Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor kezeljük gyógyszeresen az elhízást?

Érdekességek2025. április 16.

Sajnos Magyarországon nagyon szomorú statisztika látott napvilágot. A magyar felnőtt lakosság kétharmada túlsúlyos vagy elhízott.

Fotó: sifotography © 123RF.comAz adatokban még elkeserítőbb, hogy egyre inkább a fiatalabb korosztály felé csúszunk el.
Maga az elhízás betegség, melyet kezelni szükséges.

Miért indokolt az elhízást kezelni?

Az elhízás számos idült megbetegedéshez vezethet, a leggyakoribbakat kiemelve:

Az elhízott betegek élete 3–10 évvel rövidül meg. 

Mikor javasolt az elhízást gyógyszerrel kezelni?

Az elhízás foka különböző mértékű lehet. Legáltalánosabb fokmérője a túlsúlynak a BMI, vagyis a testtömegindex. a testsúlykilogrammot elosztjuk a magasságméter négyzetével. Nem tökéletes, de kiváló arra, hogy elinduljunk a kezelés útján. Pontosabb képet ad, ha van lehetőség testösszetétel-mérést is végezni, mely jelzi a testzsírszázalékot és a zsigeri zsír arányát is. Például a 35-ös BMI egy 165 cm magasságú nő esetén 95 kg-ot jelent, vagyis láthatjuk, nem extrém súlyokról beszélünk.

Ha testsúlyfüggő társbetegség is fennáll, akkor túlsúlyban (27 feletti bmi esetén) az életmód-terápia mellé (mely kalóriaszegény étrendből és rendszeres testmozgásból áll) gyógyszeres kezelés is javasolt.

30-nál magasabb BMI esetén – meglévő egyéb egészségügyi betegségek nélkül is – az elhízás gyógyszeres kezelést igényel. 

Ki kezelje az elhízott beteget?

A beteg számára egy komoly, összehangolt csapatmunka hozza a legjobb eredményt. Orvos-dietetikus-gyógytornász-pszichológus a beteggel együtt a leghatékonyabb. A belgyógyász, a diabetológus, az endokrinológus vagy az obezitológus szakorvos az indokolt vérvizsgálatok elvégzése, az egyéni kórelőzmény és belgyógyászati státusz felvétele után a legoptimálisabb, testsúlycsökkentést segítő gyógyszeres kezelést javasolja. A dietetikus az egyénre szabott étrend kialakításával és a táplálkozási tanácsadással segíti a fogyni vágyókat. A gyógytornász a helyesen kivitelezett tornagyakorlatokat megtanítja és megtervezi a mozgásprogramot, miután felmérte az illető fizikális állapotát, ízületeinek mozgástartományát. Gyakran lelki okai is vannak a túlevésnek, a mentális egészségünk védelme is ugyanolyan fontos, ezért pszichológiai foglalkozásokkal is támogatás nyújtható.


Milyen gyógyszerrel kezeljük az elhízott beteget?

Magyarországon többféle készítmény van törzskönyvezve elhízásra, amelyek különböző módon segíthetnek a testsúly csökkentésében.

Egyelőre még a testsúlycsökkentés mértéke a bariátriai sebészeti beavatkozások eredményétől elmarad, de külföldön már engedélyezve vannak olyan kettős agonisták, melyek használatával életmódváltással együtt egyes esetekben a fogyás mértéke megközelíti a testsúlycsökkentő műtétek által elért eredményeket.

Ezek a gyógyszerek csak orvosi felügyelet mellett kezdhetőek el és alkalmazhatók. 

A szakorvos személyre szabottan tudja indikálni a fogyasztógyógyszereket, melyeknek hatékonyságát nagy betegszámú vizsgálatokkal támasztották alá.

Az elhízásra való gyógyszerek azonban önmagukban csak mérsékelt eredménnyel járnak, ha nincs mellettük életmódváltás!

Türelmesnek kell lenni magunkkal szemben, és mindenképpen reális célokat tűzzünk ki! Hosszú távú elköteleződés az elhízás kezelése, hiszen krónikus betegségként hosszú, éveken át tartó terápiáról van szó, melyet időszakosan gyógyszerrel javasolt megtámogatni.

Dr. Gyöngy Andrea
belgyógyász, diabetológus adjunktus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.

Körömgomba kezelése

2025. június 21.

Hatásos megoldások vény nélkül

Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.

Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

Időskorban gyakoribb a körömgomba

A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.

Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el

Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.

Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések

Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.

Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.