Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen betegségeket okoz a szennyezett levegő?

Érdekességek2020. április 17.

A szennyezett levegő belélegzése károsítja a bélbaktériumokat, megnöveli a túlsúly, a diabétesz, a gyomor- és bélbajok és más krónikus betegségek kockázatát – derült ki a Boulderben lévő Coloradói Egyetem kutatásából.

Fotó: gettyimages.comAz Environment International című tudományos lapban megjelent tanulmány az első, mely kapcsolatot talált a szennyezettség és az emberi bélmikrobióm szerkezetében és funkciójában bekövetkezett változásokban.

A bélrendszer rengeteg baktérium otthonául szolgál. Ez a bélmikrobióm, vagyis az itt élő számtalan mikroorganizmus összessége, amely segíti az emésztést és kölcsönhatásban van az immunrendszerrel.

A gáznemű szennyező ózon különösen veszélyes, a tanulmány szerint ugyanis a fiatal felnőttek esetében, akik több ózonnak vannak kitéve, kisebb a mikrobióm diverzitása, és több olyan baktériumfajjal rendelkeznek, melyek a túlsúllyal és a betegségekkel állnak összefüggésben.

“Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy a légszennyező anyagok egész sor egészségügyi hatással bírnak” – mondta el Tanya Alderete, a kutatás vezető szerzője, utalva azokra a tanulmányokra, melyek a szmogot összefüggésbe hozták a 2-es típusú diabétesszel, az elhízással és a gyulladásos bélbetegségekkel. A szakértő szerint a kutatás eredménye arra utal, hogy a bélben bekövetkező változások idézik elő a betegségeket.

A tanulmány nem is lehetne aktuálisabb: az amerikai városok levegőjének minősége több évtizednyi javulás után ismét romlani kezdett. Az ország több állama – Kalifornia, Texas, Illinois, Connecticut, Indiana, New Jersey, New York és Wisconsin – régióit is büntetéssel sújtották a túl magas ózonszint miatt, mivel nem tartják be az országosan előírt határértékeket.

Egy e hónapban megjelent tanulmány szerint világszerte 8,8 millió embert öl meg évente a szennyezett levegő, többet, mint a dohányzás vagy a háborúk.

Alderete korábbi kutatásai szerint a légszennyezettség hatására romlik a test vércukorszint-szabályozó képessége és befolyásolja a túlsúly kialakulását. Más tanulmányok szerint azokon a napokon, amelyeken magas a levegő szennyezettségének mértéke, megnövekszik a kórházakba bél- és gyomorproblémák miatt érkezők száma.


Annak kiderítéséhez, hogy mi zajlik a bélrendszerben, Alderete kutatócsapata a legfejlettebb genomszekvenálási módszerekkel elemezték 101 fiatal felnőtt székletmintáját Dél-Kaliforniában. A tudósok elemezték az érintettek lakcíme közelében lévő levegőmegfigyelő állomások adatait is, ebből kalkulálták ki, hogy a vizsgálatot megelőző egy évben milyen mennyiségű ózonnak, finomrészecskének és a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkező mérgező dinitrogén-oxidnak voltak kitéve.

A vizsgált szennyezőanyagok közül az ózonnak van a legnagyobb hatása a bélrendszerre: azoknak a bélrendszerében, akik nagyobb mértékű ózonnak voltak kitéve, kisebb baktériumvariáció élt. “Ez nagyon fontos, mivel a csökkent baktériumdiverzitás összeköthető a túlsúllyal és a 2-es típusú diabétesszel” – jegyezte meg Alderete.

Az egyik speciális baktériumfaj, a Bacteroides caecimuris viszont nagyobb mennyiségben található meg az ózont nagyobb mértékben belélegzők beleiben. Ennek a baktériumnak az elszaporodása több kutatás szerint is összefüggésbe hozható a túlsúllyal.

Összességében 128 baktériumfajt találtak, melyre negatív hatással van az ózonnak való kitettség. Néhány például az inzulinkiválasztásra van hatással – ez a hormon juttatja el a cukrot az izmokhoz.

Más baktériumfajok metabolitokat termelnek, például zsírsavakat, amelyek elősegítik a bélgát integritásának fenntartását és megakadályozzák a gyulladást.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A túlzott napozás ártalmai

2026. július 13.

Nyáron, ha végre itt a jó idõ, alig várjuk, hogy napozhassunk.

