Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor végeznek izotóp vizsgálatot?

Érdekességek2019. július 02.

A pajzsmirigy betegségek diagnózisa összetett feladat, így előfordulhat, hogy a pajzsmirigy funkciót vizsgáló vérvételen túl egyéb módszerek is szükségesek. Az izotóp vizsgálat a pajzsmirigy göbök típusának meghatározására szolgál. Dr. Bérczy Juditot, a Budai Endokrinközpont orvosát kérdeztük.

Fotó: 123rf.comA jód hiányában gyakran alakulnak ki kisebb-nagyobb göbök a pajzsmirigyben, erre nyelési nehézségek, rekedt hang, a torokban lévő gombócérzés utalhat. Nem minden göböt lehet azonban fizikális vizsgálattal kitapintani, ezért más megoldásra is szükség van a pajzsmirigy göbös megbetegedés típusának, méretének, számának meghatározásához.

Az izotóp vizsgálat során leggyakrabban vénásan, esetleg szájon át radioaktív sugárzó anyagokat juttatnak be a szervezetbe, hogy tanulmányozni lehessen a pajzsmirigy szerkezetét. Azt figyelik, hogy milyen intenzitással épül be az alkalmazott anyag (J123, Tc99m) az adott területre.

Erre készüljön izotóp vizsgálatnál!
A vizsgálat fájdalommentes, nem jár veszéllyel.
Az alkalmazott anyagoknál túlérzékenységi reakció nem jellemző.
Az izotóp szervezetből történő kiürülését segíti a fokozott folyadékbevitel, ezért a vizsgálat után érdemes minél többet folyadékot inni.
Terhesség alatt az eljárás nem végezhető el!

Meleg vagy hideg göb?

Egy speciális kamera segítségével látni lehet, hogy a göbökben az izotóp felhalmozódik, ha fokozott, akkor piros színű, míg az inaktív terület nem halmozza fel, világos színű lesz. Az úgynevezett meleg göbök általában jóindulatúak, pajzsmirigy túlműködésére utalhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek veszélyt, egy részük sajnos rosszindulatú. Ezért hideg göb esetében szükséges a citológiai vizsgálat elvégzése – teszi hozzá a belgyógyász, endokrinológus.


Nem mindegy, hogy milyen izotóppal történik a vizsgálat!

Hazánkban a Tc99m alkalmazása terjedte el, főként költséghatékonysága miatt, ez az anyag bekerül a pajzsmirigy sejtekbe, a hormon raktárakba, a sejten keresztül azonban már nem jut át, erre csak a J123 képes. Vannak olyan pajzsmirigy túlműködési formák, ahol a Tc99m normális értéket mutat, ellentétben a J123-mal szemben.

A pontos diagnózis felállításához a beteg részletes kikérdezését követően a nyaki terület fizikális vizsgálata következik, majd pajzsmirigy ultrahang elvégzése is indokolt az izotópos vizsgálat mellett. A túlműködés diagnosztikájában a vérből történő teljes pajzsmirigy hormonpanel magas biztonságot nyújt – mondja a Budai Endokrinközpont főorvosa. A pontos diagnózis a személyre szabott terápia meghatározása érdekében is fontos.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.