Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen az ideális reggeli?

Érdekességek2022. december 28.

Fotók: pixabay.comA reggeli napunk legfontosabb étkezése. Több szempontból is….

Egyrészt, a vacsora és a reggeli ébredés között legalább 8-10 óra eltelik, mialatt szervezetünk sem folyadékhoz, sem ennivalóhoz nem jut. Azt gondolnánk, hogy nincs is szükségünk az éjszaka folyamán energiára, hiszen alvás közben úgysem csinálunk semmit, de ez nem így van. Szervezetünk folyamatosan, így éjszaka is dolgozik. A létfontosságú funkciók, mint például a légzés, vérkeringés, épp úgy energiát igénylő folyamatok, mint mondjuk egy délutáni séta. Természetesen nem akkora mennyiségű energiát emésztenek fel a létfenntartáshoz szükséges folyamatok, mint a napközben végzett tevékenységeink, de ez nem jelenti azt, hogy az éjszaka folyamán felhasznált energia pótlására ne lenne szükségünk.

A reggeli ideális időpontja 7-8 óra között van. Fontos alapszabály még, hogy próbáljunk meg minden nap közel azonos időpontban étkezni. Ez minden étkezésünkre vonatkozik.

Miért kell reggelizni?

A reggeli célja – azon kívül, hogy megtöri a több órás éhezési fázist –, hogy energiával lássa el szervezetünket. „Ha rendesen reggelizünk, jobb lesz a koncentráló képességünk és a teljesítményünk, nem fog el minket a farkaséhség a délelőtti órákban. Egy általános iskolás gyermekek részvételével végzett kísérlet alapján a nem reggelizők kognitív tevékenysége jóval rosszabbnak bizonyult reggeliző társaikénál. Az is biztos, hogy délelőtt a munkahelyünkön – legyen szó akár fizikai vagy szellemi munkáról – sokkal jobban tudunk teljesíteni úgy, ha reggelizünk” – mondja Györki Niké, dietetikus.

A megfelelő reggeli elfogyasztásával egész nap sokkal jobban tudjuk kontrollálni az egyes étkezések alkalmával elfogyasztott étel mennyiségét, ezáltal a testsúlyunkat is. De egyáltalán nem mindegy, hogy mit reggelizünk.

Milyen az ideális reggeli?

„Az ideális reggeli tartalmazza a szervezetünk számára szükséges összes tápanyagot, azaz a megfelelő mennyiségű fehérjét, zsírt és szénhidrátot is. Ezen kívül vitaminokban, ásványi anyagokban és rostokban is gazdag. Reggelinknek tartalmaznia kell gabonafélét, jó esetben teljes kiőrlésű kenyeret, pékárut. Állati eredetű fehérjét, ami származhat tejből, tejtermékből, tojásból, felvágottból, halból. Továbbá friss, lehetőleg idényjellegű, zöldséget, gyümölcsöt és természetesen valamilyen folyadékot. Ez lehet például ásványvíz, víz, reggeli juice vagy gyümölcsital” – javasolja Györki Niké, dietetikus, valamint hozzáteszi – „A magas C-vitamin tartalmú reggeli juice-ok és gyümölcsitalok fogyasztása például reggelink mellé kifejezetten előnyös téli, tavaszi időszakban, a meghűléses betegségek elkerülése érdekében”.


Fotók: pixabay.com

Kerüljük a túl zsíros ételeket, mint például a szafaládé vagy a szalonna. Ezek gyakori fogyasztása magas energia- és zsírbevitelt eredményezhet, megterhelik a gyomrunkat, és ahelyett, hogy energikusnak éreznénk magunkat, lomhává tesznek minket. Figyeljünk oda a sófogyasztásra is, ne sózzuk meg a zöldségeket, élvezzük az ételek természetes ízét. A teljes kiőrlésű gabonafélék, a friss zöldségek rosttartalmuknál fogva elhúzódóbbá teszik a tápanyagok felszívódását, ezáltal hosszabb távon szolgáltatnak energiát a szervezetünk számára, megakadályozva azt, hogy a délelőtti órákban leessen a vércukorszintünk. Jó, ha tudjuk, hogy a rostok csak folyadék jelenlétében képesek kifejteni ezeket a jótékony tulajdonságaikat – ezért is fontos, hogy már reggel eleget igyunk.

A férfiak energiaszükséglete magasabb mint a nőké, ezért reggelijük mennyiségben eltér egymástól, ám összetételét tekintve azonos. Különbség van még a fizikai- és ülőmunkát végzők reggelije között is.

Mennyit együnk reggelire?

