nem? 

–Az, hogy valaki allergiás lesz a macska által termelt fehérjére, genetika, az egész szervezet aktuális állapota és a környezeti tényezők kölcsönhatásának következménye – mondja Augusztinovicz doktornő, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy az ún. hipoallergén cicák sem jelentenek biztos megoldást a problémára.

A WHO jelen ismeretei szerint összesen nyolcféle macskaallergén –molekuláris komponenst tart számon, ezek közül a Fel d1 az egyik legjelentősebb, ami az állat nyálmirigyében és a hámon választódik ki. Megfigyelhető, hogy idősebb, valamint ivartalanított macskák esetében a Fel d1-koncentráció alacsonyabb, sőt macskafajonként is változó a termelt allergén mennyisége. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy bár valóban léteznek olyan macskafajok (pl. a szibériai macska), amelyek szervezetében alacsonyabb a Fel d1- szintje, ugyanakkor egy hipoallergénként számontartott macska esetében is fennáll a lehetősége, hogy panaszt okozzon az arra érzékenyeknek.