Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen és mennyi szénhidrát szükséges az edzéshez?

Érdekességek2024. október 02.

A táplálkozás a „hiányzó láncszem” az edzés és a teljesítmény között.  Szarka Dorottya, a Sportorvosi Központ sportdietetikusa elmagyarázza, miért fontosak a szénhidrátok a teljesítményhez, és hányféle típusuk ismert.

Fotó: 123rf.comA szénhidrát az üzemanyagunk

A jókedvű, hatékony edzésekhez, versenyekhez fel kell töltetni a testünket üzemanyaggal. Kiemelt figyelmet kell szentelni a szénhidrátoknak, mint leggyorsabban, legkönnyebben hasznosuló energiaforrásoknak. A kívánt intenzitás, edzéshatás eléréséhez; kifáradás késleltetéséhez, ahhoz, hogy megfelelő erőbedobással és sikerrel tudjuk végezni az edzést, illetve a gyors regeneráció elősegítése érdekében elengedhetetlen, hogy a szénhidrátok (vércukor és ún. glikogén formájában) megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésünkre sport előtt, után és akár közben is.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mozgást feltöltött glikogénraktárakkal (szénhidrátraktárakkal) kell megkezdeni. Fizikai aktivitás hatására a szervezet elsőként a véráramban lévő üzemanyagot (vércukrot) fogja energiaként hasznosítani. Amint a véráramban csökken a cukor mennyisége, a szervezet az izmokban és a májban elraktározott szénhidráthoz (glikogénhez) fog nyúlni, hosszabb távon is energiát biztosítva ezáltal.

Legyen szó edzésről vagy versenyről, a fizikai aktivitás után is fontos odafigyelni a szénhidrát-visszatöltésre. A szénhidrát minősége, mennyisége az egyéni célok és a sport intenzitásának függvényében változhat.Továbbá, hogy óvjuk a szénhidrátraktárakat és fenntartsuk a maximális sportteljesítményt, bizonyos sportágakban akár mozgás közben is szükségessé válhat a szénhidrát-pótlás.

Ugyanakkor az edzésteljesítmény és az edzés hatékonysága, hatása nagyban függ attól, milyen típusú szénhidrátot fogyasztunk, pótolunk például sportolás közben. A szénhidrátoknak ugyanis különböző formái vannak, amelyeket így csoportosítunk:
Egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok). Ide tartozik például a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz).
Kettős szénhidrátok (diszacharidok). Ide soroljuk például a „hagyományos” cukrot (szacharóz), amely egy fruktóz és egy glükóz molekulából áll.
Oligoszacharidok. Ebbe a kategóriába tartozik például a raffinóz vagy a maltodextrin. Ez utóbbival kapcsolatosan jó tudni, hogy bár szénhidrát, mégsem kezelik cukorként, és az élelmiszerek, illetve étrend-kiegészítők címkéjén sem kell cukorként feltüntetni. Tehát, ha egy terméken a „cukormentes” felirat szerepel, attól még tartalmazhat maltodextrint,aminek 100 grammja kb. 400 kalóriát tartalmaz (akárcsak a cukor). 
Összetett szénhidrátok (poliszacharidok). Ilyen szénhidrátféleség található például a keményítőben, a tésztákban, a kenyerekben és a burgonyában, de a glikogén és a cellulóz is ide sorolandó.


Mi a különbség a szénhidrátforrások között?

A gyorsan felszívódó (magas glikémiás indexű) szénhidrátok közé tartozik a glükóz, a szacharóz, a malátacukor (tejcukor), a maltodextrin és a keményítő. A lassabban oxidálódó szénhidrátok közt van a fruktóz, a galaktóz, a cellulóz, a pektin, az inulin és bizonyos keményítőfajták (többnyire azok, amelyek nem oldódnak jól vízben).

Ennek alapjait abban kell keresni, hogy a különböző szénhidrátok különböző molekulatömegűek, ezáltal különböző ozmolaritással (egyfajta koncentráció, oldat „töménység”) is rendelkeznek, aminek következtében – leegyszerűsítve – a felszívódási képességük is eltér. Minél kisebb a molekulatömeg, annál nagyobb az ozmolaritás, tehát annál lassabban ürül ki a gyomorból. Ez pedig azzal jár, hogy kevésbé terheli meg a gyomrot és gyorsabban jut keresztül azon. A szénhidrátok közül a maltodextrinnek kimondottan magas az ozmolaritása, vagyis az adott mennyiség kevésbé terhelni meg az emésztőrendszert. Ugyanakkor a nagy arányban fogyasztott glükóz és fruktóz gyomor-bélrendszeri bántalmakat is eredményezhet. Ebből következik, hogy sportolás közben a könnyebben emészthető, főként maltodextrin alapú energiaszeleteket, -géleket, -zseléket részesítsük előnyben.

Fotó: 123rf.com

Mennyi és milyen szénhidrát szükséges az állóképesség fenntartásához?

Az American College of SportsMedicine javaslata szerint egy 60 percnél hosszabb edzés alatt a sportolóknak óránként (egyéni toleranciától, nemtől, alkattól függően) 30-60 g szénhidrátot kellene pótolnia. Az óránként 70-80 grammot meghaladó szénhidrátbevitel nem jár további előnyökkel, sőt, emésztési panaszokat (émelygés, puffadás, görcs, hasmenés) is okozhat. Továbbá bizonyított, hogy az aktivitás során fogyasztott szénhidrátokat, nem több mint 1g/perc (60g/h) arányban lehet oxidálni („elégetni”), a szénhidrát típusától függetlenül. Vagyis hiába viszünk be többet, csak ennyit tudunk belőlük hasznosítani.