A reggelinek napi energia- és tápanyagbevitelünk 20-25%-át kell fedeznie. Egy átlagos, ülő munkát végző nő energiaigényét (1800 kcal) figyelembe véve a nők reggelijének 360-450 kcal energiát, 10-13 gramm fehérjét, ugyanennyi zsírt és 54-67 gramm szénhidrátot kell tartalmaznia. Férfiak esetében, napi 2000 kcal energia bevitelt alapul véve, a reggeli energiatartalma 440-550 kcal, fehérjetartalma 13-16 gramm, zsírtartalma szintén 13-16 gramm, szénhidráttartalma pedig 66-82 gramm között kell, hogy legyen.

Fotók: pixabay.com

Milyen ételeket és italokat válasszunk reggelire?

Ideális reggeli lehet egy pohár natúr joghurt zabpehellyel, friss zöldséggel vagy gyümölccsel, de választhatunk egy adag zsírszegény túróból, sovány joghurtból készült zöldfűszeres túrókrémet, magvas kenyérrel, friss zöldségekkel és egy pohár reggeli juice-zal vagy gyümölcsitallal. Készíthetünk magunknak különböző zöldségkrémeket, mint például a padlizsánkrém vagy a humusz. Előnyük, hogy előző nap is elkészíthetjük, így reggel gyorsan összedobhatunk egy könnyű reggelit magunknak. Kenhetjük pirítós kenyérre vagy friss bagettre, kiegészíthetjük friss zöldségekkel, ihatunk melléjük reggeli juice-t vagy gyümölcsitalt. A juice-ok, gyümölcsitalok kiválasztásánál legyen az egyik szempont, hogy válogatott gyümölcs felhasználásával készült prémium juice-t, gyümölcsitalt válasszunk.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A halállal kapcsolatos tabutémák ledöntése is feladata az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoportjának

2025. május 28.

Mindenkit érint, de senki sem szeret beszélni róla. Az elmúlás és annak körülményei vannak az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoport tevékenységének fókuszában, amely júniusban konferenciát szervez a témában.

A WHO definíciója alapján a palliatív ellátás: „a beteg hatékony és teljes körű ellátása akkor, amikor a betegség nem reagál a gyógyító célú kezelésekre, és amikor a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése pszichológiai, szociális és spirituális problémák megoldása kiemelkedő jelentőségű feladat.”

Magyarországon az életvégi támogatás egyik szervezett formája a hospice-palliatív ellátás, amely elsősorban daganatos betegek számára biztosítja életük utolsó szakaszában a méltóságteljes, fájdalommentes életet, figyelembe véve testi, lelki, szociális és vallási szükségleteiket és a hozzátartozók támogatását. Az Életvégi Méltóság Munkacsoport a Szegedi Tudományegyetem több intézetében, illetve klinikáján dolgozó, az életvégi ellátás fejlesztésében elkötelezett önkéntesekből jött létre, feladata az életvégi ellátás különböző aspektusának fejlesztése, egyebek mellett  képzések elősegítése, kutatás, jogi segítségnyújtás megszervezése, etikai kérdések felvetése, társadalmi párbeszéd elősegítése a témáról, a betegellátás fejlesztésére irányuló lobbitevékenység, társadalmi érzékenyítés.

– Fontos célunk még, hogy az oktatásban is egyre inkább megjelenjen az életvégi méltóság kérdése, hogy az egyetemi hallgatók már a képzésük során halljanak az életvégi tervezéssel, haldokolással, halállal kapcsolatos témákról. Ha képzésről beszélünk, akkor a kutatás sem hagyható figyelmen kívül. Egyre több szakdolgozó és TDK hallgató keres meg minket, hogy szívesen vizsgálná ezt a témát. Alapvetően kevés a hazai vizsgálat ebben a témában, így bőven van mit feltárni – tudtuk meg Dr. Kassai Szilviától, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet adjunktusától.

Közös célként fogalmazódott meg egy intézményesített fekvőbeteg hospice ellátás létrehozása. Ennek megvalósításához az erőforrások előteremtése komoly kihívást jelent, de a szakmai összefogás, az elköteleződés és a hosszú távú tervezés lehetővé teheti, hogy lépésről lépésre közelebb kerüljenek ennek a fontos ellátási formának a megvalósításához Csongrád-Csanád vármegyében.

Melanóma – Az ABCDE szabályon kívül fontos a rút kiskacsa jel

2025. május 28.

Fontos beszélni a melanóma korai felismerésének jelentőségéről, ami jelentősen növeli a gyógyulás esélyét. Ennek kapcsán dr. Karászi Viktória, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza nem csak az ismert ABCDE kritériumrendszerre hívja fel a figyelmet, de az úgynevezett rút kiskacsa szabályra is. Ennek értelmében minden olyan jelre, tünetre fel kell figyelni, ami megkülönbözteti az adott bőrképletet az anyajegyek többségétől.

