Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor szükséges a mandulaműtét?

Érdekességek2019. február 26.

A gyakori torokfájás, vagy légúti betegségek önmagukban még nem indokolják a mandulaműtét elvégzését. Azonban ha a betegség évente gyakran ismétlődik, krónikus mandulagyulladás alakul ki, esetleg tályog vagy a gyulladások következtében másodlagos betegségek lépnek fel, akkor mégis szükség lehet rá, hogy megváljunk az egyébként fontos védőfunkciót betöltő szervektől.

Ősztől-tavaszig tart a betegségek szezonja

A közösségbe kerülő gyerekek sokat betegeskednek, ennek oka egyfelől, hogy a még fejletlen immunrendszerük miatt könnyebben kapnak el fertőzéseket. A szeptemberi hónapban egyébként is megnő a betegségek száma pusztán attól, hogy újra elkezdődik az óvoda és az iskola, ahol könnyen terjednek a kórokozók.

Az immunrendszer érése 10-12 éves kor környékén fejeződik be, teljesen normális, ha a gyerekek ebben az időszakban gyakrabban kapnak el légúti betegségeket – magyarázza dr. Csóka János fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ főorvosa. A megbetegedések gyakoriságát növeli az is, hogy a közösségekben a gyerekek gyakran elnagyolják a kézmosást, a zsebkendő használatot, a kisebbek nem megfelelően fújják az orrukat, köhögésnél, tüsszentésnél sem teszik a szájuk elé a kezüket.

Nem mindennek az oka a mandula

Óvodás korban 5-6 betegség is átlagosnak nevezhető az ősztől-tavaszig tartó időszakban, s ez egyaránt megviseli a gyerekeket és a szülőket. A gyakori betegségek miatt munkából kieső szülők érthető módon szeretnék sürgetni az egyes betegségek lefolyását és minden módszert megragadnak arra, hogy csökkentsék a gyakoriságát. Sokan úgy vélik, hogy ennek egy lehetséges eszköze a mandulaműtét, ám szakmailag ennek elbírálása mindig egyedi és a szakorvos, néha több szakma közös döntésén alapul.

Az orr-, illetve garatmandulák kivételének szükségességét pontos szabályok írják elő. Dr. Csóka János hangsúlyozza, hogy a mandulák nagyon fontos védő funkciót töltenek be a szervezetben, különösen az első életévek során nagyon lényegesek az immunrendszer számára. Az orr és torokmandulák olyan védőanyagokat termelnek, melyek felveszik a harcot a kórokozókkal szemben. A harc közben azonban a mandulák is begyulladhatnak, azonban pusztán azért, mert megduzzadtak, még nem kell eltávolítani.


Az akut mandulagyulladást gyógyszerrel kezelni kell

A mandulagyulladás a torokmandulák gyulladása. Hátterében általában Streptococcus baktérium eredetű fertőzés áll. Kisgyermekeknél jellemző tünet, hogy nem hajlandó enni, torokfájásra panaszkodhat. A fájdalom gyakran kisugárzik a fülbe. Jellemző a láz, a rossz közérzet és fejfájás. Bakteriális eredetű fertőzés ellen a gyermekorvos antibiotikumot ír fel, melyet az előírt adagban kell szedni, és annyi ideig, amíg az orvos javasolta az esetleges szövődmények elkerülése érdekében. Tüszős mandulagyulladásban szenvedő gyermek az antibiotikum mellett is lehet lázas 5-7 napig. Különböző helyi fájdalomcsillapítókat tartalmazó tabletták szopogatása, langyos folyadék, ágynyugalom enyhítheti a panaszokat.

Krónikus mandulagyulladásnál javasolt a műtét

Előfordul, hogy egyik mandulagyulladás éri a másikat, még ki se lábal a gyerek az egyik betegségből, máris jön a másik. Ha ez évente hatszor-nyolcszor megismétlődik, ráadásul több éven át, a mandulagyulladás már idült formát ölt. Szintén javasolt a műtét elvégzése, ha a tüszős mandulagyulladás szövődményeként a mandula körül tályog alakul ki. A duzzanat oly mértékű lehet, hogy a beteg képtelen nyelni, szájzára alakul ki. Heves, féloldali, fülbe sugárzó fájdalom jelentkezik. A rendkívül veszélyes kórkép mindenképpen kórházi kezelést igényel. A műtét elvégzésére a tályog lezajlása után van lehetőség. A műtét abban az esetben is indokolt lehet, ha a gyulladások következtében másodlagos betegségek lépnek fel. Ezek kialakulhatnak a bőr, az ízületek, a vese és a szív területén is. Ilyen esetekben, ha a mandula gócként szerepel, eltávolítása megszünteti a szövődményes panaszokat is.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.