Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor van szükség gégetükrözésre?

Érdekességek2022. február 11.

Fotó: 123rf.com

Sokan félnek tőle, de bizonyos tünetek kapcsán az elvégzése elkerülhetetlen. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont orvosa szerint az orvosi utasítást betartva, megfelelő érzéstelenítést követően nincs mitől tartanunk. Ha panaszaink vannak, kizárólag a korábbi rossz tapasztalataink vagy félelmeink miatt ne halogassuk az orvos felkeresését!

Elváltozások a torokban

A garat, gége és a hangszalagok környékén több egészségügyi probléma adódhat. Ennek a légúti betegségek mellett oka lehet, ha valaki sokat használja a hangját – mert például tanár, előadó, vagy ügyfélszolgálaton dolgozik –  dohányzik, reflux betegségben szenved vagy egyszerűen csak a helytelen hangképzés miatt rendszeresen túlerőlteti a hangszalagjait. Ezekre az alábbi tünetek jelentkezése hívhatja fel a figyelmet:

Miért nem elég a szokásos vizsgálat?

A torok és garatmandulák területén lévő elváltozások jól láthatóak, ha megfelelő megvilágítás mellett, nyitott szájjal a tükör felé fordulunk, vagy vizsgálat során az orvos áttekinti ezt a területet. A hangszalagok és a gége területe azonban ekkor már nem látható, ezért van szükség gégetükrözésre.

Hogyan zajlik a gégetükrözés?

A gégetükrözés vagy laringoszkópia a hangszalagok és a gége vizsgálata. A mindössze pár centiméter hosszú hangszalagok a gége közepén helyezkednek el. A vizsgáló orvos kis méretű gégetükröt felmelegítve – azért, hogy a kilélegzéskor ne csapódjon le pára – kaphat képet a hangszalagok állapotáról. A gégetükrözés egy másik formája az ún. direkt laringoszkópia. Ennek során a fül-orr-gégész hajlékony, üvegszálas endoszkóppal vizsgálja a gégét. 

„Az eszközt a beteg egyik orrfelén keresztül vezetjük le előzetes érzéstelenítés után. Előny, hogy az erősen ingerlékeny garatú betegeknél  sem lép fel öklendezési kényszer és az olyan betegek gégéje is áttekinthető vele, akiknél az anatómiai szituáció nem teszi lehetővé az indirekt gégetükrözést.”


Fájdalmatlan vizsgálat

A gégetükrözés napjainkban a fül-orr-gégészeti alapvizsgálatok közé tartozik, azonban sokan mégis tartanak tőle. Igaz, hogy nem kellemes, de nem is fájdalmas vizsgálatról van szó. 

„A gégetükrözés nem jár semmiféle fájdalommal, amennyiben követi az útmutatást, akkor még hányingertől sem kell tartania. A garat területén érzéstelenítő spray használatára is van lehetőség.”

Fotó: 123rf.com

Komoly betegségekre is fényt deríthet

A tartós rekedtség, gombócérzés, a hang elfáradása és a gyakori torokfájás mind olyan tünet, amiket nem szabad félvállról venni. Bizonyos fül-orr-gégészeti elváltozások és a helytelen beszédtechnika mellett a túlzott gyomorsav termelődés, de akár daganatos elváltozás is állhat a háttérben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.