Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor vegyem be a gyógyszert?

Érdekességek2020. június 10.

Fotó: 123rf.com

A gyógyszerek szedésénél nemcsak a helyes dózisra, hanem a bevétel időpontjára is fontos odafigyelni. A szervezetben zajló számos biokémiai folyamat ugyanis egy, a „belső óra” által diktált biológiai ritmust követ; ezt figyelembe véve fokozódik a gyógyszerhatás, és a mellékhatás csökken.

Akarantén, a megváltozott munkahelyzet, az állandó stressz megviseli a szervezetet, ezért még inkább oda kell figyelni a megfelelő gyógyszerszedési tanácsokra. A biológiai ritmus figyelembevétele minden esetben a hatásosabb és kevesebb mellékhatással járó gyógyszeres terápiát szolgálja. Ahhoz, hogy ajánlásokat tudjunk tenni az optimális gyógyszerbevételi időpontra, részleteiben kell ismerni a cirkadián ritmust és a gyógyszeres terápiában betöltött szerepét. Ezzel kapcsolatosan napjainkban is folynak kutatások.

A hormontermelés napszakonként változik
A napi ritmus, a belső óra kifejeződésének a legismertebb példája a kortizol nevű hormonnak a termelődése. A szteroid jellegű kortizol jelentős szerepet tölt be a szervezetet érő stresszre adott válasz kialakításában. Naponta körülbelül 15-60 milligramm kortizol termelődik, azonban stressz hatása alatt a mennyiség a 240 milligrammot is elérheti.

A kortizol felszabadulása a szervezetben nem folyamatos, hanem a napi ritmust követve változik. Ez azt jelenti, hogy a maximális vérplazmaszintet a kortizol reggel 6 és 9 óra között éri el, míg a minimális koncentrációt éjféltájban.

Mi ebből a tanulság?
A szteroid gyulladáscsökkentővel végzett terápiában részesülő, kortizolszerű gyógyszert szedő betegeknek (pl. rheumatoid arthritisben szenvedők) a szájon át szedett szteroidos gyógyszereiket érdemes a reggeli órákban bevenniük, hogy az adagolás a természetben jellemzőhöz minél inkább hasonló lehessen. Megfigyelték azt is, hogy a szervezet bioritmusához igazodó tablettabevétel kevesebb mellékhatást vált ki, mint az egyéb napszakokban történő bevétel.


Változó gyomorsavmennyiség
A gyomorban a savtermelődés is napi ritmust követ, ami a maximumát este 10 óra körül éri el, míg reggel 8 óra tájban minimumszinten áll. Tudva ezt, a gyomorsavtermelést csökkentő hatóanyagoknál is lényeges a belső óra figyelembevétele. Egyes hatóanyagok (ranitidin, famotidin) akkor a leghatékonyabbak, ha a beteg este veszi be őket. A többit (omeprazol, pantoprazol, ezomeprazol, lanzoprazol, rabeprazol) éppen ellenkezőleg, reggel ajánlott bevenni.

Fotó: 123rf.comAz ún. savkötők (antacidok), mint például a szódabikarbóna vagy a nátrium-, a kalcium- és a magnézium-karbonát, azonnal reagálnak a gyomorban fölös mennyiségben jelen lévő savval. A savkötők a bevételt követően a gyomor kémhatásának gyors emelkedését idézik elő, ilyen módon a gyomorégés tüneteit szinte azonnal képesek enyhíteni; a bevételüket nem kell a belső órához igazítani.

