Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen és mennyi szénhidrát szükséges az edzéshez?

Érdekességek2024. október 02.

A táplálkozás a „hiányzó láncszem” az edzés és a teljesítmény között.  Szarka Dorottya, a Sportorvosi Központ sportdietetikusa elmagyarázza, miért fontosak a szénhidrátok a teljesítményhez, és hányféle típusuk ismert.

Fotó: 123rf.comA szénhidrát az üzemanyagunk

A jókedvű, hatékony edzésekhez, versenyekhez fel kell töltetni a testünket üzemanyaggal. Kiemelt figyelmet kell szentelni a szénhidrátoknak, mint leggyorsabban, legkönnyebben hasznosuló energiaforrásoknak. A kívánt intenzitás, edzéshatás eléréséhez; kifáradás késleltetéséhez, ahhoz, hogy megfelelő erőbedobással és sikerrel tudjuk végezni az edzést, illetve a gyors regeneráció elősegítése érdekében elengedhetetlen, hogy a szénhidrátok (vércukor és ún. glikogén formájában) megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésünkre sport előtt, után és akár közben is.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mozgást feltöltött glikogénraktárakkal (szénhidrátraktárakkal) kell megkezdeni. Fizikai aktivitás hatására a szervezet elsőként a véráramban lévő üzemanyagot (vércukrot) fogja energiaként hasznosítani. Amint a véráramban csökken a cukor mennyisége, a szervezet az izmokban és a májban elraktározott szénhidráthoz (glikogénhez) fog nyúlni, hosszabb távon is energiát biztosítva ezáltal.

Legyen szó edzésről vagy versenyről, a fizikai aktivitás után is fontos odafigyelni a szénhidrát-visszatöltésre. A szénhidrát minősége, mennyisége az egyéni célok és a sport intenzitásának függvényében változhat.Továbbá, hogy óvjuk a szénhidrátraktárakat és fenntartsuk a maximális sportteljesítményt, bizonyos sportágakban akár mozgás közben is szükségessé válhat a szénhidrát-pótlás.

Ugyanakkor az edzésteljesítmény és az edzés hatékonysága, hatása nagyban függ attól, milyen típusú szénhidrátot fogyasztunk, pótolunk például sportolás közben. A szénhidrátoknak ugyanis különböző formái vannak, amelyeket így csoportosítunk:
Egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok). Ide tartozik például a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz).
Kettős szénhidrátok (diszacharidok). Ide soroljuk például a „hagyományos” cukrot (szacharóz), amely egy fruktóz és egy glükóz molekulából áll.
Oligoszacharidok. Ebbe a kategóriába tartozik például a raffinóz vagy a maltodextrin. Ez utóbbival kapcsolatosan jó tudni, hogy bár szénhidrát, mégsem kezelik cukorként, és az élelmiszerek, illetve étrend-kiegészítők címkéjén sem kell cukorként feltüntetni. Tehát, ha egy terméken a „cukormentes” felirat szerepel, attól még tartalmazhat maltodextrint,aminek 100 grammja kb. 400 kalóriát tartalmaz (akárcsak a cukor). 
Összetett szénhidrátok (poliszacharidok). Ilyen szénhidrátféleség található például a keményítőben, a tésztákban, a kenyerekben és a burgonyában, de a glikogén és a cellulóz is ide sorolandó.


Mi a különbség a szénhidrátforrások között?

A gyorsan felszívódó (magas glikémiás indexű) szénhidrátok közé tartozik a glükóz, a szacharóz, a malátacukor (tejcukor), a maltodextrin és a keményítő. A lassabban oxidálódó szénhidrátok közt van a fruktóz, a galaktóz, a cellulóz, a pektin, az inulin és bizonyos keményítőfajták (többnyire azok, amelyek nem oldódnak jól vízben).

