Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen és mennyi szénhidrát szükséges az edzéshez?

Érdekességek2024. október 02.

A táplálkozás a „hiányzó láncszem” az edzés és a teljesítmény között.  Szarka Dorottya, a Sportorvosi Központ sportdietetikusa elmagyarázza, miért fontosak a szénhidrátok a teljesítményhez, és hányféle típusuk ismert.

Fotó: 123rf.comA szénhidrát az üzemanyagunk

A jókedvű, hatékony edzésekhez, versenyekhez fel kell töltetni a testünket üzemanyaggal. Kiemelt figyelmet kell szentelni a szénhidrátoknak, mint leggyorsabban, legkönnyebben hasznosuló energiaforrásoknak. A kívánt intenzitás, edzéshatás eléréséhez; kifáradás késleltetéséhez, ahhoz, hogy megfelelő erőbedobással és sikerrel tudjuk végezni az edzést, illetve a gyors regeneráció elősegítése érdekében elengedhetetlen, hogy a szénhidrátok (vércukor és ún. glikogén formájában) megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésünkre sport előtt, után és akár közben is.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mozgást feltöltött glikogénraktárakkal (szénhidrátraktárakkal) kell megkezdeni. Fizikai aktivitás hatására a szervezet elsőként a véráramban lévő üzemanyagot (vércukrot) fogja energiaként hasznosítani. Amint a véráramban csökken a cukor mennyisége, a szervezet az izmokban és a májban elraktározott szénhidráthoz (glikogénhez) fog nyúlni, hosszabb távon is energiát biztosítva ezáltal.

Legyen szó edzésről vagy versenyről, a fizikai aktivitás után is fontos odafigyelni a szénhidrát-visszatöltésre. A szénhidrát minősége, mennyisége az egyéni célok és a sport intenzitásának függvényében változhat.Továbbá, hogy óvjuk a szénhidrátraktárakat és fenntartsuk a maximális sportteljesítményt, bizonyos sportágakban akár mozgás közben is szükségessé válhat a szénhidrát-pótlás.

Ugyanakkor az edzésteljesítmény és az edzés hatékonysága, hatása nagyban függ attól, milyen típusú szénhidrátot fogyasztunk, pótolunk például sportolás közben. A szénhidrátoknak ugyanis különböző formái vannak, amelyeket így csoportosítunk:
Egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok). Ide tartozik például a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz).
Kettős szénhidrátok (diszacharidok). Ide soroljuk például a „hagyományos” cukrot (szacharóz), amely egy fruktóz és egy glükóz molekulából áll.
Oligoszacharidok. Ebbe a kategóriába tartozik például a raffinóz vagy a maltodextrin. Ez utóbbival kapcsolatosan jó tudni, hogy bár szénhidrát, mégsem kezelik cukorként, és az élelmiszerek, illetve étrend-kiegészítők címkéjén sem kell cukorként feltüntetni. Tehát, ha egy terméken a „cukormentes” felirat szerepel, attól még tartalmazhat maltodextrint,aminek 100 grammja kb. 400 kalóriát tartalmaz (akárcsak a cukor). 
Összetett szénhidrátok (poliszacharidok). Ilyen szénhidrátféleség található például a keményítőben, a tésztákban, a kenyerekben és a burgonyában, de a glikogén és a cellulóz is ide sorolandó.


Mi a különbség a szénhidrátforrások között?

A gyorsan felszívódó (magas glikémiás indexű) szénhidrátok közé tartozik a glükóz, a szacharóz, a malátacukor (tejcukor), a maltodextrin és a keményítő. A lassabban oxidálódó szénhidrátok közt van a fruktóz, a galaktóz, a cellulóz, a pektin, az inulin és bizonyos keményítőfajták (többnyire azok, amelyek nem oldódnak jól vízben).

