Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen betegségek okozhatnak fartáji fájdalmat?

Érdekességek2024. november 11.

A fartáji fájdalom meglehetős nehézségeket okoz a mindennapi életben, és amennyiben nem olyan egyértelmű az oka, mint például egy fenékre esés, mindenképpen gondos diagnózist igényel. Erről és a kezelési lehetőségekről beszélt dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr.

Fotó: 123rf.comGyakori a piriformis szindróma

Amennyiben a páciens konkrétan tudja, mitől kezdett el fájni a tompora, hiszen például elesett, és a zúzódás okozta fájdalom fokozatosan enyhül, gyakran elég az otthoni kezelés, borogatás, pihentetés. Ha azonban nem erről van szó, mindenképpen muszáj szakembernek kideríteni, mi lehet a kiváltó ok – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. – Igen gyakran az derül ki, hogy isiász áll a fájdalom mögött. Az isiász nem önálló kórkép, hanem a gerinc deréki szakaszából eredő fájdalmas tünetek együttese, amely más néven ülőideg-gyulladás, ülőidegzsába – a modern kor, vagyis az ülő ember betegsége.

Az isiász vezethet egy piriformis szindróma nevű jelenséghez. Ez annyit tesz, hogy az ischiadicus ideg lefutása pályáján a piriformis izom alatti résben valamilyen okból nyomás alá kerül, és az idegpálya mentén fájdalom, zsibbadás alakulhat ki, valamint az ideg által beidegzett izmok gyengesége. A panaszok rendszerint a fartájékon jelentkeznek, de akár a comb hátsó részébe is lesugározhatnak. Kellemetlen nyomó fájdalomként érezzük, és jellemzője, hogy huzamosabb ideig ülve erősödik, vagy épp akkor jelentkezik. Például egy hosszabb autóút vagy íróasztalnál ülés után.

Néhány további ok a fájdalom mögött  

A fenék izmainak (a gluteus maximusnak, a gluteus mediusnak és a gluteus minimusnak) húzódása igen gyakori oka a fájdalomnak. Sokszor a bemelegítés nélküli sport vagy egy hirtelen, rossz mozdulat okozza. A fájdalmon kívül más tünetekkel is járhat a húzódás, mint az érzékenység, merevség, duzzanat.

Bursitis akkor jelentkezik, amikor a nyáktömlő ízületi hártyája begyullad. A gyulladt ízületi hártya megvastagodik, és fokozott mértékben termel ízületi folyadékot, amitől a tömlő elkezd folyadékkal feltelni, megduzzad. A tömlő gyulladásához vezethet az állandó súrlódás, egy sérülés, egy fennálló betegség (pl.: rheumatoid arthritis) vagy fertőzés. A fenékben kialakult nyáktömlő-gyulladás jellemző tünete az ízület duzzanata, az üléskor, fekvéskor jelentkező fájdalom.

A kopott, alacsonyabb folyadéktartalmú porckorongok könnyebben megsérülhetnek, a hirtelen, nagy terhelésre (rossz mozdulat, emelés, bemelegítés nélküli, intenzív edzés vagy hosszú távú fokozott megerőltetés, mint az ülő munka) a gyűrűk átszakadhatnak, a porckorongban lévő anyag elvándorolhat és kialakulhat a porckorongsérv. A porckorongsérv kiszakadás nélkül is fájdalmat okoz, egyrészt az érintett területen, másrészt kisugárzóan, nyaki sérv esetében a karokban, ágyéki sérvnél a lábakban, a fenékben.

A degeneratív porckorong betegség valójában nem egyetlen megbetegedés, hanem az idősödéssel többnyire együtt járó porckorong-változások összefoglaló neve, amely a gerinc bármely részét érintheti. Ha az alsó háti szakaszban van a kopás, a hát, a lábak és a tompor is fájhatnak és néhány esetben zsibbadás és bizsergés is jelentkezik.

Az ízületi fájdalom leggyakoribb ok az ízületek kopása és az ízületi gyulladás. A gyulladások rendkívül sok kórkép kapcsán felmerülhetnek, így feltétlenül szakorvosnak kell diagnózist felállítania. A jellemző tünetek iránymutatóak lehetnek, mint például a fájdalom, a duzzanat, esetleg a mozgáskorlátozottság, a bőrpír, láz, levertség, étvágytalanság.


Fotó: 123rf.com

A kezelés hatékonysága a pontos diagnózistól függ 

A fenékben jelentkező fájdalmat komolyan kell venni, hiszen a gyakori okokon túl számos egyéb forrása is lehet, a pilonidális cisztától a csípő-keresztcsont ízületi gyulladásig. vagyis akár gyengeséget érzünk a lábunkban, akár gyulladás jeleit tapasztaljuk, akár „csak” bizonyos mozdulatoknál jelentkezik a fájdalom, mindenképpen ki kell vizsgáltatni azt – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr.  – Ha megvan az ok, meglesz a kezelés is, legyen az gyorsan ható helyi gyulladáscsökkentő injekció, a természetes folyamatokat kihasználó lökéshullám terápia, orvosi kollagén injekciókúra, az orvosi lézerkezelés vagy akár orvosi akupunktúra. A cél minden esetben egyszerre a fájdalomcsillapítás és az oki kezelés.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Új korszak a szemsebészetben

2025. november 01.

Magyar fejlesztés adhat reményt a látásukat vesztőknek

Az elmúlt évtizedekben forradalmi változások zajlottak a szemsebészetben: a manuális beavatkozásokat egyre precízebb, informatikával digitális képalkotással és modern technológiával – ultrahang és lézer – támogatott technológiák váltották fel, miközben a páciensek igényei is megváltoztak. Ma már nemcsak a látás megőrzése, hanem az életminőség javítása is kulcskérdés, különösen olyan betegségek esetén, mint az időskori makuladegeneráció vagy a súlyos szürkehályog. Ebben a fejlődésben magyar szakemberek is meghatározó szerepet játszanak – köztük egy nemzetközileg elismert szemészprofesszor, aki több, világszerte alkalmazott találmánnyal segíti a látásukat vesztő betegeket.

Prof. Dr. Scharioth Gábor neve fogalom a nemzetközi szemészetben. A Nagyrédén működő Aurelios Magánszemészet alapítója, aki kilenc országban végez műtéteket, több mint három évtizedes karrierje során több, világszerte használt találmány megalkotója lett.

„A 90-es évek elejétől máig óriási változások történtek a szemsebészetben. A manuális technikáktól eljutottunk a precíz gépesített, informatikával támogatott beavatkozásokig. Egy ilyen forradalmi időszakban kezdtem, és ez rengeteg új ötletet hívott életre” – emlékszik vissza a professzor.

Világszerte alkalmazott megoldások a látás megőrzésére

Scharioth professzor neve nemcsak a szakmai körökben cseng ismerősen. Az általa fejlesztett módszerek közül az egyik legismertebb a varratmentes műlencse-rögzítés, amely szürkehályog-műtétek bonyolult eseteiben teszi lehetővé a lencse élethosszig tartó, stabil elhelyezését.
„Amikor a helyzet nem stabil, és a műlencsét nem tudjuk a szokásos módon beültetni, új megoldások kellenek. A cél mindig az, hogy a beteg élete végéig biztonságosan, komplikációk nélkül viselje a beültetett lencsét” – mondja a professzor.

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.