A korai felismerés kulcsa az ABCDE szabály

A melanóma és minden egyéb bőrdaganat gyógyításának egyik kulcskérdése a korai felismerés, hiszen az idejében történő sebészi eltávolítás általában teljes gyógyulást eredményez. Minden változást, gyanús jelet bőrgyógyásszal ajánlatos ellenőriztetni, és sok anyajegy esetén érdemes teljes testtérképes anyajegyszűrésen is részt venni. Emellett segítségünkre lehet az ún. ABCDE kritérium rendszer is, amely abban segít, hogy az önvizsgálatok során milyen változásokra kell felfigyelni és megmutatni azokat az orvosnak.


A = aszimmetria


Ha a bőrképlet, az anyajegy formája nem szimmetrikus kör vagy ovális alakú, az már gyanús jel lehet.


B = border (határ, szegély)


Érdemes orvoshoz fordulni, ha megváltozik az anyajegy formája, szegélye elmosódik vagy éppen ellenkezőleg, kifejezetten éles határral különül el a bőrtől, esetleg a szélek mentén nyúlványok keletkeznek.


C = color (szín)


Fel kell figyelni az anyajegyek színének megváltozására, ha sötétedik vagy világosodik egy anyajegy. Feltűnhet a részben vagy egészében több színt (fekete, barna, kék, rózsaszín, fehér) tartalmazó anyajegy, vagy ha világos udvar alakul ki az anyajegy körül.


D = diameter (átmérő)


Alapvetően a fél centiméternél nagyobb anyajegyek magukban hordozzák a veszélyt, de orvoshoz kell fordulni, ha az anyajegy növekedésnek indul.


E = evolving (fejlődés, alakulás)


Gyakorlatilag bármilyen jellegű átalakulása az anyajegynek felkeltheti a gyanút, a fentieken kívül például, ha egy korábban lapos anyajegy előemelkedővé válik vagy, ha viszketni vagy vérezni, váladékozni kezd. Ilyenkor mindenképpen bőrgyógyásszal kell ellenőriztetni.

Rút kiskacsa: minden gyanús, ami különböző

Az ABCD szabályt 1985-ben alkották meg, majd 2004-ben bővült ki az ellenőrző lista ABCDE leírássá. Ehhez társult később a „rút kiskacsa” jel, amely a különbözőségre épít. A megfigyelések szerint ugyanis egy-egy személy egészséges anyajegyei mind színükben, mind méretükben, formájukban hasonlítanak egymásra, akkor is, ha kissé szabálytalanok. Ami nem igazodik a többihez, az gyanús lehet még az önvizsgálatok során is. Ezzel válhat teljessé a lista. Az angol éppen ezért az „ugly duckling” jelenséget gyakran „funny looking”-nak (furcsa kinézetű) is nevezik, így az F kezdőbetű illeszkedhet az ABC-s megnevezés végére.

A beszéd is számít: új bizonyíték a maszkok hatékonyságára

2025. május 27.



Újabb tudományos bizonyíték erősíti meg, hogy a maszkviselés a hétköznapi, normál beszélgetések során is hatékony eszköz a légúti fertőzések terjedésének visszaszorításában. A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem közös kutatásának eredményei egy rangos nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg. 

A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem együttműködésében megvalósult kutatás arra kereste a választ, hogy pontosan milyen méretű és mennyiségű részecskék jutnak a levegőbe beszéd közben, és hogyan szűrik ki ezeket a különböző típusú arcmaszkok. A kutatók ezzel a környezeti fizika, az aeroszol- és az orvostudomány legfrissebb eredményeit ötvözték. Külön érdekesség, hogy a munkában középiskolás diákok is aktívan részt vettek, és jelentős szerepet vállaltak a kísérletek lebonyolításában és az adatok elemzésében. 

A kutatók 28 egészséges önkéntest vizsgáltak egy speciálisan kialakított, zárt mérőkabinban, nagyfelbontású részecskespektrométer segítségével. A résztvevők maszkkal és maszk nélkül is beszéltek, miközben a kilélegzett részecskéket mérték. 
Az eredmények szerint a kilélegzett szubmikronos (10-6 m alatti) részecskék méreteloszlása mindenkinél hasonló mintázatot követ, de a kibocsátott mennyiség egyénenként hatalmas különbségeket mutatott – akár százszoros eltérések is előfordultak. A beszéd hangereje nagymértékben befolyásolja a kibocsátott részecskék számát – minél hangosabb valaki, annál több részecske kerül a levegőbe.

A kutatás három népszerű maszkot vizsgált: FFP2, sebészeti, illetve kétszövetes pamutmaszkokat.  

Az eredmények alapján: 
•    Az FFP2 és sebészeti maszkok valós használat során is kiválóan szűrték még a legkisebb (egy mikrométernél is kisebb) részecskéket is, átlagosan 80%-os hatékonysággal. 
•    A textilmaszkok ezzel szemben csak 50–60%-os hatékonyságot értek el, és ez nagyban függött attól is, mennyire jól illeszkedett a maszk az arcra.