Ennek alapjait abban kell keresni, hogy a különböző szénhidrátok különböző molekulatömegűek, ezáltal különböző ozmolaritással (egyfajta koncentráció, oldat „töménység”) is rendelkeznek, aminek következtében – leegyszerűsítve – a felszívódási képességük is eltér. Minél kisebb a molekulatömeg, annál nagyobb az ozmolaritás, tehát annál lassabban ürül ki a gyomorból. Ez pedig azzal jár, hogy kevésbé terheli meg a gyomrot és gyorsabban jut keresztül azon. A szénhidrátok közül a maltodextrinnek kimondottan magas az ozmolaritása, vagyis az adott mennyiség kevésbé terhelni meg az emésztőrendszert. Ugyanakkor a nagy arányban fogyasztott glükóz és fruktóz gyomor-bélrendszeri bántalmakat is eredményezhet. Ebből következik, hogy sportolás közben a könnyebben emészthető, főként maltodextrin alapú energiaszeleteket, -géleket, -zseléket részesítsük előnyben.

Fotó: 123rf.com

Mennyi és milyen szénhidrát szükséges az állóképesség fenntartásához?

Az American College of SportsMedicine javaslata szerint egy 60 percnél hosszabb edzés alatt a sportolóknak óránként (egyéni toleranciától, nemtől, alkattól függően) 30-60 g szénhidrátot kellene pótolnia. Az óránként 70-80 grammot meghaladó szénhidrátbevitel nem jár további előnyökkel, sőt, emésztési panaszokat (émelygés, puffadás, görcs, hasmenés) is okozhat. Továbbá bizonyított, hogy az aktivitás során fogyasztott szénhidrátokat, nem több mint 1g/perc (60g/h) arányban lehet oxidálni („elégetni”), a szénhidrát típusától függetlenül. Vagyis hiába viszünk be többet, csak ennyit tudunk belőlük hasznosítani.

–  A legtöbb sportoló számára az a legoptimálisabb, ha az elhasznált energiát nem csak egyféle szénhidráttal pótolja. A vegyes szénhidrát-tartalmú sportitalok, energiazselék, energiagélek, energiaszeletek lassabban és gyorsabban hasznosuló, más-más energiatartalmú összetevőket tartalmaznak, amelyek nem terhelik túl a gyomrot sem. Viszont, hogy konkrétan kinek milyen pótlást érdemes alkalmaznia, és milyen étrendet érdemes követnie, az csakis egy dietetikai konzultáción derülhet ki – hangsúlyozza Szarka Dorottya, a Sportorvosi Központ sportdietetikusa.

– Az optimális táplálkozási irányzat kijelölésénél ugyanis nemcsak a sportágat, de az egészségi és edzettségi állapotot, az esetleges érzékenységet, allergiát és a célokat is figyelembe kell venni. Nyilván teljesen más javasolható egy fogyni vágyó, mint egy teljesítményt növelni kívánó sportolónak, más egy edzőtermi sportoló és egy terepfutó dietetikai megközelítése. Továbbá egyéni tolerancia kérdése és ízlés kérdése például az is, hogy mozgás közben eszünk is vagy csak iszunk. Ezeket mind-mind ki kell tapasztalni, meg kell figyelnie a sportolónak, a sportdietetika pedig ebben a folyamatban jelent fontos segítséget.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Így készítsük fel az aknés bőrt a napsütésre

2026. május 11.

Most már elkerülhetetlenül itt a tavasz, ami sokkal több napsütést, de szelet, esőt is hozhat és amire éppen e változékonyság miatt érdemes felkészíteni az arcbőrt, különösen, ha esetleg aknékkal is küzdünk. Peterman Krisztina, a Dermatica mester kozmetikusa, gyógykozmetikusa adott tanácsokat. 

Aknék? Nem biztos, hogy jót tesz a napsütés

Előrelátó nőknek és férfiaknak érdemes felkészíteni a bőrüket, az arcbőrüket az erősebb tavaszi napsütésre. A tiszta, felkészített arcbőr ugyanis jobban viseli a napot, a szabad levegőt. Az erősen mitesszeres, pattanásos bőr esetében ugyanis előfordulhat, hogy az aknék begyulladnak a nap hatására, illetve úgymond besülnek. Az így keletkezett hegek pedig akár tartós nyomokat is hagyhatnak maguk után. Vagyis ha valaki szép, egyenletes arcszínre vágyik, érdemes idejében ellátogatni a kozmetikushoz.