De az örömbe sokszor üröm is vegyül, hiszen nem adhatjuk át magunkat gondtalanul a simogató sugaraknak. Az éltetõ fényben ugyanis a károsító ultraibolya sugarak mennyisége a kilyukadt ózonréteg miatt évente mintegy 2%-kal nõ. Az ultraibolya (UV) sugarak pedig - túlzott mennyiségben - károsodásokat okozhatnak.

A napfény hosszan tartó hatására a bõr hámrétege megvastagszik, és a pigmenttermelõ sejtekben fokozódik a festékanyag, a melanin termelõdése, vagyis - szerencsés esetben - szépen egyenletesen lebarnulunk. Ha azonban a bõrt rövid idõ alatt túlságosan nagy mennyiségû ibolyántúli sugárzás éri, akkor fájdalmas napégés következik be. 1-24 óra múlva a bõr kipirul, megduzzad, érzékennyé, fájdalmassá válik. Késõbb hólyagok is keletkezhetnek, és a bõr lehámlik. Súlyos esetben hidegrázás, láz, gyengeség kíséri, nagyon súlyos esetben vérnyomásesés, ájulás is kialakulhat. Egyes gyógyszerek (bizonyos antibiotikumok, vízhajtók, gombaellenes szerek stb.), de gyógynövények is (pl. orbáncfû) fokozzák a fényérzékenységet, s ezzel leégésre hajlamosítanak.

Anyu, félek!

2026. július 13.

Hogyan segíthetünk leküzdeni gyermekeinknek a félelmeiket?

Miért olyan gyakori gyermekkorban a félelem? Életének elsõ éveiben, mikor a gyermek lelkivilága még kialakulófélben van, a félelem a lelki fejlõdés hasznos eleme is lehet, hiszen tudatosít bizonyos veszélyeket, és védekezésre készteti a gyermeket.

Ugyanakkor elõfordul, hogy a gyermek olyan bonyolult érzelmekkel találja magát szemben, melyekkel nem tud mit kezdeni. Dühös a szüleire, féltékeny az újonnan született kistestvérre - mindez legbelül erõszakos cselekvésre készteti; ettõl megijed és lelkifurdalást érez. Védekezésképpen a külvilágban található elemekre vetíti ki a saját bensõjében lakozó "szörnyeket": egy-egy állatra, emberre vagy helyzetre. 6 éves kora körül kezdi megismerni és elfogadni a félelmet, sõt még a vele való játék is csábító számára. Gyakran látjuk, hogy a kicsik játékból megijesztik egymást. Néha persze túlzásba esnek: az ártatlan játék némelyik gyereknél komoly szorongás alapjául szolgálhat.

Tessék mondani, vesznek vissza gyógyszert?

2026. július 12.

Ha a minõségbiztosító felemeli a zöld tárcsát

Egyre gyakrabban találkozom olyan esetekkel, amikor a betegek vagy a gyógyszerészek a felbontatlan, fel nem használt, illetve valamilyen okból nem megfelelõ gyógyszert, gyógyhatású készítményt visszahozzák a patikába azzal, hogy cseréljük ki, vagy vegyük vissza. Érveik logikusak, hiszen gyakran elõfordul, hogy az orvos más gyógyszert rendel - például a mellékhatások: allergia vagy a másik gyógyszerrel való együttszedés kockázatai miatt -, vagy terápiás okokból át kell térni egy másik gyógyszerre. Így a korábbi gyógyszer megmarad, gyakran az eredeti, bontatlan csomagolásban. Sokan pazarlásnak tartják, hogy a patikus ilyenkor is határozottan nemet mond, mert úgy gondolják, hogy a gyógyszert egy másik beteg még fel tudná használni.

Mindenekelõtt fontos elmondani, hogy a gyógyszerek visszavásárlását, visszavételét jogszabály tiltja! Néha nehezen érthetõ egy-egy jogszabály logikája, értelmetlennek, állampolgár-ellenesnek ítéljük, de csak addig, amíg lényegét és célját meg nem értjük: a tiltások és a korlátozások jó része minket és a családunkat védi.

Én a gyógyszer útját úgy képzelem, mint egy hosszú utazást. A nagy pályaudvar indulóoldalán a gyógyszergyár áll, és ha a minõségbiztosító felemeli a zöld tárcsát, indulhat elsõ állomására a nagykereskedõhöz, majd a patikába. A végállomás a beteg, a gyógyszert felhasználó, akinek a gyógyulását segíti.