Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen és mennyi szénhidrát szükséges az edzéshez?

Érdekességek2024. október 02.

A táplálkozás a „hiányzó láncszem” az edzés és a teljesítmény között.  Szarka Dorottya, a Sportorvosi Központ sportdietetikusa elmagyarázza, miért fontosak a szénhidrátok a teljesítményhez, és hányféle típusuk ismert.

Fotó: 123rf.comA szénhidrát az üzemanyagunk

A jókedvű, hatékony edzésekhez, versenyekhez fel kell töltetni a testünket üzemanyaggal. Kiemelt figyelmet kell szentelni a szénhidrátoknak, mint leggyorsabban, legkönnyebben hasznosuló energiaforrásoknak. A kívánt intenzitás, edzéshatás eléréséhez; kifáradás késleltetéséhez, ahhoz, hogy megfelelő erőbedobással és sikerrel tudjuk végezni az edzést, illetve a gyors regeneráció elősegítése érdekében elengedhetetlen, hogy a szénhidrátok (vércukor és ún. glikogén formájában) megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésünkre sport előtt, után és akár közben is.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mozgást feltöltött glikogénraktárakkal (szénhidrátraktárakkal) kell megkezdeni. Fizikai aktivitás hatására a szervezet elsőként a véráramban lévő üzemanyagot (vércukrot) fogja energiaként hasznosítani. Amint a véráramban csökken a cukor mennyisége, a szervezet az izmokban és a májban elraktározott szénhidráthoz (glikogénhez) fog nyúlni, hosszabb távon is energiát biztosítva ezáltal.

Legyen szó edzésről vagy versenyről, a fizikai aktivitás után is fontos odafigyelni a szénhidrát-visszatöltésre. A szénhidrát minősége, mennyisége az egyéni célok és a sport intenzitásának függvényében változhat.Továbbá, hogy óvjuk a szénhidrátraktárakat és fenntartsuk a maximális sportteljesítményt, bizonyos sportágakban akár mozgás közben is szükségessé válhat a szénhidrát-pótlás.

Ugyanakkor az edzésteljesítmény és az edzés hatékonysága, hatása nagyban függ attól, milyen típusú szénhidrátot fogyasztunk, pótolunk például sportolás közben. A szénhidrátoknak ugyanis különböző formái vannak, amelyeket így csoportosítunk:
Egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok). Ide tartozik például a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz).
Kettős szénhidrátok (diszacharidok). Ide soroljuk például a „hagyományos” cukrot (szacharóz), amely egy fruktóz és egy glükóz molekulából áll.
Oligoszacharidok. Ebbe a kategóriába tartozik például a raffinóz vagy a maltodextrin. Ez utóbbival kapcsolatosan jó tudni, hogy bár szénhidrát, mégsem kezelik cukorként, és az élelmiszerek, illetve étrend-kiegészítők címkéjén sem kell cukorként feltüntetni. Tehát, ha egy terméken a „cukormentes” felirat szerepel, attól még tartalmazhat maltodextrint,aminek 100 grammja kb. 400 kalóriát tartalmaz (akárcsak a cukor). 
Összetett szénhidrátok (poliszacharidok). Ilyen szénhidrátféleség található például a keményítőben, a tésztákban, a kenyerekben és a burgonyában, de a glikogén és a cellulóz is ide sorolandó.


Mi a különbség a szénhidrátforrások között?

A gyorsan felszívódó (magas glikémiás indexű) szénhidrátok közé tartozik a glükóz, a szacharóz, a malátacukor (tejcukor), a maltodextrin és a keményítő. A lassabban oxidálódó szénhidrátok közt van a fruktóz, a galaktóz, a cellulóz, a pektin, az inulin és bizonyos keményítőfajták (többnyire azok, amelyek nem oldódnak jól vízben).