–  A legtöbb sportoló számára az a legoptimálisabb, ha az elhasznált energiát nem csak egyféle szénhidráttal pótolja. A vegyes szénhidrát-tartalmú sportitalok, energiazselék, energiagélek, energiaszeletek lassabban és gyorsabban hasznosuló, más-más energiatartalmú összetevőket tartalmaznak, amelyek nem terhelik túl a gyomrot sem. Viszont, hogy konkrétan kinek milyen pótlást érdemes alkalmaznia, és milyen étrendet érdemes követnie, az csakis egy dietetikai konzultáción derülhet ki – hangsúlyozza Szarka Dorottya, a Sportorvosi Központ sportdietetikusa.

– Az optimális táplálkozási irányzat kijelölésénél ugyanis nemcsak a sportágat, de az egészségi és edzettségi állapotot, az esetleges érzékenységet, allergiát és a célokat is figyelembe kell venni. Nyilván teljesen más javasolható egy fogyni vágyó, mint egy teljesítményt növelni kívánó sportolónak, más egy edzőtermi sportoló és egy terepfutó dietetikai megközelítése. Továbbá egyéni tolerancia kérdése és ízlés kérdése például az is, hogy mozgás közben eszünk is vagy csak iszunk. Ezeket mind-mind ki kell tapasztalni, meg kell figyelnie a sportolónak, a sportdietetika pedig ebben a folyamatban jelent fontos segítséget.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Télen súlyosbodnak a krónikus bőrbetegségek tünetei

2026. január 19.

A hideg, a száraz levegő és a kevesebb napfény a téli hónapokban súlyosbíthatja az olyan krónikus bőrbetegségek tüneteit, mint a pikkelysömör, a rozacea, vagy a szárazságekcéma, az úgynevezett atópiás dermatitisz. Ez azonban megfelelő bőrápolási rutinnal, időben megkezdett kezelésekkel enyhíthető, és az érintettek jóval enyhébb panaszokkal vészelhetik át a telet – mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.


Az atópiás dermatitisz és a pikkelysömör azok közé a krónikus bőrbetegségek közé tartoznak, amelyek kifejezetten érzékenyek az évszakok változására. „Atópiás dermatitisz esetén míg nyáron a napfény gyulladáscsökkentő hatásának és a magasabb páratartalomnak köszönhetően sokak akár tünetmentessé is válhatnak, addig télen gyakran látványosan romlik a bőr állapota: piros lesz, hámlik és nagyon viszket. Sőt, akár az éjszakai alvást is megnehezítheti, kialvatlanságot és krónikus stresszt okozva a betegeknél” – mondja dr. Kovács Anikó.

Karcsúbban, kipihentebben télen is! - 2. rész

2026. január 18.

Amikor erős kísértést érzünk a nassolásra vagy az evésre-ivásra, kérdezzük meg magunktól, hogy mi idézi ezt elő bennünk. Eközben próbáljuk megfejteni érzelmeinket. Ez az elmélkedés elvezethet minket odáig, hogy újra fontolóra vesszük, átértékeljük pillanatnyi evési vágyunkat. Mit tehetünk még?



Ne összpontosítsunk többé a táplálékra! Keressünk gyorsan egy “elvonó szert”, csináljunk valami mást: igyunk egy pohár vizet, mossunk fogat, rúzsozzuk ki a szánkat, telefonáljunk…
Este ne igyunk alkoholt! Ha a nap végére kimerült állapotban érünk haza, ne fogyasszunk semmilyen alkoholos italt, hogy “feldobjon”, hanem inkább készítsünk limonádét, friss citrommal és egy kávéskanál mézzel.
Időről időre engedélyezzünk magunknak egy kis kilengést, persze kontrollált módon. Leljünk örömöt néhány szem finom bonbonban, és olykor ne utasítsunk el egy frissen kisütött rántott húst sem, ha az a kedvencünk.  Kóstolgassuk, ízlelgessük lassan, akkor könnyebben kontrollálhatjuk a mennyiséget!


Karcsúbban, kipihentebben télen is! - 1.rész

2026. január 18.

Határozzuk el: ezen a télen a hideg okozta megannyi ártalom, a fáradtság, a stressz nem fog győzedelmeskedni rajtunk. Az alábbi “támadási tervet” felhasználva könnyebben szembe tudunk nézni ezekkel a nehézségekkel anélkül is, hogy néhány kilót magunkra szednénk. Így jó formában élhetjük meg az ünnepeket, vészelhetjük át a téli hónapokat.


A stressz legtöbbször kényszerűségek, korlátozások, belső feszültségek sorozata, ami konfliktusba kerül törekvéseinkkel. Innen ered az a stresszes állapot, mely visszahat a vegetatív idegrendszerre, az emésztésre, az izmokra. Márpedig egy stressznek kitett szervezet az átlagosnál több vitamint és létfontosságú ásványi anyagot veszít, melyet pótolni kell. A téli időszakban a fényhiány is érezteti hatását és az ünnepei előkészületek sem éppen pihentetőek… Az eredmény: “leeresztettnek”, szorongónak, rossz kedvűnek érezzük magunkat, és hamar hajlamossá válunk a nassolásra. Igazi ördögi kör jön így létre. Ahhoz, hogy kikerüljünk belőle, a specialisták sokféle ötletet adnak a stressz megelőzésére, kezelésére, melyeknek célja lehet megtanulni lazítani, visszanyerni akarcsúságot és a bőr frissességét. Fogadjunk meg közülük néhányat!