Hajnalban súlyosbodó asztmás panaszok
Az asztmában szenvedő betegeknél a légzési nehézség és a légszomj leginkább éjszaka vagy a kora reggeli órákban lép fel. Mindez a hörgők éjjel 3 óra és reggel 6 óra közötti időszakra tehető, fokozott összehúzódásával hozható kapcsolatba. A hörgők érzékenysége ebben az időszakban a legkifejezettebb az allergénekkel, köztük például a háziporral szemben. Egyes asztmában alkalmazott, szájon át adagolt hatóanyagoknál (ß2-receptoron ható gyógyszerek) azt tapasztalták, hogy ha a beteg este veszi be a gyógyszerét, megelőzhető az éjszaka vagy hajnalban jelentkező légzési nehézség. A hosszú hatású inhalációs készítményeknél – ahol a speciális technológiának köszönhetően a hatás tartósan fennáll – nincs ajánlás a bevételi időpontra vonatkozóan.

Inkább magas a vérnyomás
A vérnyomáscsökkentő gyógyszereket szedő betegeknek azt javasolják
, hogy gyógyszereiket felkelést követően vegyék be, mert reggel/délelőtt a legnagyobb mértékű a vérnyomás emelkedése/ kiugrása.

A védőoltás délelőtt hatásosabb?
Kevesen gondolnák, de a napi ritmus azt is befolyásolja, hogy mikor érdemes a védőoltásokat beadni. Kimutatták, hogy az immunrendszer külső támadásokra adott válasza napon belüli fluktuációkat mutat: ezt tudva az influenza elleni oltás beadásának az optimális időpontja a délelőtti órákra tehető.

A 9 és 11 óra között beadott oltások jelentősen magasabb antitest-koncentrációkhoz vezetnek (ami a védettség jele), mint a 15 és 17 óra között be adottak. A gyógyszerek szedésénél nemcsak a helyes dózisra, hanem a bevétel időpontjára is fontos odafigyelni. A szervezetben zajló számos biokémiai folyamat ugyanis egy, a „belső óra” által diktált biológiai ritmust követ; ezt figyelembe véve fokozódik a gyógyszerhatás, és a mellékhatás csökken.

Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan oldhatjuk mindennapi feszültségeinket?

2026. november 10.

A túlzott mértékû és rendszeres stressz nem csak mindennapjainkat mérgezi meg, de egészségünket is károsítja. Kikerülni nem mindig lehet, de a stresszt igenis kezelni kell!

A szakorvosi rendeléseken számos páciens fordul meg látszólag megmagyarázhatatlan eredetû fájdalmakról panaszkodva. A stressz számos tünetet produkálhat. Például:


· fejfájás
· gyomorfájdalmak
· az étvágy megváltozása
· hasmenés
· fokozott gázképzõdés


De elõfordulhat mellkasi szorító érzés, légszomj, feszült izmok, idegesség, fáradtság és szomorúság. A levertség mellett egyéntõl függõen fokozott ingerlékenység és érzékenység is jelentkezhet. Állapotunk hatására kapcsolatainkban is változás áll be, mind a munkahelyen, mind a magánéletünkben.

A stresszes életformát élõknél nem ritkák az alvási zavarok sem!

Tapasztalhatjuk az érdeklõdés, a motiváció csökkenését, vagy teljes elvesztését is. Szokatlan kiütések, szétszórtság, fülcsengés, nõk esetében menstruációs zavarok szintén a túlzott mértékû stressz következményeként fordulhatnak elõ.

Természetesen a sok káros hatás ellen több megoldás is létezik, mindenki kiválaszthatja a számára leginkább megfelelõt. Számos vizsgálat igazolta például a zenehallgatás (elsõsorban klasszikus zene) eredményességét.

Számtalan technika létezik, melyek a helyes légzés és az izmok ellazításának képességével ruháznak fel bennünket. A relaxációs módszerek mellett a másik igen hatékony módszer a nevetés. Számtalan kutatás igazolta a nevetés stressz csökkentõ hatását. A vidám percekkel, órákkal immunrendszerünk is erõsödik, de a szívinfarktus kockázata és a fájdalmak is csökkenthetõk.

A fogyás is lehet veszélyes

2026. november 10.