Ennek alapjait abban kell keresni, hogy a különböző szénhidrátok különböző molekulatömegűek, ezáltal különböző ozmolaritással (egyfajta koncentráció, oldat „töménység”) is rendelkeznek, aminek következtében – leegyszerűsítve – a felszívódási képességük is eltér. Minél kisebb a molekulatömeg, annál nagyobb az ozmolaritás, tehát annál lassabban ürül ki a gyomorból. Ez pedig azzal jár, hogy kevésbé terheli meg a gyomrot és gyorsabban jut keresztül azon. A szénhidrátok közül a maltodextrinnek kimondottan magas az ozmolaritása, vagyis az adott mennyiség kevésbé terhelni meg az emésztőrendszert. Ugyanakkor a nagy arányban fogyasztott glükóz és fruktóz gyomor-bélrendszeri bántalmakat is eredményezhet. Ebből következik, hogy sportolás közben a könnyebben emészthető, főként maltodextrin alapú energiaszeleteket, -géleket, -zseléket részesítsük előnyben.

Fotó: 123rf.com

Mennyi és milyen szénhidrát szükséges az állóképesség fenntartásához?

Az American College of SportsMedicine javaslata szerint egy 60 percnél hosszabb edzés alatt a sportolóknak óránként (egyéni toleranciától, nemtől, alkattól függően) 30-60 g szénhidrátot kellene pótolnia. Az óránként 70-80 grammot meghaladó szénhidrátbevitel nem jár további előnyökkel, sőt, emésztési panaszokat (émelygés, puffadás, görcs, hasmenés) is okozhat. Továbbá bizonyított, hogy az aktivitás során fogyasztott szénhidrátokat, nem több mint 1g/perc (60g/h) arányban lehet oxidálni („elégetni”), a szénhidrát típusától függetlenül. Vagyis hiába viszünk be többet, csak ennyit tudunk belőlük hasznosítani.

–  A legtöbb sportoló számára az a legoptimálisabb, ha az elhasznált energiát nem csak egyféle szénhidráttal pótolja. A vegyes szénhidrát-tartalmú sportitalok, energiazselék, energiagélek, energiaszeletek lassabban és gyorsabban hasznosuló, más-más energiatartalmú összetevőket tartalmaznak, amelyek nem terhelik túl a gyomrot sem. Viszont, hogy konkrétan kinek milyen pótlást érdemes alkalmaznia, és milyen étrendet érdemes követnie, az csakis egy dietetikai konzultáción derülhet ki – hangsúlyozza Szarka Dorottya, a Sportorvosi Központ sportdietetikusa.

– Az optimális táplálkozási irányzat kijelölésénél ugyanis nemcsak a sportágat, de az egészségi és edzettségi állapotot, az esetleges érzékenységet, allergiát és a célokat is figyelembe kell venni. Nyilván teljesen más javasolható egy fogyni vágyó, mint egy teljesítményt növelni kívánó sportolónak, más egy edzőtermi sportoló és egy terepfutó dietetikai megközelítése. Továbbá egyéni tolerancia kérdése és ízlés kérdése például az is, hogy mozgás közben eszünk is vagy csak iszunk. Ezeket mind-mind ki kell tapasztalni, meg kell figyelnie a sportolónak, a sportdietetika pedig ebben a folyamatban jelent fontos segítséget.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A betegek öngondoskodása

2025. október 18.

A Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség (FIP) megfogalmazta az ezzel kapcsolatos gondolatokat a szövetség országai számára.

A gyógyszerészek egyre több lehetőségen dolgoznak működésük kiterjesztésére, hogy megkönnyítsék az öngondoskodás támogatását a betegek jobb egészségi állapota érdekében.

* Ehhez fontos a betegek oktatása és tanácsadása.
* Kiemelten fontos a gyógyszerhasználattal kapcsolatos tanácsadás.
* A hiteles egészségügyi weboldalak mint a legszélesebb körben alkalmazott források ismertetése is lényeges szempont.
* Hasznosak az egészségkövető alkalmazások is.

A gyógyszerészek tanácsadása elengedhetetlen ahhoz, hogy mindezek előnyökkel járjanak a betegek számára. Bővíthetik a betegek egészségügyi ismereteit, növelhetik egészségügyi tudatosságukat, ezzel segítve, hogy nagyobb mértékben gondoskodjanak önmagukról.

Szülés természetesen?

2025. október 17.

