Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen és mennyi szénhidrát szükséges az edzéshez?

Érdekességek2024. október 02.

A táplálkozás a „hiányzó láncszem” az edzés és a teljesítmény között.  Szarka Dorottya, a Sportorvosi Központ sportdietetikusa elmagyarázza, miért fontosak a szénhidrátok a teljesítményhez, és hányféle típusuk ismert.

Fotó: 123rf.comA szénhidrát az üzemanyagunk

A jókedvű, hatékony edzésekhez, versenyekhez fel kell töltetni a testünket üzemanyaggal. Kiemelt figyelmet kell szentelni a szénhidrátoknak, mint leggyorsabban, legkönnyebben hasznosuló energiaforrásoknak. A kívánt intenzitás, edzéshatás eléréséhez; kifáradás késleltetéséhez, ahhoz, hogy megfelelő erőbedobással és sikerrel tudjuk végezni az edzést, illetve a gyors regeneráció elősegítése érdekében elengedhetetlen, hogy a szénhidrátok (vércukor és ún. glikogén formájában) megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésünkre sport előtt, után és akár közben is.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mozgást feltöltött glikogénraktárakkal (szénhidrátraktárakkal) kell megkezdeni. Fizikai aktivitás hatására a szervezet elsőként a véráramban lévő üzemanyagot (vércukrot) fogja energiaként hasznosítani. Amint a véráramban csökken a cukor mennyisége, a szervezet az izmokban és a májban elraktározott szénhidráthoz (glikogénhez) fog nyúlni, hosszabb távon is energiát biztosítva ezáltal.

Legyen szó edzésről vagy versenyről, a fizikai aktivitás után is fontos odafigyelni a szénhidrát-visszatöltésre. A szénhidrát minősége, mennyisége az egyéni célok és a sport intenzitásának függvényében változhat.Továbbá, hogy óvjuk a szénhidrátraktárakat és fenntartsuk a maximális sportteljesítményt, bizonyos sportágakban akár mozgás közben is szükségessé válhat a szénhidrát-pótlás.

Ugyanakkor az edzésteljesítmény és az edzés hatékonysága, hatása nagyban függ attól, milyen típusú szénhidrátot fogyasztunk, pótolunk például sportolás közben. A szénhidrátoknak ugyanis különböző formái vannak, amelyeket így csoportosítunk:
– Egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok). Ide tartozik például a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz).
– Kettős szénhidrátok (diszacharidok). Ide soroljuk például a „hagyományos” cukrot (szacharóz), amely egy fruktóz és egy glükóz molekulából áll.
– Oligoszacharidok. Ebbe a kategóriába tartozik például a raffinóz vagy a maltodextrin. Ez utóbbival kapcsolatosan jó tudni, hogy bár szénhidrát, mégsem kezelik cukorként, és az élelmiszerek, illetve étrend-kiegészítők címkéjén sem kell cukorként feltüntetni. Tehát, ha egy terméken a „cukormentes” felirat szerepel, attól még tartalmazhat maltodextrint,aminek 100 grammja kb. 400 kalóriát tartalmaz (akárcsak a cukor). 
– Összetett szénhidrátok (poliszacharidok). Ilyen szénhidrátféleség található például a keményítőben, a tésztákban, a kenyerekben és a burgonyában, de a glikogén és a cellulóz is ide sorolandó.


Mi a különbség a szénhidrátforrások között?

A gyorsan felszívódó (magas glikémiás indexű) szénhidrátok közé tartozik a glükóz, a szacharóz, a malátacukor (tejcukor), a maltodextrin és a keményítő. A lassabban oxidálódó szénhidrátok közt van a fruktóz, a galaktóz, a cellulóz, a pektin, az inulin és bizonyos keményítőfajták (többnyire azok, amelyek nem oldódnak jól vízben).

