Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen életmóddal előzhető meg a korai porckopás?

Érdekességek2021. december 21.

Életünk során számos olyan hatás ér minket, amelyek roncsolják az ízületeinket. Elég csak azokra gondolni, akiknek szenvedélyük az intenzív sport, vagy akik kemény fizikai munkát végeznek napi nyolc-tíz órában. Mindezek mellett a mozgásszegény, ülő életmód szintén károsíthatja az ízületeket. Nem meglepő hát, hogy a világ leggyakoribb betegségei közé tartoznak az ízületi problémák. Ugyanakkor némi odafigyeléssel megerősíthetjük a porcokat.  

Ha intenzíven sportolunk, vagy fizikai munkát végzünk – leterhelve ezzel az ízületeket –, érdemes néhány lehetőséget figyelembe venni, amelyekkel megóvhatjuk a porcokat az idő előtti porckopástól és annak súlyos következményeitől.

Fogyasszunk minél több folyadékot

A víz nemcsak a sportolók és a kétkezi munkások, hanem a földön élő összes élőlény “életelixírje”. Számos jótékony hatása mellett a víz a porcokra is kiváló hatással van, így például segít megőrizni azok rugalmasságát. Többek között ezért is fontos minél több vizet fogyasztanunk, és nem csak akkor, amikor szomjasak vagyunk. Egy szakmai állásfoglalás szerint naponta annyi liter vizet kell meginni, ahányszor 20 kg a testtömegünk – ha ez nem is feltétlenül követhető, a napi minimum 2,5-3 liter víz fogyasztása elengedhetetlen.

A porcokra nézve a túl kevés vízfogyasztás káros következménye, hogy a porc felszíne felpuhul, sérülékenyebb lesz, terhelés alatt pedig sokkal könnyebben kopik és deformálódik. Ez nemcsak az ízületre van rossz hatással, de olyan hát- és nyakfájdalmak okozója is lehet később, amelyek következtében a legkisebb mozdulatokat is hatalmas küzdelemnek élhetjük meg.

Sajnos ahogy öregszünk, a porcok úgy veszítenek a rugalmasságukból. Napi minimum 2,5-3 liter víz azonban segít megelőzni az idő előtti porckopást, valamint a porckorongsérv kialakulását is. 

A vitaminok és ásványi anyagok fontossága

A porcok is sejtekből állnak, amelyek működéséhez nélkülözhetetlenek a vitaminok és ásványi anyagok. Hiányuk súlyos porcdeformitáshoz is vezethet.

●     A C-vitamin segít, hogy a már sérült porcok ne károsodhassanak tovább, emellett elősegíti a porc anyagcsere-működését is. Jó C-vitamin forrás a paprika, a homoktövis, a szilva, a citrom vagy a csipkebogyó.

●     A D-vitamin az egyik legjobb porcerősítő. Hiánya csontritkuláshoz is vezethet. Jelentős D-vitaminforrás a lazac, a hering, a tonhal és a tojás.

●     A kalcium közvetlenül a csontok egészségéhez járul hozzá, ezen keresztül porcerősítő hatása is közismert. Emellett az izmok jó működésének pótolhatatlan összetevője. Jelentős kalciumforrás a chiamag, a sajtok, a szezámmag és a tej.


Az étrend szerepe

●     az egészségtelen táplálkozás,

●     a túlsúly,

●     a dohányzás,

nagy mértékben kihat a porcok és ízületek állapotára, aminek következtében a porc folyamatosan veszít rugalmasságából. Ahhoz, hogy elkerüljük a további szövődményeket, érdemes elgondolkodni a vegetáriánus étrenden. Ha semmiképp sem szeretnénk a húst elengedni, akkor is próbáljuk minimálisra csökkenteni a mennyiségét. A cukor-, a szénhidrát- és a lisztfogyasztást is igyekezzünk alacsony szinten tartani.

Milyen szerepe van a mozgásnak a porcok erősségében?

Ha a mozgás során ízületi fájdalmat tapasztalunk, rögtön igyekezzünk tehermentesíteni. Az ízület ugyanis nem edzhető, nem fog hozzáerősödni a tempónkhoz – szemben az ízületet tartó izmokkal és részben az ízület felszínét védő porccal. Ha az izomzat gyengül, az ízület jobban ki van téve a sérülés kockázatának. Az edzéssel nemcsak izmainkat erősítjük, hanem ízületeink védelmét is. Mozgás során ráadásul fokozódik a porcok tápanyagellátása, anyagcseréje és az ízületi felszínek kenése. Így az ízület is hamarabb épül fel egy esetleges sérülés esetén. Ugyanakkor a fájdalom számtalan kóros elváltozás jele lehet, ezért ha állandósul vagy nagyon intenzív, mielőbb forduljunk vele orvoshoz, hogy elkerüljük a maradandó károsodásokat!

Ízületi fájdalom esetén tehát nagyon körültekintőnek kell lenni: bizonyos fajta mozgatásra szükség lehet, ugyanakkor nem minden mozgás tesz jót. Az erős, intenzív sportokat mindenképp tegyük ilyenkor tiltólistára. Az úszás, a séta vagy túrázás és részben a kerékpározás azok közé a sportok közé tartozik, amelyek során nem terheljük túl az ízületet, mégis erősítjük az izmainkat. A gyógytorna szintén hozzájárul az ízület stabilitásához, tehermentesítéséhez és az ízületet mozgató izmok megerősítéséhez. A kényes pontokon azonban érdemes akár a mozgás során is viselni különféle ízületi támaszokat, hogy ízületeink még inkább tehermentesítve legyenek, erre való a speciális térdtámasz, bokatámasz és könyöktámasz.

A porckopás akár évekig, évtizedekig is eltartó folyamat lehet, így érdemes már a kezdeti szakaszban szedni porcerősítőt évente két alkalommal kúraszerűen, amellyel amellyel lelassíthatjuk ezt a folyamatot. A porcerősítők szedése 50 éves kor felett akkor is ajánlott, ha addig nem tapasztaltuk jelét a porckopásnak. A tünetek megjelenése esetén mindenképpen fontos szakorvossal konzultálni.

A cikk megjelenését az Essity Hungary Kft. támogatta.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)