Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor mondjam el, hogy terhes vagyok?

Érdekességek2018. szeptember 01.

Nagy dilemma a nők számára, hogy mikor is jelentsék be a munkahelyükön, hogy várandósak. Várjanak az első trimeszter végéig? Vagy az túl hosszú idő? Esetleg már a legelső pillanatban szóljanak?  És mi történik, ha mégsem marad meg a terhesség?

Amikor a nő számára kiderül a várandósság ténye, a határtalan öröm mellett rögtön gyülekezni kezdenek a fekete felhők is. Mit fog szólni a főnököm? Mi lesz, ha kirúgnak? Mikor mondjam el a munkahelyemen? Ezek a kérdések meglepően nagy stresszel járnak, ami pedig kifejezetten ártalmas lehet a babára, és nem csak a terhesség elején!

A stressz vetélést is okozhat

Fontos tisztázni, hogy tervezett baba esetén a nők hajlamosabbak a baba érdekeit szem előtt tartani, míg amikor csak „becsúszik” a kicsi, akkor a tudatos felkészülést kisebb pánik előzi meg. A baba számára a stressz nagyon rossz, mivel hatalmas energiát visz el a szervezettől. A stressz sajnos kiválthat vetélést vagy koraszülést is, illetve az immunrendszer működésére is hatást gyakorol, fokozva számos betegség, nem utolsó sorban  az úgynevezett felszálló fertőzések  kialakulásának valószínűségét, amik a vetélések és koraszülések több mint 50% -áért felelősek!

A stresszt kikerülni pedig szinte lehetetlen abban az esetben, ha a kismama ugyanolyan tevékeny életet él a várandósság ideje alatt, mint azt megelőzően. A mindennapi feladatok, a munkahelyi követelmények nem változnak, nem alkalmazkodnak a terhesség igényeihez.  Pedig a terhesség megváltozott állapotot jelent, nem véletlen nevezik “másállapot”-nak.


Mint a ratkotunde.hu írja,  ahhoz, hogy a stressz negatív befolyását mégis kompenzálni lehessen, erőteljes figyelmet kell fordítani többek közt a tápanyagbevitelre is.  Az egészséges táplálkozáson és a lehetőség szerinti legtöbb pihenésen túl a terhesség alatt segítséget jelenthet a várandósvitaminok fogyasztása is.

Azt, hogy az első trimiszterben a fokozott folsavbevitel kiemelten fontos a magzat egészséges fejlődése érdekében, szerencsére egyre többen tudják,  azt azonban kevesebben, hogy a várandósvitaminok segíthetnek számos, a terhességben fellépő probléma megelőzésében, illetve a komplikációmentes terhességben egyaránt. Minél inkább alkalmazkodnak a vitaminkészítmények a különböző trimeszterek eltérő igényeihez, annál valószínűbb, hogy a terhességet könnyebben viselik a kismamák, és természetesen magzatuk. Jó, ha a kismamavitamin komplex, és szerves kémiai kötésű anyagokat tartalmaz, mivel így az anyagok hasznosulása lényegesen jobb.

Terhes nőnek nem lehet felmondani

Hogy a stressz szintjét minimalizáljuk, jó tudni, hogy a magyar törvények értelmében várandós nőnek nem lehet felmondani.  Sőt, ha várandósság ténye csak az elbocsátás után derül ki, azonban az elbocsátás pillanatában már fennállt, akkor az jogszerűtlen, és a kismamák jogorvoslatért fordulhatunk a megfelelő szervekhez.

Az úgynevezett felmondási védelem akkor is él, ha a terhesség még nem jött létre, de a pár lombikprogramban vesz részt. Igaz, ebben az esetben a program kezdetétől számított maximum 6 hónapig él a védelem, kivéve persze, ha a program sikeres, és a terhesség létrejön.

Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy a törvényi védelem nem teljes körű, vagyis vannak olyan kivételes helyzetek, amikor a várandós nőt is el lehet bocsátani. Ilyen az olyan, azonnali hatályú felmondás, melyet súlyos kötelezettségszegés miatt indítanak – ez azonban igen ritka, hiszen a súlyos kötelezettségszegés tényét a munkáltatónak bizonyítania kell.

Vezető beosztású nők esetében a dolog kissé bonyolultabb, hiszen a felelősségük is lényegesen nagyobb.

Elmondjam? Ne mondjam?

Ezt a kérdést mindenkinek magának kell eldönteni.  A munkáltató mindenképpen jól jár, ha tud a terhességről, hiszen így fel tud készülni arra, hogy a kismama valamennyi időre mindenképpen kiesik a munkából, illetve, a kismamának is fontos, hogy a terhességet nyugodtan, boldogan viselje – ebben pedig a titkolózás nem mindig segít.  A legtöbben általában addig várnak a bejelentéssel, amíg biztos nem lesz a terhesség. Ez rendszerint a 12. hét környéke, mivel előtte a vetélés kockázata még igen magas. Bizonyos esetekben viszont már az egészen korai terhességet is tanácsos bejelenteni –  például veszélyes anyagok között végzett munka, vagy jelentős fizikai terheléssel járó munkakör esetén. 


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.