Ennek alapjait abban kell keresni, hogy a különböző szénhidrátok különböző molekulatömegűek, ezáltal különböző ozmolaritással (egyfajta koncentráció, oldat „töménység”) is rendelkeznek, aminek következtében – leegyszerűsítve – a felszívódási képességük is eltér. Minél kisebb a molekulatömeg, annál nagyobb az ozmolaritás, tehát annál lassabban ürül ki a gyomorból. Ez pedig azzal jár, hogy kevésbé terheli meg a gyomrot és gyorsabban jut keresztül azon. A szénhidrátok közül a maltodextrinnek kimondottan magas az ozmolaritása, vagyis az adott mennyiség kevésbé terhelni meg az emésztőrendszert. Ugyanakkor a nagy arányban fogyasztott glükóz és fruktóz gyomor-bélrendszeri bántalmakat is eredményezhet. Ebből következik, hogy sportolás közben a könnyebben emészthető, főként maltodextrin alapú energiaszeleteket, -géleket, -zseléket részesítsük előnyben.

Fotó: 123rf.com

Mennyi és milyen szénhidrát szükséges az állóképesség fenntartásához?

Az American College of SportsMedicine javaslata szerint egy 60 percnél hosszabb edzés alatt a sportolóknak óránként (egyéni toleranciától, nemtől, alkattól függően) 30-60 g szénhidrátot kellene pótolnia. Az óránként 70-80 grammot meghaladó szénhidrátbevitel nem jár további előnyökkel, sőt, emésztési panaszokat (émelygés, puffadás, görcs, hasmenés) is okozhat. Továbbá bizonyított, hogy az aktivitás során fogyasztott szénhidrátokat, nem több mint 1g/perc (60g/h) arányban lehet oxidálni („elégetni”), a szénhidrát típusától függetlenül. Vagyis hiába viszünk be többet, csak ennyit tudunk belőlük hasznosítani.

–  A legtöbb sportoló számára az a legoptimálisabb, ha az elhasznált energiát nem csak egyféle szénhidráttal pótolja. A vegyes szénhidrát-tartalmú sportitalok, energiazselék, energiagélek, energiaszeletek lassabban és gyorsabban hasznosuló, más-más energiatartalmú összetevőket tartalmaznak, amelyek nem terhelik túl a gyomrot sem. Viszont, hogy konkrétan kinek milyen pótlást érdemes alkalmaznia, és milyen étrendet érdemes követnie, az csakis egy dietetikai konzultáción derülhet ki – hangsúlyozza Szarka Dorottya, a Sportorvosi Központ sportdietetikusa.

– Az optimális táplálkozási irányzat kijelölésénél ugyanis nemcsak a sportágat, de az egészségi és edzettségi állapotot, az esetleges érzékenységet, allergiát és a célokat is figyelembe kell venni. Nyilván teljesen más javasolható egy fogyni vágyó, mint egy teljesítményt növelni kívánó sportolónak, más egy edzőtermi sportoló és egy terepfutó dietetikai megközelítése. Továbbá egyéni tolerancia kérdése és ízlés kérdése például az is, hogy mozgás közben eszünk is vagy csak iszunk. Ezeket mind-mind ki kell tapasztalni, meg kell figyelnie a sportolónak, a sportdietetika pedig ebben a folyamatban jelent fontos segítséget.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ezért veszélyes az ülőmunka

2026. november 01.

Az ülőmunka nem csak a mozgásszervekre veszélyes, hanem a belső szervekre is rossz hatással van. A gerinc fájdalmas betegségei mellett az agyvérzés, a szívinfarktus, a szívnagyobbodás és a vesebetegségek rizikófaktorát is növelheti az ülő életmód. A veszélyekre Dr. Darabosné Tim Irma, a Semmelweis Egyetem ETK Fizioterápiai Tanszék oktatója és Dr. Werling Klára belgyógyász figyelmeztet.



Ön tudja, hogy kell helyesen ülni?

A gyógytornász tapasztalata szerint az emberek többségének nincs kellő információja a helyes ülésről. Aki naponta több órát ül, jó ha tudja, hogy az ülés jobban terheli a gerincet, mint az állás.

A helytelen üléskor majdnem kétszeresen (180 százalékosan) terhelődnek a porckorongok, az álláshoz képest. Ha mindez a nyomás állandóan féloldalasan és egyenetlenül jelentkezik, kialakulnak a mozgásszervi betegségek, például a porckorongsérv vagy a meszesedés.