– Enyhébb esetben akár jót is tehet a napfény a pattanásos bőrnek, de sokszor ez közel sem elegendő. Kitágult pórusok, aknés hegek, fokozott faggyútermelés esetében a speciális kozmetikai kezelések hozhatnak jó eredményt, de tudni kell, hogy ezek kúrában a leghatékonyabbak. A gyulladt, pattanásos bőr tisztítását, a mitesszerek eltávolítását olyan alapvető lépésként kell értelmezni, amely lehetővé teszi, hogy a felpuhított bőrön, a kitáguló pórusokon keresztül megtisztíthassuk a gyulladt aknés területet. Ha ez megtörtént, választhatunk az egyes célzott kezelések közül – ismerteti a szakember.

Komplex tüdőegészség-program

2026. május 10.

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben komplex tüdőegészség-program indul, amely elsősorban az 50–74 év közötti aktív dohányosokat szólítja meg. A program célja a tüdő egészségi állapotának átfogó felmérése, valamint a tüdőrák kialakulásához vezető kockázatok csökkentése szakmailag irányított folyamat keretében.

A kezdeményezés nem hagyományos lakossági szűrésként működik, hanem egyéni kockázatfelmérés alapján, egyénre szabott folyamatként. Ennek célja, hogy a résztvevők időben kapjanak érthető visszajelzést tüdejük aktuális állapotáról, és lehetőség nyíljon a szükséges lépések megtételére.

A programban való részvétel előzetes regisztrációhoz és szakmai kiválasztáshoz kötött. A jelentkezés nem jelent automatikus részvételt, és a bevont résztvevők esetében sem mindenkinél történik azonos vizsgálatsor, a szükséges elemeket szakmai döntés alapján határozzák meg. A folyamat során több, egymásra épülő vizsgálati és tanácsadási elem kerülhet alkalmazásra, és indokolt esetben alacsony dózisú CT-vizsgálat is része lehet a programnak.

A kezdeményezés kutatási programként, európai együttműködésben valósul meg, az EUCanScreen – European Joint Action on Cancer Screening részeként. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy az aktív dohányosok körében mely beavatkozások segítik leginkább a kockázatok csökkentését és a korai felismerést.

Mi gátolhatja a fogyókúrás próbálkozásokat?

2026. május 10.

Tévedés azt gondolni, hogy fogyókúrázásnál csak az étrenddel bevitt kalóriák mennyisége számít. A napi kalóriabevitel korlátozása mellett számos tényezőre figyelnünk kell, ha sikeres és tartós testsúlycsökkenést szeretnénk elérni.

Természetesen a képlet igaz: tartósan negatív energia-egyensúlyt szükséges elérni, vagyis kevesebb kalóriát kell bevinni, mint amennyit felhasználunk.

Mégis, mi lehet az oka a sikertelenségnek?

A túl sokat és túl gyorsan ígérő divatdiéták általában hamar kudarcba fulladnak. A szélsőséges vagy hiánydiéták nem tarthatóak fenn hosszú távon, hiányállapotokat okoznak, ill. jojóeffektushoz vezetnek.

Alapjaiban a mediterrán étrend javasolható. Ennek kalóriatartalmát úgy igazítsuk, hogy napi 5-600 kcal-val kevesebbet vigyünk be az eddig megszokottnál. vizsgálatok alapján hatásosabbnak tűnik, ha a nők maximum 1200 kcal-s, a férfiak 1500 kcal-s szénhidrátcsökkentett, állati zsírszegény étrendre váltanak a fogyókúra során.

A drasztikus koplalásos diéták, melyekkel látványosan 10 kilókat lehet pár hét alatt ledobni, sajnos hosszú távon nem eredményesek.

Sőt, mivel ilyenkor a szervezet set-point mechanizmusa „vészriadót fúj”, vagyis éhínséget észlelve tartalékolásra kapcsol, nem enged a zsírraktárakból, és igyekszik visszaállítani az eredeti testsúlyt.