Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor vegyem be a gyógyszert?

Érdekességek2020. június 10.

Fotó: 123rf.com

A gyógyszerek szedésénél nemcsak a helyes dózisra, hanem a bevétel időpontjára is fontos odafigyelni. A szervezetben zajló számos biokémiai folyamat ugyanis egy, a „belső óra” által diktált biológiai ritmust követ; ezt figyelembe véve fokozódik a gyógyszerhatás, és a mellékhatás csökken.

Akarantén, a megváltozott munkahelyzet, az állandó stressz megviseli a szervezetet, ezért még inkább oda kell figyelni a megfelelő gyógyszerszedési tanácsokra. A biológiai ritmus figyelembevétele minden esetben a hatásosabb és kevesebb mellékhatással járó gyógyszeres terápiát szolgálja. Ahhoz, hogy ajánlásokat tudjunk tenni az optimális gyógyszerbevételi időpontra, részleteiben kell ismerni a cirkadián ritmust és a gyógyszeres terápiában betöltött szerepét. Ezzel kapcsolatosan napjainkban is folynak kutatások.

A hormontermelés napszakonként változik
A napi ritmus, a belső óra kifejeződésének a legismertebb példája a kortizol nevű hormonnak a termelődése. A szteroid jellegű kortizol jelentős szerepet tölt be a szervezetet érő stresszre adott válasz kialakításában. Naponta körülbelül 15-60 milligramm kortizol termelődik, azonban stressz hatása alatt a mennyiség a 240 milligrammot is elérheti.

A kortizol felszabadulása a szervezetben nem folyamatos, hanem a napi ritmust követve változik. Ez azt jelenti, hogy a maximális vérplazmaszintet a kortizol reggel 6 és 9 óra között éri el, míg a minimális koncentrációt éjféltájban.

Mi ebből a tanulság?
A szteroid gyulladáscsökkentővel végzett terápiában részesülő, kortizolszerű gyógyszert szedő betegeknek (pl. rheumatoid arthritisben szenvedők) a szájon át szedett szteroidos gyógyszereiket érdemes a reggeli órákban bevenniük, hogy az adagolás a természetben jellemzőhöz minél inkább hasonló lehessen. Megfigyelték azt is, hogy a szervezet bioritmusához igazodó tablettabevétel kevesebb mellékhatást vált ki, mint az egyéb napszakokban történő bevétel.


Változó gyomorsavmennyiség
A gyomorban a savtermelődés is napi ritmust követ, ami a maximumát este 10 óra körül éri el, míg reggel 8 óra tájban minimumszinten áll. Tudva ezt, a gyomorsavtermelést csökkentő hatóanyagoknál is lényeges a belső óra figyelembevétele. Egyes hatóanyagok (ranitidin, famotidin) akkor a leghatékonyabbak, ha a beteg este veszi be őket. A többit (omeprazol, pantoprazol, ezomeprazol, lanzoprazol, rabeprazol) éppen ellenkezőleg, reggel ajánlott bevenni.

Fotó: 123rf.comAz ún. savkötők (antacidok), mint például a szódabikarbóna vagy a nátrium-, a kalcium- és a magnézium-karbonát, azonnal reagálnak a gyomorban fölös mennyiségben jelen lévő savval. A savkötők a bevételt követően a gyomor kémhatásának gyors emelkedését idézik elő, ilyen módon a gyomorégés tüneteit szinte azonnal képesek enyhíteni; a bevételüket nem kell a belső órához igazítani.

Hajnalban súlyosbodó asztmás panaszok
Az asztmában szenvedő betegeknél a légzési nehézség és a légszomj leginkább éjszaka vagy a kora reggeli órákban lép fel. Mindez a hörgők éjjel 3 óra és reggel 6 óra közötti időszakra tehető, fokozott összehúzódásával hozható kapcsolatba. A hörgők érzékenysége ebben az időszakban a legkifejezettebb az allergénekkel, köztük például a háziporral szemben. Egyes asztmában alkalmazott, szájon át adagolt hatóanyagoknál (ß2-receptoron ható gyógyszerek) azt tapasztalták, hogy ha a beteg este veszi be a gyógyszerét, megelőzhető az éjszaka vagy hajnalban jelentkező légzési nehézség. A hosszú hatású inhalációs készítményeknél – ahol a speciális technológiának köszönhetően a hatás tartósan fennáll – nincs ajánlás a bevételi időpontra vonatkozóan.

Inkább magas a vérnyomás
A vérnyomáscsökkentő gyógyszereket szedő betegeknek azt javasolják
, hogy gyógyszereiket felkelést követően vegyék be, mert reggel/délelőtt a legnagyobb mértékű a vérnyomás emelkedése/ kiugrása.

A védőoltás délelőtt hatásosabb?
Kevesen gondolnák, de a napi ritmus azt is befolyásolja, hogy mikor érdemes a védőoltásokat beadni. Kimutatták, hogy az immunrendszer külső támadásokra adott válasza napon belüli fluktuációkat mutat: ezt tudva az influenza elleni oltás beadásának az optimális időpontja a délelőtti órákra tehető.