A helytelen ülés súlyos következményei

A gyógytornászok azt is hangsúlyozzák, hogy a rossz tartás nemcsak a vázrendszerre, hanem az izmokra és a szalagokra is rossz hatással van, amely szintén fájdalmat okozhat. A túlterhelés miatt a szövetek keringése és anyagcseréje is rossz lesz, amely elváltozáshoz vezet, mindez veszélyezteti a csonthártya, az ízületi szalagok, a porcfelszínek épségét, kialakulnak a degeneratív elváltozások.

A megoldás: a rendszeres mozgás

Mindezek elkerülésére a célzott aktív mozgás a megoldás. Mozgással jó vérellátást biztosítunk az izmokban, ami a szív és a tüdő egészségének megőrzéséhez is hozzájárul. A mozgás azt is elősegíti, hogy a csontállomány ne épüljön le (ne degenerálódjanak a csontfelszínek, amelyeket egyenetlenül terhelünk), a mozgás hiánya pedig számos belgyógyászati problémát okozhat.

Néhány perc mozgás is segíthet megelőzni a munkahelyi hátfájást

2026. november 01.



A tartós ülés, az egyoldalú fizikai terhelés és a mozgáshiány egyaránt növelheti a gerinc- és ízületi panaszok kockázatát. Pethő Krisztián, a Personal Best Mozgásszervi Rendelő ügyvezetője szerint a munkahelyeken a cigiszünetek mellett a néhány perces mozgásszüneteknek is természetessé kellene válniuk. Az úgynevezett „mozgássnackek”, például a nyújtózás, a karkörzés és az egyszerű átmozgató gyakorlatok segíthetnek a mozgásszervi panaszok megelőzésében. A szakértő hangsúlyozta: a vállalati egészségprogramokból a gyártósori dolgozók és a gépjárművezetők sem maradhatnak ki, a megelőzésben pedig a munkáltatók támogatása és a vezetői példamutatás is meghatározó.

A jogszabályi előírások értelmében a képernyő előtti munkavégzéskor 50 percenként 10 perc szünetet kellene biztosítani a dolgozóknak. A gyakorlatban azonban a munkavállalók ezt a szünetet a leggyakrabban kávézásra vagy dohányzásra használják fel.

Miért ciki a nyújtózás az irodában?

„Míg a cigiszünetre való levonulás a vállalati kultúrában teljesen elfogadott, addig az egyterű irodákban végzett aktív nyújtózást vagy a megmerevedett nyak- és hátizmok átmozgatását sokszor értetlenség vagy élcelődés kíséri” – hívta fel a figyelmet Pethő Krisztián, a Personal Best Mozgásszervi Rendelő ügyvezetője. Majd így folytatta:
„Gyakran tapasztaljuk, hogy a dohányzók érdekérvényesítő képessége sokkal erősebb a munkahelyeken, mint azoké, akik aktívan szeretnének tenni az egészségükért.”

Éltető elemünk: a víz

2026. október 31.



A víz is tápanyag, igaz, energiát nem tartalmaz, emésztést nem igényel.

A vizet nemhiába hívják éltető elemnek, a föld és az emberi szervezet számára is. A víz valamennyi élő szervezet fő alkotórésze, az emberi test legnagyobb mennyiségben előforduló összetevője. Egy újszülött testtömegének akár 75%-a is lehet víz, ez az arány a születéstől az idős korig folyamatosan csökken.

Egy felnőtt ember testtömegének 50-60%-át teszi ki. Egy átlagos, 70 kg-os ember szervezetében körülbelül 40 liter víz van. Az agy víztartalma 82,7%, az izomszöveté 75,6%.

A folyadékszükségletet többek között a kor, a nem, a testösszetétel is befolyásolja, ezért a nők testének, magasabb testzsírszázaléka miatt, a férfiakéhoz képest kisebb a folyadéktartalma.

Az összes szervünk egészséges működéséhez nemcsak a kiegyensúlyozott táplálkozás, hanem a megfelelő folyadékbevitel is hozzájárul, amelynek szerepe van többek között a vérnyomás szabályozásában, a salakanyagok kiválasztásában és eltávolításában, a testhőmérséklet szabályozásában, de befolyásolja a koncentrációs és tanulási képességet is.

Folyadékbevitel szempontjából vannak állapotok, többek között a várandósság és a szoptatás időszaka, illetve érzékeny korosztályok, ilyen a csecsemő-, kisded-, gyermekkor, amikor még inkább oda kell figyelni a megfelelő hidratálásra.