Ennek alapjait abban kell keresni, hogy a különböző szénhidrátok különböző molekulatömegűek, ezáltal különböző ozmolaritással (egyfajta koncentráció, oldat „töménység”) is rendelkeznek, aminek következtében – leegyszerűsítve – a felszívódási képességük is eltér. Minél kisebb a molekulatömeg, annál nagyobb az ozmolaritás, tehát annál lassabban ürül ki a gyomorból. Ez pedig azzal jár, hogy kevésbé terheli meg a gyomrot és gyorsabban jut keresztül azon. A szénhidrátok közül a maltodextrinnek kimondottan magas az ozmolaritása, vagyis az adott mennyiség kevésbé terhelni meg az emésztőrendszert. Ugyanakkor a nagy arányban fogyasztott glükóz és fruktóz gyomor-bélrendszeri bántalmakat is eredményezhet. Ebből következik, hogy sportolás közben a könnyebben emészthető, főként maltodextrin alapú energiaszeleteket, -géleket, -zseléket részesítsük előnyben.

Fotó: 123rf.com

Mennyi és milyen szénhidrát szükséges az állóképesség fenntartásához?

Az American College of SportsMedicine javaslata szerint egy 60 percnél hosszabb edzés alatt a sportolóknak óránként (egyéni toleranciától, nemtől, alkattól függően) 30-60 g szénhidrátot kellene pótolnia. Az óránként 70-80 grammot meghaladó szénhidrátbevitel nem jár további előnyökkel, sőt, emésztési panaszokat (émelygés, puffadás, görcs, hasmenés) is okozhat. Továbbá bizonyított, hogy az aktivitás során fogyasztott szénhidrátokat, nem több mint 1g/perc (60g/h) arányban lehet oxidálni („elégetni”), a szénhidrát típusától függetlenül. Vagyis hiába viszünk be többet, csak ennyit tudunk belőlük hasznosítani.

–  A legtöbb sportoló számára az a legoptimálisabb, ha az elhasznált energiát nem csak egyféle szénhidráttal pótolja. A vegyes szénhidrát-tartalmú sportitalok, energiazselék, energiagélek, energiaszeletek lassabban és gyorsabban hasznosuló, más-más energiatartalmú összetevőket tartalmaznak, amelyek nem terhelik túl a gyomrot sem. Viszont, hogy konkrétan kinek milyen pótlást érdemes alkalmaznia, és milyen étrendet érdemes követnie, az csakis egy dietetikai konzultáción derülhet ki – hangsúlyozza Szarka Dorottya, a Sportorvosi Központ sportdietetikusa.

– Az optimális táplálkozási irányzat kijelölésénél ugyanis nemcsak a sportágat, de az egészségi és edzettségi állapotot, az esetleges érzékenységet, allergiát és a célokat is figyelembe kell venni. Nyilván teljesen más javasolható egy fogyni vágyó, mint egy teljesítményt növelni kívánó sportolónak, más egy edzőtermi sportoló és egy terepfutó dietetikai megközelítése. Továbbá egyéni tolerancia kérdése és ízlés kérdése például az is, hogy mozgás közben eszünk is vagy csak iszunk. Ezeket mind-mind ki kell tapasztalni, meg kell figyelnie a sportolónak, a sportdietetika pedig ebben a folyamatban jelent fontos segítséget.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szénanátha: van tartós megoldás, vagy marad az orrcsepp?

2026. szeptember 07.

Már érezhető a parlagfű allergia kezdete, sokan tapasztalják az egyelőre még enyhébb tüneteket. Ugyanakkor más pollenek tavasztól késő őszig okozhatnak tüsszögést, orrdugulást, viszketést, szemtüneteket. De vajon nincs más megoldás, csak a patikából nagy tételben beszerzett, nem olcsó vény nélküli szerek? Tartósan nem lehet megszabadulni a pollenszezon kínzó tüneteitől? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész az egyetlen oki kezelésre, az allergén specifikus immunterápiára hívta fel a figyelmet.