Dr. Szuromi András szülész-nőgyógyász újonnan megjelent könyvével egy kiáltványt fogalmaz meg az anyák és a babák védelmében, a mesterséges oxitocinnal szemben. Szerinte a természetes szülés szinte eltűnőben van, és ennek legnagyobb vesztesei az anyák, a babák.

A szülész-nőgyógyász-homeopata úgy látja, a szülés ma már sokszor nem esemény, hanem beavatkozási protokoll. Az igazi probléma nem maga a fájás, hanem az, hogy elveszítettük a bizalmunkat a testünkben. A szülő nőkből kórházi páciensek lettek. Az emberiség nagy része már nem tud természetesen, a saját oxitocinjára hagyatkozva szülni, helyette az egészségügyben infúzióból adják annak egy szintetikus változatát.

A természetes oxitocint kis adagokban, szünetekkel adagolja a testünk, időt adva a regenerálódásra; míg a mesterséges oxitocin az infúzióból folyamatosan érkezik, erős fájásokat okozva és az oxitocinreceptorok érzékenységét is csökkentve. „Ha mesterségesen túladagoljuk az oxitocint, azzal a legszebb emberi folyamatot romboljuk le: a születést” – figyelmeztet a szakember. Ráadásul ma már tudományosan igazolt tény: a mesterséges oxitocin átjut a baba szervezetébe is, és hosszú távon befolyásolhatja az idegrendszeri fejlődést, a kötődést és a hormonális működést.

„Volt olyan kismamám, aki 51 évesen, teljesen természetes úton esett teherbe és hozta világra egészséges kisbabáját – homeopátiás és életmódbeli támogatással. Nem csoda történt: csak hagytuk, hogy a teste tegye a dolgát.”

Megváltoztathatja a napfény az anyajegyet?

2025. október 17.

A napsugárzás befolyásolhatja az anyajegyeket, amik sötétedhetnek, láthatóbbá válhatnak és akár növekedhet a bőrrák kockázata is. Mindenképpen fontos, hogy a nyári hónapokban óvintézkedéseket tegyenek azok, akiknek jelentős számú anyajegye, különösen pigmentált anyajegye, vagy ún. éranyajegye van. Dr. Karászi Viktória, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica bőrgyógyásza, nemigyógyász szakorvos arról is beszélt, hogy nyáron vagy később, az őszi-téli hónapokban érdemes-e részt venni anyajegyszűrésen.

Hogyan hathat a napfény az anyajegyekre?


Besötétedhetnek: A pigmentált anyajegyek a napfénynek kitett testrészeken sötétebb színűvé, ezáltal feltűnőbbé válhatnak.
Irritálttá válhatnak: Az éranyajegyeknél fordulhat elő, hogy az erőteljes napsütés, a leégés fokozhatja a véráramlást a területen, ami akár gyulladáshoz is vezethet.
Fokozott bőrrák kockázatnak vannak kitéve: A túlzott napsugárzás és a leégés növelheti a bőrrák kockázatát, különösen az érzékeny, világos bőrűeknél, a sok anyajeggyel rendelkező személyeknél, és azoknál, akiknél már diagnosztizáltak bármilyen típusú bőrrákot. (Ugyanakkor a sötétebb bőrszín és a kevés számú anyajegy sem jelent védettséget.)
A bőr színét a melanocitáknak nevezett sejtek adják, amelyek a melanin nevű pigmentet termelik. A napfény fokozza a melanin termelődését ezekben a sejtekben, ami a vágyott barna bőrszínt eredményezi. Természetesen a fény hatására a pigmentált részek, vagyis azok a bőrterületek, amelyekben több a festékanyag, szintén sötétebbé válnak. Ez az oka annak, hogy a korábban világosbarna anyajegyek is sötétebb barna színűek lesznek. Ettől nem kell megijedni, ez normális változás, ugyanakkor mindent meg kell tenni a fényvédelem érdekében, ugyanis bizonyított tény, hogy az életünk során megélt fényterhelés összeadódik és megsokszorozza a bőrrák kialakulásának kockázatát – foglalja össze Karászi doktornő.