A fokozott stressz, idegesség és rohanás okozhat súlycsökkenést, amellyel tanácsos vigyázni! 
A tavasz beköszöntével sokan kellemetlen élményként szembesülünk a tél folyamán ránk rakódott plusz kilók kiábrándító látványával. Szerencsés esetben egy kis mozgás és diéta hatására könnyen visszanyerhetjük régi formánkat. Ám az is elõfordulhat, hogy hirtelen fogyni kezdünk, s ez nagymértékben veszélyezteti egészségünket.

Egy-egy rosszabb idõszakunkban, fokozott stressz, idegesség és rohanás mellett, némi vigaszt nyújthat a mérleg, s a ruhatárunk, melyek mind fogyásunkról árulkodnak. Ám rosszabb esetben a hangulatjavító vagy egyéb szerek szedése is okozhatja a súlycsökkenést.

Fogászati problémáink, a nyelési nehézségek (dysphagia) szintén kedvünket szeghetik, ha egy finom ebéd elfogyasztásáról van szó, s így szintén súlyvesztés következhet be.

Bizonyos esetekben nem az elfogyasztott táplálék minõsége, hanem annak nem megfelelõ mértékû felszívódása a probléma. A jelenség különösen gyakori például lisztérzékenység esetében. Vírus okozta, vagy bakteriális fertõzések, hormonális változások, vagy emésztõrendszeri rendellenességek gyakori velejárója a hányinger érzése, mely úgyszintén okozhat fogyást.

A krónikus vastagbélgyulladás vagy Crohn-betegség a bélszakasz gyulladásos megbetegedéseinek két leggyakoribb formája. Az emésztõrendszer krónikus gyulladásának következtében is megnehezedik az elfogyasztott tápanyagok megfelelõ hasznosulása.

A legszebb gyerekcipő is árthat

2026. november 09.

Ezekkel a hibákkal veszélyeztethetjük gyermekünk lábát



Sok szülő már akkor megveszi gyermeke első cipőjét, amikor a kicsi még csak kapaszkodva próbál felállni, pedig a járástanuláshoz otthon általában nincs is szükség lábbelire. A túl szűk, merev vagy rosszul kialakított cipők akadályozhatják a fejlődő láb természetes mozgását, és később fájdalmas panaszokat is okozhatnak. Gyebnár Ilona lábápoló mester szerint a szülők gyakran a cipő külseje alapján döntenek, miközben a megfelelő méretre és kialakításra kevesebb figyelmet fordítanak. A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a helytelen körömápolás kellemetlen problémákhoz vezethet, az ó-láb és az x-láb viszont sok esetben a természetes fejlődés része.

A legtöbb gyermek egészséges lábbal jön világra, lábfejének szerkezete azonban még hosszú éveken keresztül változik. A csontok, az ízületek, az izmok és a szalagok fokozatosan fejlődnek, a talpon található zsírpárnák pedig sokáig elfedik a lábboltozatot. Ezért tűnhet úgy, mintha a kisgyermekek többsége lúdtalpas lenne, holott a jellegzetes „macitalp” ebben az életkorban teljesen természetes.

A fejlődő láb különösen érzékeny a külső nyomásra, ezért egy rosszul megválasztott cipő kellemetlenségeket okozhat. A szűk orr-rész összenyomhatja a lábujjakat, a merev talp korlátozhatja a természetes mozgást, a rossz méret pedig kidörzsölődést és körömproblémákat idézhet elő.

„Amikor egy kisgyermek megszületik, a csontrendszere még nincs teljesen kialakulva, a lábában is sok a porcos rész. Emiatt különösen fontos, hogy milyen formájú és méretű cipőt adunk rá. Sok szülő azért választja a pónis, cicás vagy elefántos cipőcskét, mert megtetszik neki, és közben nem gondolja végig, hogy ortopédiai szempontból megfelelő-e” – magyarázza Gyebnár Ilona lábápoló mester, természetgyógyász, a Premiumwelt Kft. ügyvezetője.