Mit jelent az, hogy tüneti kezelés?

A légúti allergiás tünetek ellen alkalmazott hagyományos allergia kezelés része többek közt az antihisztamin tabletta szedése, szemcseppek, orrspray használata. Ezek a készítmények az allergiás tüneteket szüntetik meg, a hisztamint blokkolják, a gyulladást csökkentik helyileg, mint például a szteroid orrspray az orrnyálkahártyán. Ezeket a szereket akkor kell elkezdeni, amikor a tüneteket okozó pollen megjelenik a levegőben és addig hatnak, amíg szedjük vagy használjuk őket. 
– A tüneti szerek nagyon fontosak az adott pollenszezonban, ugyanis sokat segíthetnek a mindennapi életben, a nappali hatékonyságban, az éjjeli pihenésben – mondja Viszoki doktornő. – Ezek közt sem mindegy azonban, hogy mit választunk, hiszen például a vény nélkül kapható orrspray-k különböző hatóanyagokat tartalmaznak, és nem mindegyik alkalmas pollenallergia kezelésére. A megfelelő készítmény kiválasztása nagyban befolyásolhatja, mennyire sikerül enyhíteni a tüneteket. Ezért is érdemes a döntésben a szakorvosra hallgatni.

13 tanács elsős gyerekek szüleinek

2026. szeptember 07.

A iskolakezdés még az iskolaérett gyermekeknek is nagy váltás. Mit tehet a szülő azért, hogy gyermek sikerrel vegye az akadályokat?

Nem a szülő, hanem a gyerek jár iskolába

Bevezetőben hadd magyarázzam meg, miért nem az „elsős szülőknek” címeztem ezt a cikket, noha a köznyelv ezzel a formulával szokta jelezni, hogy a szülő is szinte kisiskolás lesz, mikor csemetéje belép az első osztályba. Merthogy most már az ő élete is a házi feladatról, piros és fekete pontokról, szótagolásról és összeolvasásról, késő estébe nyúló gyakorlásról szól. Szerintem ez akkor sem nem jó irány, ha a magyar iskolák zöme erre próbálja rákényszeríteni a szülőket. Ezért választottam ezt a körülményesebb megfogalmazást: ezzel is azt akarom hangsúlyozni, hogy nem a szülő, hanem a gyerek jár iskolába. És most nézzük a tanácsokat, amelyek sok-sok gyerek és szülő tanulással kapcsolatos sikereit és nehézségeit látva fogalmazódtak meg bennem.
 

Népbetegségünk: a reuma

2026. szeptember 06.

Nemrég felkeresett Kovácsné, aki néhány éve reumában szenvedett - elsősorban a vállizmokban és a jobb könyökben léptek fel fájdalmak. Nyáron kevesebb baj volt velük, de már az első hidegebb napokban megkezdődött nyomorúsága, metsző fájdalmakról panaszkodott. Ehhez a betegséghez saját bevallása szerint nemcsak a jéghideg víz és az izomzat túlterhelése járult, amit munkája során kellett elviselnie, hanem a helytelen táplálkozás is.

A reuma az első számú népbetegségek közé tartozik, és emiatt a dolgozóknak évente több
mint 10%-a esik ki a munkából. E gonosz kórnak kedvenc letelepedési helyei:


    görcsös, azaz rossz vérellátású izomzat, kötőszövetek, inak és szalagok;
    régi sérülések, amelyek - bár fájdalommentesek - mégsem gyógyultak meg teljesen.


Kovácsné elmondta, hogy 10 évvel ezelőtt valóban elesett és megsértette jobb könyökét. A vállsérülésre nem emlékezett. A reflexológiai állapotfelmérés során a lábfejen megtaláltuk a vállban békétlenkedő reuma okát. A keskeny, hegyesorrú cipők viselése folytán a váll reflexzónájában keletkezett blokk, így mivel a zóna vérellátása romlott, ennek folytán a váll is kevesebb vért kapott.