Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen a nyaki eredetű fejfájás?

Érdekességek2023. október 29.

A fejfájás általában nem önálló betegség, hanem tünet. Lehet valamilyen testi betegség, például gyomorrontás, székrekedés, lázas betegség, magas vérnyomás kísérő jele, de jelentkezhet lelki okok miatt is. Kiváltják a fejen, a nyakon lévő szervek, szervrendszerek betegségei, beleértve a központi idegrendszert, de a szemet, a fület, a légző- és az emésztőrendszer kezdeti szakaszát, valamint a bőrt, a lágyrészeket és a csontokat is.

Fotó: 123rf.comA fejfájás oka a kísérő tünetek alapján többnyire kideríthető. Sok esetben azonban a leggondosabb vizsgálatok, a legmodernebb képalkotó eljárások (CT, MRI) sem hoznak eredményt. Az ilyen betegek sokszor évekig járnak egyik orvostól a másikig.

Sokszor a felső nyaki gerinc funkciózavara a „bűnös”

Több felmérés igazolja, hogy a fejfájások legalább 50%-áért, a szédüléses jelenségeknek pedig a 40%-áért a felső nyaki gerinc funkciózavara tehetô felelőssé. Ezt azért fontos tudatosítani, mert míg karzsibbadás, vállövi panaszok esetén gyakran gondolnak a nyakcsigolyákra, addig fejfájás, szédülés, hallászavar, gombócérzés esetén csak elenyésző esetben.

Fájdalmas tünetek

A nyaki eredetű fejfájás klinikailag jellemző tünetegyüttest alkot. A fájdalom a tarkótájról indul ki, onnan sugárzik előre, a szem felé. Jelentkezhet az egyik vagy akár mindkét oldalon is. A nyilalló éles fájdalom többnyire reggel kezdôdik és gyakran kombinálódik nem forgó jellegû szédüléssel, egyensúlyzavarral, oldalirányú járásbizonytalansággal, esetenként hullámzásérzéssel.

Elsősorban fejforgatás, testhelyzetváltozás váltja ki, és hallászavar, fülzúgás, halláscsökkenés, látászavar (szikralátás, sötét karikák stb.) kísérheti. Általános panaszként fáradékonyság, izomgyengeség- érzés, gondolkodási nehezítettség jelentkezhet. A fájdalomcsillapítók nem segítenek magát a fejfájás okát megszüntetni, csak a tünetet enyhítik. Eleinte átmenetileg csökkenthetik a fájdalmat, de rendszeres szedésükkor hozzászokás alakulhat ki. Így az adagot emelni kell, sôt egyre erôsebb hatású gyógyszert kell bevenni. Krónikus fejfájás esetén tehát valós veszély a hozzászokás, ezért fontos a valódi ok kiderítése.



Blokkolt csigolyák

Ezen panaszoknál a felső nyaki csigolyák blokkolására is gondolni kell. A blokkolás a csigolyák közti ízületekben kialakuló mechanikus, pontosabban mikromechanikus mozgáscsökkenés, amely a mozgékonyság alig észrevehető csökkenésétől kezdve egy gerincszakasz igen fájdalmas gátlódásán át akár teljes megakadályozódásáig terjedhet. Az ilyen blokkírozás az ereket, az izmokat és a vegetatív idegrendszert is érintik.

Kezelés

A kezelés komplex. A gyógyszereken kívül a nyakcsigolyák manuálterápiás kezelése, azaz a blokkok műfogásokkal történő megszüntetése sok esetben a fejfájás és kísérő tüneteinek megszûnéséhez vezet.
Dr. Wimmer Ágnes


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)