A 9 és 11 óra között beadott oltások jelentősen magasabb antitest-koncentrációkhoz vezetnek (ami a védettség jele), mint a 15 és 17 óra között be adottak. A gyógyszerek szedésénél nemcsak a helyes dózisra, hanem a bevétel időpontjára is fontos odafigyelni. A szervezetben zajló számos biokémiai folyamat ugyanis egy, a „belső óra” által diktált biológiai ritmust követ; ezt figyelembe véve fokozódik a gyógyszerhatás, és a mellékhatás csökken.

Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.

Tenger vagy folyó? – Tippek a tökéletes hajóút kiválasztásához

2025. augusztus 31.

A nyaralás tervezésekor egyre több utazó választja a hajós utakat, mint a pihenés és a felfedezés egyedülálló kombinációját. Az óriás tengerjárók és a folyami hajóutak világa között azonban jelentős a különbség, amely alapvetően meghatározza az utazás jellegét és élményét.

A két utazástípus más-más filozófiára épül, egy tengeri monstrum és egy meghitt folyami hajó közötti választás túlmutat a méretbeli különbségeken.

„A legfontosabb, amit az utazóknak tudniuk kell, hogy míg egy tengeri hajóút során maga a hajó, az ott elérhető szolgáltatások sokasága és a végtelen vízen való utazás élménye áll a középpontban, addig a folyami hajózás egyértelműen a part menti városok, a kultúra és a táj felfedezéséről szól” – magyarázza Phersy Katalin a Vár a Világ utazási iroda munkatársa.

Végtelen szórakozás vagy meghitt pihenés?

A tengerjárókat méltán nevezik úszó városoknak. Ezek a gigantikus méretű komplexumok több ezer utast képesek szállítani és kiszolgálni, a szórakoztatás szinte kimeríthetetlen tárházát kínálják.

„Azokon a napokon, amikor a hajó nem köt ki, az úgynevezett tengeri napokon sem lehet unatkozni. A fedélzeten revüműsorok, kaszinók, élő zenés bárok, mozik várják a vendégeket, esténként gyakran különböző tematikus programokkal, latin táncestekkel, vagy éppen „white party”-val készülnek a szervezők. A családosok számára külön gyerekprogramok, játszóházak és animátorok által vezetett játékok a medence körül teszik teljessé a kikapcsolódást. A sportolni vágyóknak se kell lemondaniuk a szenvedélyükről a nyaralás idejére, kosárlabda- vagy teniszpályákon, futópályákon és fitnesztermekben mozoghatnak, míg a pihenésre vágyók wellness központokban, szaunákban és pezsgőfürdőkben kényeztethetik magukat” – árulja el a hajóutak szakértője.

Ezzel szemben a folyami hajók sokkal kisebbek, családiasabb hangulatúak. A kabinok száma is töredéke a tengeri hajók kínálatának.

Cukorbetegség – Mit tehetünk magunkért a kánikulában?

2025. augusztus 31.

Maradjunk aktívak – a melegben is

A mozgás az egyik legfontosabb alappillére a cukorbetegség és az elhízás kontrolljának, sőt akár ellenszernek is nevezhetjük. A perzselő nyári nap megnehezítheti az edzést, de ez nem jelenti azt, hogy nem szabad tréningezni, csak változtatni kell a programon. Kora reggelre vagy estére időzítsük a kültéri edzést, bár ilyenkor biztonságosabb lehet egy légkondicionált edzőterem, és ha nagyon kimerültünk a meleg miatt, ajánlott alacsonyabb intenzitású, rövidebb programokat választani. A rendszeresség a lényeg: a mozgás serkenti a váráramlást, javítja az inzulinérzékenységet és segít a fogyásban.

Okosan építsük fel az étkezést

Az étkezés a cukorbetegség és az elhízás kezelésében is döntő jelentőségű.  Szerencsére a nyár rengeteg gyümölcsöt és zöldséget kínál, amelyek segítenek megkönnyíteni a tápanyagban gazdag étrend összeállítását. De nem minden nyári csemege egészséges! A fagylaltok, cukros italok és sült rágcsálnivalók gyakran csábítóak a melegben, de nem segítik a célok elérését. A vércukorszint kordában tartása és a fogyás érdekében fogyasszunk hidratáló ételeket, például uborkát, paradicsomot és spenótot, amelyek alacsony kalóriatartalmúak és rostban gazdagok. Üdítők és energiaitalok helyett pedig természetes hűsítőket, például citromos vizet vagy cukrozatlan jeges gyümölcsteát kortyoljunk. Az alkoholfogyasztást is tudatosan kell kezelni.  IR-esként, cukorbetegként kerülendők a tömény és a cukros italok, a likőrök, helyettük mértékkel fogyasztható jó minőségű száraz bor, vagy cukormentes sör. Ugyanakkor számoljunk a sör szénhidrát tartalmával, valamint azzal, hogy az alkoholok elősegítik a hipoglikémia kialakulását, így érdemes melléjük pl. teljes kiőrlésű kekszet, olajos magvakat, IR-barát szendvicseket enni.